Pofon a múltból

Második fejezet

-Annie picinyem, van neked olyanod, hogy mustár? Vagy esetleg majonéz? - sétált be Liam totális nyugalommal.Erre Harry " nem ezt mondtam az imént?" - fejjel nézett rám.

- Kalapos! Kopogni luxus? És van, csak meg kell keresned - kacsintottam rá. - Annyit segítek, hogy a konyha területén kell keresned...

- Jajj, milyen poénos valaki... - gúnyolódott, de azért elindult vissza.

- Szóval igazam van? - fordultam Harry felé.

- Ne szórakozz velem Lil! Te voltál az, aki azt mondta, hogy az, ami történt egy orbitális hiba volt, és mindennél jobban szereted a pasid, aki nem sokkal korábban jegyzett el!

Láttam rajta, hogy legszívesebben üvöltene, de tekintettel van a helyzetre és igyekszik visszafogni magát.

- Mikor volt ez? - kérdeztem nagyot nyelve. Trav az utazás előtt 3 héttel jegyzett el, és az út volt az ajándék. Ha én akkor tettem valamit, és a vőlegényem rájött..

- Mielőtt elutaztatok. Asszem az utolsó napodon.

Ez nem lehet igaz....

- Mégis hogy? Nem látok rá esélyt, hogy ezt én végigcsináltam volna, főleg, hogy Trav végre eljegyzett!

- Lil, akkor este elmentünk bulizni. Sokat ittál, és olyanokat mondtál nekem, hogy mindennél jobban szeretnéd, hogy benned legyek, hogy szeretnéd, ha eljuttatnálak a csúcsra minden általam ismert módon. Én sem voltam épp józan, és nagyon vadító volt az a bordó, mély dekoltázsú ruhád, és nem tudtam megállni. Elég sokszor elmentünk akkor mindketten... - jegyezte meg, és láttam rajta, hogy elragadja az emlék.

-Hé..., ne ábrándozz! Mondd, hogy védekeztünk, kérlek! 

- Nem akarlak elkeseríteni, de reggel, mikor felébredtem, az összes gumim megvolt, amivel elindultam előző reggel. - Na ezzel most nem nyugtatott meg.

- Én erre mért nem emlékszem? - Valahogy sántított a dolog...
- Mert hajnalban kiosontál, és hazavitetted magad Liammel, aki azt hitte, elaludtál valahol. Út közben is beájultál, ezért nem rémlik semmi. 

- Már értem, miért kérdezgetted ezt folyton - nyögtem ki. - De te erre hogyhogy emlékszel?

- Azt mondtam, hogy nem voltam teljesen józan, de nem is voltam olyan részeg, mint te. Mellesleg, a második vagy a harmadik kör után már totál józan voltam. - Nagyon csúnyán nézhettem, mert így folytatta: - Ne csináld Lil! Mégis csak pasi vagyok, és olyan istentelenül jól néztél ki szétterül fürtökkel és meztelenül alattam, hogy képtelen voltam kontrollálni magam.

- Oké, oké, nem kell folytatni, így is értettem. Holnap megyek nőgyógyászhoz, majd megkérdezem, mit tud a babáról.

- Köszönöm Lillian! - hirtelen hűvös és távolságtartó lett. Visszaváltott önmagára. - Remélem, továbbra is maradhatunk a megszokott felállásnál, miszerint te idegesítesz engem, és bosszantalak téged, és mindenki boldog. És ne fáradj azzal, hogy elmondod, amit megtudtál, már nem érdekel, hiszen már nem lesz semmi közünk egymáshoz! - ezzel kisétált és ott hagyott engem, totális értetlenség közepette.

Most akkor mi is van? Lefeküdtem azzal a sráccal, akit a legjobban utálok, ráadásul nem is egyszer. Terhes lettem, elvetéltem, és lehet, hogy Travisnek tényleg nem volt köze a picihez. És az előbb tuti, hogy rosszul láttam, és nem egy emberi tulajdonságokkal rendelkező és érző Harry Styles állt előttem. De az utolsó megszólalása már tényleg rá vallott. Azért mégis megviselt egy cseppet.

Összeszedtem magam, és visszamentem a kajakészletemet fosztogatókhoz. Nem tévedtem, szerintem háromnapi élelmem tűnt el alig fél óra alatt.

- Ti aztán komolyan vettétek a "Szolgáljátok ki magatok!"-at!! - szólaltam meg, mire rémülten néztek rám a zabagépek.

-Bocsi, de témnylegm éhesegh voltunkm. - szólt Niall teli szájjal. Legyintettem, majd csatlakoztam hozzájuk.
- Hát mogorva uraság hova lett?

- Miután kijött a szobádból elköszönt, és elment. Történt valami?

- Úgy érted a szokásoson kívül? Hogy idegesít én meg próbálok higgadtan viselkedni? Nem, semmi - vihogtam idegesen, mire furán néztek rám. Aztán a kaja jobban érdekelte őket, így én megúsztam a további keresztkérdéseket. Megkönnyebbültem.

Pár óra beszélgetés után mindenki elment, én pedig hulla fáradtan estem be az ágyamba. Felhívtam anyát, majd nagy neheze elvonszoltam magam tusolni, és eltettem magam másnapra. Bár bevettem volna a bogyót, ami segít aludni! Akkor talán nem álmodom azt, amit...

Sziasztok!

Remélem tetszik a blog, nemsokára jön a bonyodalom is. Addig is, hagyjatok magatok után nyomot, a véleményetek se rejtsétek véka alá!

Puszi: K.