If I knew what he thought~ Kuroken

11. Fejezet

*Kenma szemszöge*

Ezennel utunk el is kezdődött remélhetőleg Kuroo irányába. Sikeresen meg békült mindenki egymással, és habár ezt nehezemre esik kimondani, de Kageyama-nak hála. Elég érdekesen alakulnak a dolgok, mert mióta úton vagyunk elégé felvagyunk cserélődve párok szempontjából, ami kinek jó, kinek nem. Így hát jöjjön a szokásos felállás check amire mind vártatok, igen, ne is titkoljátok, tudom hogy hiányoltátok a minden részben elhangzó  "a felállás a következő" mondatot, ami itt is van; Bokuto és Akaashi kíválóan megvannak egymással mint mindig, ez cseppet sem változott. Furcsa módon ez a KageHina párosról ez esetben nem elmondható, ugyanis Hinata és Osamu egy gyors és egyben értelmetlen helycserével felrúgta az eddig tökéletes rendet. Így jelenleg Kageyama és Osamu valami olyan dologról vitatkozok ami igazából SENKIT és SEMMIT nem érint, de mindkettőt elkapta a szájfosás és már-már úgy látszik élvezik a vitát és az ellenérvek fölösleges dobálását. Ezzel szemben Suna és Shoyo kb a világunk legelcseszettebb párosítása amit kilóméteres távolságból meglehet állapítani. Szegény Rin csak halványakat pislogva, nagyooonn mélyről jövő iritáltsággal próblja elnyomni azt a " LEGALÁBB EGY KURVA PERCRE FOGD MÁR BE" -t amit kimondatlanul is lelehet olvasni az arcáról. Shoyo ezzel szemben folyamatosan Suna mellett ugrálva, hadonászva és kézzel lábbal magyarázva próbálja neki elmondni, hogy nem érti miért vannak ilyen fekete karikák a szemei alatt, ezen kívűl azt, hogy miért nem alszik, bele se gondolva hogy ezzel akár egy olyan mély pontra is üthet, amit egyébként soha nem hozna fel magától. 

-Tudod igazán jót tenne neked egy normális alvási rendszer beállítása ha eddig magadtól nem jöttél volna rá.-  Mondja Sho.

-...- Suna nem válaszolt semmit. De ha jól látom az arcáról, még egy ilyen, és valami kifog jönni, amit igazából nem akarna elmondani itt senkinek.

-Ha az emberek így látnak megítélnek és nem feltétlen fognak téged úgy látni ahogy te szeretnéd. változtnod kéne ezen, nem gondolod? Vagy ha esetleg nincs hozzá elég akaraterőd én azt is megért- 

-NEM TUDSZ SEMMIT, DE ÍTÉLKEZEL. SZERINTED DIREKT CSINÁLO- itt volt az ideje annak, hogy bármennyire is kiakartam maradni ebből a "beszélgetésből" muszáj volt bele mennem.

-Hé, Suna, idejönnél egy kicsit?- kérdezem mire csak bólint egyet és ide sétál, míg Shoyo Bokuto-hoz és Akaashi-hoz csatlakozik.

-Igen? Te is elakarod kezdeni a "miért nem alszol" dolgot? Csak mert ha igen akkor jobb ha el se kezded.- mondja idegesen és egyben csalódottan. Nem tudom mi van a háttérben de most már igazán érdekel. Legalább lesz társaságom az út közben.

-Igazából... nekem is vannak problémáim ezzel, így talán megtudnám érteni ha elmondanád mi a valós bajod.- nem tudom honnan kapartam össze ennyi empátiát magamban, de valahol tényleg tudok vele azonosulni.

-Hát... Valójában ez egy elég összetett dolog, de röviden insomnia-m van. De nem az a "hm nehezen alszom el.". Kenma, már kettő napja nem aludtam semmit, és nem tudok vele mit tenni! Tudod milyen nehéz minden nap megkapni azokat amiket Shoyo mondott, tudván, hogy nem tehetsz vele semmit? És ez még a legkevesebb volt amit ő mondott az elöbb. Eddig 2× hívtak be azzal az igazgatóiba, hogy az évfolyam társaim szerint be vagyok állva. Persze arra senki nem gondolt hogy sportoló vagyok aki versenyekre jár. Ha egyszer is beállva jelentem volna meg, már rég kirúgtak volna, és a szervezetem se bírná az edzések mellett. Dehát ez már kit érdekel, ugye? Addig jó amég lehet valakiről pletykálni a háta mögött...- Ez most elég hirtelen ért. Soha nem gondoltam volna, hogy Suna-nak ilyen problémái vannak. 

-Oh, ez... sajnálom. De ha azt mondod ezen nem lehet segíteni, azzal nem haladsz sehova. Igen, szopás, de biztos van rá valami mint mondjuk... Próbáltad a Bio-Melatonint? Amikor az én alvási ciklkusom volt megzavarodva hasonló okoból (oké, azt most ne nézzük hogy a hasonló okok a 19 órás last of us twitch live-omat jelenti) akkor nekem az segítet elbillenteni egy viszonylag elfogadható idő beállás felé. Nyilván nem egy éjszaka alatt fog csodát tenni, de egy hónap alatt vissza álltam a rendes kerékvágásba.-

-Hm, nem emlékszem hogy ezt probáltam volna. Tudod hol tudnám megvenni?- Mivel ez egy elég drága cucc és én ajánlottam neki, de nem biztos hogy segíteni fog, eléggé a lelkemen hordanám ha miattam dobna ki a kukába ennyi pénzt, és igazából elég jó fej szóvall...

-Nekem még maradt egy egy hétre elegendő adag, szerintem próbáld ki előszőr mennyire hat.

-Oh, hát ez esetben...kösz?

-Nincs mit.- És ezzel le is zártuk beszélgetésünket. Akár milyen meglepő (még saját magam számára is) a végén elengedtem egy enyhe mosolyt, hisz valamelyest jól esett hogy segíthettem.

Éssss itt is van az új rész, csak egy évszázadba tellett mire megcsináltam ezt a kis semmit, de azért remélem élvezhető<3 sajnálom, hogy ilyen ritkán vannak részek, de rengeteg dolgozat van mostanában, a szünetet pedig végig tanulással töltöttem (hát nem csodás?) Így hát nem jöttek a szavak :(( Majd próbálom minnél hamarabb megírni az új részeket, mert ez volt az utolsó a vázlataimban, szóval sikerült beérnem magam :"( Ha tetszett Voit-olj, kommentelj, vagy továbni tartalmakért és jövőbeli munkáimért kövess be<3 FUJOSHI POWER!!^^