Váljunk idollá - Enhypen ff. - BEFEJEZETT

12. Rész

2019. 06. 23.
*Ari szemszöge*

Igazság szerint semmi sem történt fél év alatt. Amik történt, azok a következők:
Nonon még mindig nem tudok kiigazodni. Újra és újra felidéztem Isi szavait, amiket a liftben mondott, de nem tudom, fura ez a koreai lány. A következő dolog az Jia. Nagyon jóban lettem vele, ő pedig kicsit kibékült az anyjával. A harmadik, egyben utolsó történés...ez a bizonyos nap, 2019. 06. 23.

*Akkor*
Jiaval meg Miyeon-ékkal sétálunk a HYBE-ból kifele. A kiértékelés jól ment, a Forever Young-ot adtuk elő, a BlackPinktől.
- Ariiii!!- húzza el az utolsó betűt a nevemből a csapattársam.
- Igen? - nézek rá.
- Megyünk megint hozzátok? - kezdi a bociszemezét használni. Na ennek nem tudok ellenállni.
- Oké, legyen, de előtte menj haza! - parancsolok rá. Erre durcizik egyet, majd beleegyezik.
- Jó. Hello Miyeon! Hali Yue-Yan! - köszön el a barátainktól.
- Sziasztok! - integetnek a lányok.
- Bye! - intek én is oda, majd drága csoporttársam felé rohanok. A lány nagyok izgatottnak tűnik, gyönyörű barna haja fénylik és csillog a napsütésben. Mosolyog is, nagyon.

A házukhoz érünk, mondom neki, hogy menjen csak be, én kint maradok.

*Jia szemszöge*
Egy gyors outfitet szerzek csak be, anya nincs is itthon szerintem.
Ellenben amikor belépek, azonnal köszönt.
- Szia! - jön oda hozzám.
- Hello, csak ruháért jöttem - nézek a szemébe.
- Ó, Ari? - bólintok. - Rendben, de ha szeretnél hazajöhetsz. Itthon vagyok a hétvégén.
- Oké, majd meglátjuk. Na, megyek is! - fogom meg a táskámat.
- Vigyázz magadra!
- Nem vagyok kisbaba - vigyorgok el.
- Akkor is, legyél jó. - mondja, utána meg a szobája felé siet.

Az ajtón kilépek, majd a hosszú hajú barátnőmhöz lépek.

*Ari szemszöge*
Kifejezetten gyors Jia, alig 5 percet volt bent. Odalép hozzám, aztán azt mondja, mehetünk. Egyszerre indulunk meg hozzánk, de a csapattársam meggyőz, hogy a hosszabb út fele menjünk, ami egy kicsi sikátoron visz keresztül, ellenben nem ijesztő kicsit se.
Olyan ismerős hangokat hallok, az előbb említett járdán, hogy kicsit le is fagyok. Ekkor megpillantunk egy szőke lányt, és egy fiút, akik éppen csókolóznak. Nem akartuk őket zavarni, de sajna a barna, hosszú hajú barátnőm egy jól reccsenő levélre lép. Erre a pár ellép egymástól. Ezt nem hiszem el, érzem könnybe lágyad a szemem. Isi és... na itt van az, hogy én elfutok azonnal. Ezt nem csak gondolom, hanem komolyan hazafelé kezdek szaladni.

