One Millions /H.S./ |Befejezett|

Tizennegyedik fejezet

Visszatekintés:2010 November 29

A helyzet köztem és Harry között semmit sem változott jó irányba,csak rosszabbodott az elmúlt időben.Volt,hogy azért kiabáltam rá mert a telefonját a kanapén hagyta,de ő is hasonlóan viselkedett velem.És rengeteg fájdalmat okozott azzal,hogy a barátnőjével enyelgett az orrom előtt.Irritált minden egyes mozdulata,de közben szeretem is.Igen szeretem őt.Akkor jöttem rá,amikor meghallottam énekelni.Bármennyire haragszom rá,de amikor áthallatszik,hogy énekel egyből ugrok a falhoz ami elválasztja a szobánkat és fülelek.Imádom a rekedtes hangját és a néhai enyhe akcentusát.Igazából én már megbocsájtottam neki.Hisz..Megértem,hogy Skyt választotta.Ő tud neki olyat nyújtani amit én nem,és mivel Harry bevallotta,hogy oda van a szőkékért,hát tessék!Én alacsony vagyok,és van rajtam felesleg,a bőröm egy kicsit barnább kelleténél,és a hajam is barna.Nem is akarok már megfelelni Harrynek csak saját magamnak.

Egy hete dolgozik a pékségben,és látom rajta,hogy hulla fáradt mikor haza ér.Nagyon nehezen megy,hogy ne érdeklődjek a hogyléte miatt.Még mindig fontos nekem,ha akarom ha nem.

Úgy éreztem,hogy a szobám falai közelednek felém,így eldöntöttem,hogy elmegyek a kedvenc helyemre kiszellőztetni a fejem.

Magamra kaptam egy hosszú kötött pulóvert,és a kabátom.Egyedül voltam itthon,és minden léptem víz hangzott az üres lakásban,ez elég nyomasztóan hatott,így gyorsan magamra kaptam a bakancsom,és bezártam magam után gondosan az ajtót.Elindultam az ismerős utakon,mikor megkordult a pocakom jelezve,hogy kéne ennem valamit.Út közben van egy pékség,ahová nagyon ritkán járok be.Milyen érdekes.Így hát megtörtem a varázst,és beléptem a kis boltba,mire le esett az állam.Itt dolgozik Harry!És hogy ezt honnan tudom?Abból,ahogy beléptem a boltba ott állt a kasszánál és rám nézett meglepődve.Hogy vannak ilyen véletlenek?

-Helló!-Köszöntöttem bátortalanul.

-Szia,mit adhatok?-Kérdezte mosolyogva,és a kínálatra néztem.Hát,nagyon guszta sütemények voltak,az egyszer biztos.

-Mm,a mogyorós csigából.-Mutattam az édességre.

-Szóval itt?-Néztem az arcára érdeklődve.

-Itt ám.-Mosolygott válaszul,és be pötyögte a gépbe az étel árát.

-Hová mész?-Érdeklődött,miközben én oda nyújtottam a pénz,ő pedig az a csigámat.

-Csak sétálgatok.Mikor végzel?-Ezt most miért kellett megkérdeznem,semmi közöm nincs hozzá!

-Még egy óra.-Ahogy befejezte a mondatát,kinyitódott a bolt ajtaja ahol Sky billegett be rajta.Szóval ő tudja,hogy itt dolgozik,és bejár hozzá munka időben. Annyira kellemetlenül éreztem magam.

-Aha,akkor majd találkozunk.-Hadartam zavarodottan,és gyorsan ki siettem a helységből,mit sem törődve a szőke lánnyal és az értetlen tekintetű Harryvel.Olyan volt erre a pár pillanatra,mintha minden rendbe lenne közöttünk.Mintha nem történtek volna azok a csúnya viták soha.

Futásnak eredtem és siettem a kedvenc kis helyemre.Szabadnak éreztem magam,ahogy a hajamba kap a hűvös szél,mintha csak szállnék,és párologna el belőlem a rossz emlékek.Úgy éreztem,hogy pár másodperc alatt értem a kis tóhoz,ami igazából percek voltak valójában.A fejemre húztam a kabátom kapucniját,és mit sem törődve azzal,hogy esetleg koszos lehetek,le feküdtem hanyatt a zöld fűre.Az is jól esett,hogy kemény volt a hátamnak a talaj,és szaporán vettem a levegőt a futás végett.Eszembe jutott amikor kis gyerek voltam és elmentünk a szüleimmel a disney worldbe és nagyon féltem Mickey egértől,így hát le öntöttem az üdítőmmel.Vissza gondolva nem tudom hogy miért tettem.Mickey egér aranyos.Ilyen dolgok jutottak eszembe,és boldogan nevettem a hülyeségeimen,miközben egymagamban feküdtem a füvön.Ha egy kívülálló meglátott volna,tuti,hogy bezáratott volna a dili házba.De nem érdekelt,csak a pillanatnak éltem.Már kezdett szürkülni az ég,így feltápászkodtam és elindultam haza felé.Nem siettem,hisz minek?A leckéimmel már végeztem,más dolgom nem nagyon volt.