Na-bi háttérsztorija

286 19 27
                                    

*Na-bi 2022-ben*

A szobámban ülök és unatkozom. Ez gyakran előfordul. Végzős vagyok, amitől apa teljesen ki van borulva, engem viszont egyáltalán nem érdekel, sokkal inkább a K-Pop világ. 10 éves korom óta énekes szeretnék lenni, de valószínűleg apa nem fogja engedni soha, hogy idol legyek. Habár jogosan.

Anyukám is ebben a szakmában dolgozott, azonban régebben nagyot hibázott. Gyakornok volt és férje is volt (ami egyébként tiltva volt, de ez jelen esetben lényegtelen). A debütálását követően megcsalta apát (egy másik énekessel) és nem sokkal ezután életet adott a férfival közös kislányuknak. Mintha az a lány is gyakornok lenne. Eunchae a neve, ha jól tudom. Soha sem beszéltem se vele, se anyuval, szerintem ez teljesen logikus a múltat tekintve.

Hogyan volt képes megcsalni apát úgy, hogy alig töltöttem be a 2 éves kort? Néha eszembe jutnak ehhez hasonló gondolatok, de ilyenkor mindig emlékeztetem magamat, hogy nem old meg semmit az, ha hosszan rágódunk a múlton. Ami megtörtént, az megtörtént. Nem szeretném szorosabbra fűzni a kapcsolatot sem Eunchae-vel, sem anyával. Jól megvagyunk apával, és ez nekem bőven elég. Jelenleg Sydney-ben élünk apukámmal.

*2022. 03. 05. , 6:27*
Ha valaki azt mondja, hogy a végzős év könnyű, az óriásit hazudik. Érettségi érettségi hátán és eszméletlen fáradt mindenki.

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy el kellene kezdenem készülődni, mert ebben a tempóban még holnap után se leszek kész. Most pedig jöjjön minden tini lány kedvenc reggeli kérdése... "Mit vegyek fel?" A ruhatáram egész nagy ugyan, de ezt a kérdést mindig felteszem magamnak. Végül egy egyszerű, tavaszi szett mellett tettem le a voksomat.

Szokásos én

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Szokásos én. Az osztálytársaim nem igazán vannak oda a ruhakombinációimért, viszont engem ez kicsit sem zavar. Legalább a legjobb barátnőmnek tetszeni szoktak.

A suli felé veszem az irányt. Az iskolához érve körbenézek. A piszkálódó fiúk, akik a 10. évfolyamba járnak, gyakran mulatnak rajtam, mondhatni ez a mániájuk. Mindenesetre kár értük. Látom a gólya lányokat, ahogy sminkelnek és pletykákról beszélgetnek, mintha már legalább két éve napi szinten ebbe az intézménybe járnának. Tovább kémlelve a meglehetősen vegyes társaságot, megakad a szemem egy lányon. A lányt három 11-es lány lökdöste. A gondolatnak ideje sincs utolérni a testemet, azonnal odarohanok, és az egyik lány csuklóját kicsit erősen megszorítom. Erre azonnal befejezték. Úgy tűnik, ijesztő vagyok.
Nem szólalok meg, csak a középen álló tettessel nézek farkasszemet.
- Menjetek el, mielőtt megyek az igazgatóhoz. - kiabálok rájuk cseppet sem azt az érzést keltve, hogy tényleg betartanám az előbb elhangzott ígéretemet.
- Jaj, de félünk! - mosolyog a bal oldalon álló barna hajú.
- Kicsi kínai. - nevet rajtam a jobb oldalon álló fekete hajú lány.
- Nekünk te nem parancsolsz Csing Csang Csung! Amúgy meg ez egy lúzer és csak elvégezzük vele a dolgunkat. - szól most a középen álló szőke.
- Nincs jogod másról ilyeneket mondani, menj innen mielőtt baj lesz! - mondom nekik feszülten.
- És ha nem akarok?- kérdi megint a szőke.
- Hm? - nézek rá fenyegetően. - Azt mondtam, tűnjetek innen el!
- Tényleg? - emeli rám a kezét de megfogom és leszorítom. A másik kezemmel pedig arrébb lököm a csajt.
- Igen, tényleg! Na, tipli van! - erre elmentek. Ránéztem a mögöttem álló szemüveges lányra. Elnézve valószínűleg koreai.
- Köszönöm. - szólal meg koreaiul.
- Nem igazán beszélem a nyelvet, de szívesen! Máskor ne hagyd, hogy ilyenek legyenek veled, se ők, se más!
- Rendben unnie! Amúgy a barátnőm is ezt szokta mondani! Elég híres, lehet ismered...
- Mi a neve?
- Hong Eunchae. - lefagyok. Egyszerűen csak otthagyom szegény lányt, aki kiabálással próbál megállítani. Nem tudok a szemébe nézni. Ez túl sok nekem, nem megy. Miért pont Eunchae??!!

Váljunk idollá - Enhypen ff. - BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now