Életmentő (BTS SUGA FF)

Miért fáj?

So-Young POV:

Egy teljes órán át társasjátékoztunk (igen ragaszkodtak hozzá, hogy én is játsszak) és kifejezetten jól mulattam, ugyanis a két kisebb állandóan gondoskodott a szórakoztatásunkról. Jimin is kijött egy tolószékben, amit az ápoló tolt és a gipszes lábú már be is szállt a helyemre. 

-Maradj még - kért V.

-Meg kell néznem a többieket - mondtam, majd már el is tűntem, de a hátam mögül hallottam, hogy Jimin izgatottan kéri, hogy kezdjék el. Mosolyognom kellett rajtuk.

A többiek is felébredtek, így kinyitottam a szobájukhoz tartozó nagy ablakokat.

-Mik ezek a hangok? - kérdezte Jin még álmosan.

-Jimin, Tae, Kook és Yoongi társasoznak - mondtam ránézve.

-Odakint? - mosolygott - Úgy hallom jól elszórakoznak.

-Valóban - feleltem.

Szegény Jin már most nem tud mit kezdeni magával.

-Na akkor reggeli - indultam ki a szobából és miután pár szót váltottam a házvezetőnővel kimentem a fiúkért.

-Reggeli - mondtam, majd elkezdtem betolni Jimin-t, Yoongi-t pedig az ápoló. A másik kettő követett minket.

-Hova viszel? - kérdezte Jimin csodálkozva, mikor elmentünk az étkező mellett.

-Mindjárt meglátod - mosolyogtam. 

Betoltam őt Jin és Hoseok szobájába, ahol már Namjoon is ott volt az ápolónők jóvoltából, aztán megérkezett Yoongi, a nyomában pedig Kook és Tae. Mind csodálkozva néztek rám. 

-Nem úgy volt, hogy reggelizünk? - kérdezte Yoongi csodálkozva.

-Nos mivel Hoseok és Jin nem tud kijönni reggelizni - mutattam a szoba tulajdonosaira - És mivel az ő szobájuk a legnagyobb, így itt fogtok reggelizni - fejeztem be és körbe néztem rajtuk.

Mindenki elmosolyodott, majd a járni tudók odamentek a fekvőkhöz és öleléssel köszöntötték a másikat, ami láttam, hogy nagyon jól esett nekik.

-Ez nagyon jó ötlet volt - suttogta Jimin a fülembe, amire elmosolyodtam.

-Szólok a házvezetőnőnek, hogy jöhet a reggeli - mondtam és már el is tűntem.

Az ápoló segítségével becipeltem az asztalt, amire a nővérekkel kipakoltuk az ételt, majd tálcán felszolgáltuk a fekvőbetegeknek. Az asztalt direkt középen rendeztük el, hogy mindenki kényelmesen elférjen és egy kört tudjanak alkotni. A nővérek, az ápoló és a házvezetőnő is elvonult reggelizni, én pedig bent maradtam a fiúkkal, hátha segíteni kell majd.

-Hol van Minha noona? - kérdezte Kook miközben szedett magának zöldséget.

-Nem érezte jól magát reggel - mondtam szomorúan - Előfordul néha, de nyugi délutánra kutya baja se lesz - legyintettem.

-Akkor jó - terült el egy széles mosoly az arcán és már el is kezdett enni.

-Nem eszel? - kérdezte Yoongi.

-Nem vagyok éhes, köszi - hárítottam el, majd hogy ne tűnjek olyan bénának elővettem egy mappát, amiben felfedeztem egy feljegyzésemet, miszerint ki kell cserélni a kötéseiket.

-Mindjárt jövök - álltam fel és kimentem elintézni az ehhez kapcsolatos dolgokat.

-Mit csinálsz? - hallottam magam mögül miközben a szertárban matattam kötszer után.