If I knew what he thought~ Kuroken

14. fejezet

*Kenma szemszöge*

Egy kis rágcsa és kb 4 liter soju kikészítése után körül is ültük az asztalt. AKaashi és Bokuto egymás mellett helyezkedett el, csak úgy ahogy én és Kuroo. Miután a játékosokat beleértve minden a helyén volt, elkezdődhetett a játék. Megpörgettük az üveget, ami egyenesen rám mutatott. Gondoltam kell még néhány soju amég fasza gyerek módba váltok, szóval kijelentettem az első dolgot ami eszembe jutott.

- Én még soha nem csókolóztam a csapat társammal.- Mondtam mire mind a négyen lehuztunk egy felest.

- Ez köcsög húzás volt.- szólalt meg Kuroo

-Nem a gyengédségemről vagyok híres ha játékokról van szó.- mondtam vissza.

Ekkor az üveg újra megpördült és telibe Kuroora mutatott. Nem tudom milyen kísértetiesen nagy faszságot tervez ez alkalommal, de ijesztően nagy mosoly ült arra a nagy képére.

-Én még sose voltam passzív az ágyban.- Mondta, mire Akaashi és én egyszerre fulladtunk meg a saját nyálunktól. Miután megvető pillantásokat vetve elkezdtük meginni a kimért folyadékot annyit láttunk, hogy a Kuroo arcán lévő szemöldökig érő mosoly elkezdett eltűnni, miközben Bokuto irányába bámult aki...SUTTYONBAN PRÓBÁLT LEHÚZNI EGY FELEST?! NEM, NEM, NEEEMMM, EZT NEM FOGJA ILYEN KÖNNYEN MEGÚSZNI.

-Bokuto...kérlek mond hogy csak szomjas voltál...- Mondja Kuroo olyan arccal mintha az egész élete egy átverés lett volna.

-H-h-hát tudod.. a-az csak egy egyszeri alkalom volt, m-mert Akaashival fogadtunk, és, és...- Próbálta Bokuto menteni a menthetetlent, de túl késő volt. Kuroo olyan tüdő préselő röhögésben tört ki, hogy azt vártam mikor fejeli le az asztalt. Na legalább ezzel az infóval is többet tudtam meg ma!

Nem is vettem észre de az üveg újra forgott és ezennel Bokutónál kötött ki. Gondolkodott néhány másodpercig, majd ördögi vigyorral tekintett Kuroo felé. Huhuuu itt az én időm a röhögésre, persze csak ha jól sejtem.-

-Én még sose gyantáztattam le a herémet.- mondta Bokuto, mire mint ha Kurooból kiszált volna az élet. Ha most iszik, az életben le nem fogja ezt mosni magáról.

...És mily meglepő módon Kuroo ivott. Én meg úgy fulladtam meg a röhögéstől.

-BAHHAHGAHAHG TE CSUPASZ GECIH, HOGY TUDTAM BAHHHHHADHA- Mondtam a Tokiói toronynak szofisztikáltan.

-DE AZ EGY FOGADÁS VOLT, É-ÉN ESKÜSZÖM NEM SZOKTAM MINDEN MÁSODIK HÉT VASÁRNAPJÁN DÉLUTÁN KETTŐ ELÖTT TÍZ PERCEL GYANTÁZTATNI-

-KEKEEHEHHE ÉS BAZDMEG TÉNYLEG SOHA NEM SZOKTÁL AKKOR RÁÉRNI BAHAHAHHA- Legalább már tudom miért nem mondta el hogy hova tűnik minden második vasárnap

-jól van, jól van, kurva vicces haha lehet tovább lépni-

-haaaaah Istenem ez jó volt most- mondtam a nevetéstől megkönnyebűlve.

Az üveg újra és újra pördült mígnem mind kellőképpen lealjasodtunk, és már az ükanyáink körömvágási szokásait is teljes nyugalommal megbeszéltük. Mind eközben fasz se tudja hogy, de shoyoék teljes nyugalommal alszanak az emeleten miután is baszták letolni a seggüket

Ekkor Akaashira esett az üveg.

-Én még soha nem csókolóztam egy másik iskolába járó barátommal- ennyi erővel meg is kérdezhette volna Bokutot, hogy csókolózott e már Kurooval, tekintve, hogy egyértelműen erre ment a kérdés.

Kuroo és Bokuto ekkor fej egyenest lehúzták a maradék sojut az üvegük aljából, ám arra nem számítottak, hogy én és Akaashi is így fogunk tenni. Mi van, csak a két fogyatékos próbálhatja ki másnál magát?