*Jia szemszöge*
Miért rohant el? Isabella miért jár(?) egy fiúval? A srác miért bámul a futóbarátnőmre? Ezek a kérdések járnak az agyamban.
- Ari!!! - folyik le Isi párjának az arcán egy könnycsepp. Mi a fene történik most???
- Te ki vagy? És honnan ismered? - megyek közelebb hozzájuk.
- Junho vagyok...
- AZ A JUNHO??? - kérdezem ordítva, mire csak bólint. A fejemet fogom, majd az eddig csendben lévő szőkére pillantok. - Amúgy nem szabad kapcsolatban lenni! - szólok be neki. Végre, egyszer én is meg tudom ezt tenni, eddigi éveimben ő alázott meg mindig, most én jövök.
- Tudom, nagyokos! - dobja hátra festett haját.
- Várjunk...ti Arival vagytok egy csapatban? - esik le a fiúnak.
- Ja, pontosan. - hajtom le a fejemet. - Kim Jia, az egyik legjobb barátnője. - nyújtom a srác felé a kezemet.
- Kim Junho, Ari exe - rázza meg a kezét az enyémmel.
- Na álljunk meg...TE JÁRTÁL JEON ARIVAL? - szól bele a szőke. A fiú csak bólogat, de az amerikai elkezd röhögni. - Ez lehetetlen. Az a csak gáz, te meg nem vagy az kicsit se.
- MI AZ, HOGY GÁZ? AZ EGYETLEN, AKI GÁZ, AZ TE VAGY! - kiabálunk rá Junhoval egyszerre. 
- Na én léptem, szia Junhom! - integet.

A srác nem köszön neki vissza, csak rám néz. Hát külsőre túl tökéletesen néz ki, megértem, hogy népszerű. Ám soha nem jönnék össze vele, Ari miatt se, de amiatt se, mert nekem nincs szükségem ilyen fiúra.
- Mennem kell, Jia! Kérlek, mondd meg Arinak, hogy sajnálom. Nagyon szeretném, ha megint velem lenne, szeretem nagyon! - könyörög előttem.
- Sajnálom, de mást szeret - veszek egy mély lélegzetet. Nem tudom, hogy szereti-e azt a Jonseong-ot, de elég sokat álmodozik róla.
- Rendben... - kezd el sírni Junho, majd elindul.
Sajnálom, kicsit azért, hiszen elveszítette a számára legfontosabb személyt.

*Ari szemszöge*
Ágyamon fekszek, a posztereim a fejem felett, agyamban. Gondolataim csak egy beszélgetés körül forog, amit anno még Jongseonggal váltottam...
,,- Sokkal helyesebb meg kedvesebb embert érdemelsz.
- Nem is ismersz. Akkor meg honnan tudod?
- Jó emberismerő vagyok. - nevetgél."
Utólag visszagondolva is szerintem nagyon kedves. Mindent megtett, hogy boldoggá tegyen. Nem beszélve arról ahogy kinéz. Gyönyörű belső és külső, főleg az arca. A nagy, cuki szemei, a kicsit pufis arca, a tökéletes szemöldöke, az aranyos orra meg hát persze a szája, azok a rózsaszín ajkak...komolyan~ belezúgtam. Na, remek. Ügyes vagy, Ari. Az előbb még bőgni akartam, most meg már egy amerikai fiúról álmodozok. Hihetetlen vagyok...

Jia nem sokkal ezután a gondolatmenetem után szaladt a szobámba be.
- Ahj Istenem...hogy tudtál te evvel a Junho-val lenni 2 évig? Nekem ez a negyed óra is soknak bizonyult - panaszolja.
- Ez van! - vonom meg a vállamat.
- Egyébként...azt mondtam neki, hogy mást szeretsz.
- Tessék?? - temetem az arcomat a kezembe.
- Hát nem akart rólam leszállni, azt akartam, hogy békén hagyjon. Nem az én hibám. - forgatja meg a szemeit.
- Nagyon izgalmas bájcsevely nem tudom, hogy kiről, de gyertek, vacsora! - szólal meg a hirtelenből Sua, a húgom. Én csak megdobom egy párnával, majd Jiát magam után húzva indulunk le a konyhába.

————————————————————————
Haliii!!!
Bocsi, hogy rövidebb rész lett, de most ezt tudtam csak hozni.
Amúgy most nagyon haladunk a sztorival, nem hiszem, hogy nagyon sokáig fogom még húzni, hiszen nem a gyakornoki idő az izgalmas, hanem az idol élet.
Lesz majd egy izgi rész, majd Nabinál. Addig is legyetek jók!

Legyen szupi napotok/estétek! <33