Two Passion | Nagy Ádám

1. Emlékek

Nyár ellenére a francia égboltot temérdek felhő borította be. A szél is fújt, így a hotel ajtaján kilépve, összehúztam magamon a bőrdzsekimet.

-Olyan jó lesz! A magyar válogatott tele van tiszta helyes pasikkal..De Dzsudzsák a nyerő!-sipította Detti.-És tudod mi a legjobb?

-Mi?-húztam fel a szemöldökömet a stadion felé gyalogolva.

-A meccs után találkozok is velük! Te is akarsz jönni?

-Várj, ezt még átgondolom..NEM! Elég bajom az is, hogy beletuszkoltál ebbe a szar szurkolótudomisénmibe. Majd megfagyok.

-Az kivételesen nem az én hibám volt, jó? Muszáj volt. Szponzorruha, ráadásul mivel velem vagy, tulajdonképpen a céggel jöttél. Viseld el, kislány-nem, a nővérem még mielőtt eltévednétek, nem modell. Hanem színész. Mivel elég híres, vállalt néhány magazinszereplést, és egy cég szponzorálja, akik azóta folyton a legújabb cuccokkal bombázzák.

Szúrós szemmel pásztáztam végig a nővéremet. A stadion előtt rengetegen álltak, esküszöm, mint..Na jó, ezt nem tudom mihez hasonlítani. Rohadt sokan voltak. Odaadtuk a jegyeket, majd beültünk a helyünkre. A torkomban levő gombóc nem enyhült, még a meccs kezdetekor sem. Lepillantottam a pályára, és akaratlanul is előtörtek az emlékek. Amikor először fociztam. Apával. És én imádtam ezt a sportot. De ez már a múlt.

A meccsnek vége lett, Magyarország-Ausztria: 2:0. Nyertünk. Körülöttem mindenki hangos ovációban tört ki, csak én ültem csöndben, a cipőmet pásztázva. Nem kell mondanom, hogy majd' megsüketültem. Persze nem mintha nem örültem volna ennek az egésznek, csakhát, ez így..Kissé túl sok volt elsőre. Mire feleszméltem, már Bernadett el is tűnt mellőlem. Mindenki elkezdett a kijárat felé iramodni, én meg kínosan a helyemen ültem. A zsebemben megrezzent a telefonom.

,,Ne indulj haza, várj meg. Hamarosan jövök. Xoxo: Detti."

Király. Hát lehetne ez ennél rosszabb?
Bár ne mondtam volna.

-Hé kislány, menni kéne!-intett felém egy biztonsági őr, mivel már egyedül csak én voltam itt. Az ünneplő csapat is elment már.

-Nem maradhatnék még? A nővéremet vá..-kezdtem.

-Nem! Mars el innen!-nézett rám ellentmondást nem tűrően. Halkan káromkodtam, amiért a "felelősségteljes" nővérem így itthagyott. Elindultam valamerre az óriási stadionba, fogalmam sem volt, merre megyek,csak céltalanúl bolyongtam. Amikor már meguntam a sétálgatást, és tudtam, hogy Dettit már nem fogom megtalálni, sóhajtva leültem a fal mellé, a padlóra.

-Hát te?-nézett rám egy ismeretlen arc. Biztos, hogy focista volt, mert a meccs alatt láttam párszor.

-A nővéremet várom. Elment egy ideje, ki tudja merre.

-Ja, értem. Tetszett a meccs?-villantotta rám szexi mosolyát, amitől a lányok nagyrésze biztosan olvadozni kezdett volna. Pechére én nem erősítem ezen csajok táborát. Főleg, hogy azt se tudtam, kivel társalgok.

-Nem néztem-vontam vállat.

-Hogy hogy? Elnézést, még be sem mutatkoztam. Nagy Ádám vagyok-nyújtotta felém a kezét.

-Völgyessy Emília-fogtam vele kezet. Tenyere izzadt volt, de mégis puha.

-Szóval, Em. Hogyhogy nem érdekelt a meccs? Akkor miért jöttél?

-Először is, ne hívj Emnek. A Lia a hivatalos becenevem, plussz nem is ismersz. És másodszor, a nővérem rángatott el ide. Én már a futball szó hallatán is rosszul vagyok.

-Tipikus csaj-forgatta meg a szemeit.

-Hogy mondod? Egyáltalán nem látsz a dolgok mögé. Mi az, hogy tipikus csaj?

-Tudod..-röhögte el magát.-A lányok nagyrésze azért jön el, hogy bámulja a csapatot, és elkezdenek beszélni róluk, hogy "mennyire cukik"-röhögött, az utolsó két szót pedig próbálta lányosabb hangon mondani. Akaratlanul is elmosolyodtam azon, ahogy próbált lányosan beszélni.

-Én nem ilyen vagyok.

-Hát akkor? Miért utálod ennyire a focit? Tök jó.

-Már megbocsájts, de nem egy idegennek fogom kiteregetni a magánéletem. Amúgy, miért nem mész ünnepelni a többiekkel?

-Á, felesleges-legyintett egyszerűen, majd leült mellém-Úgyis lesz ilyen többször is. Majd megyek máskor. De ha nem akarod elmondani, akkor ne. Viszont, akkor is megszerettetem veled a futballt. Gyere-állt fel, majd a pálya felé biccentett.

-Mi? Nem! Kizárt! Ádám! Én fel nem megyek arra a pályára-ráztam meg a fejem, ami által barnás tincseim az arcomba hullottak.

Detti, hol a francba vagy már?

☆☆☆

Halihó!

Itt is lenne az első rész, remélem tetszik nektek. Ha igen, akkor dobjatok rá egy voteot, és ha van kedvetek, egy kommentet is ejtsetek. További szép napot!😆😉

Xx, Kelly