If I knew what he thought~ Kuroken

8. fejezet [18+]

*kuroo szemszöge*

Reggel boldogan vettem tudomásul, hogy az én kis macskám mellettem fekszik. Na igen, annak már kevésbé örültem, hogy a hátamon Bokuto nyála csurgott, ugyanis a jelenlegi helyzetünk leírása... elég érdekes. Tegnap kellőképpen punnyadt pöcsök voltunk ahoz, hogy senki ne akarjon haza menni, szóval kenma házába maradtunk, kihasználva azt, hogy nincsenek itthon a szülei. Eggyetlen probléma akadt, ami az, hogy nincs elég hely és senki nem akart a földön aludni, de a lépcsőn felmászni se, a szobákba. Így jutottunk el a következő szituációba;

Kihúztuk a kanapé alját, így egy hatalmas 4 személyes ágyat alkotva belőle. Aha, csak mi hatan vagyunk.
Tehát, a jobb oldalon a KageHina páros fekszik, középpen BokuAka a bal oldalt pedig Kenma és én foglaltuk be. DE. Bokuto valami csoda folytán Akaashi irányából felénk fordult, ezzel telibe a hátamba fejelve. Guszta.

Éppen felkelteném drága barátom, mikor az ajtó kicsapódik és berohan rajta Kageyama Hinata-val az oldalán.
Mindketten full le vannak izzadva, szóval valószínűleg futottak.

-ÉN NYERTEM! VESZTES KAGEYAMA! HAHA- nevet idegesítően a kisnarancs.

-VAK VAGY? EGGYÉRTELMŰEN ÉN NYERTEM! BOKE!- kiabál vissza Kag's. Nos persze, persze értem én, hogy ezek nem tudnak csak kiabálva beszélni de-

-REGGEL HÉT VAN BASZOD! FASZÉ KELL KIABÁLNI!- Kiabál vissza kenma. És még azt gondolná az ember, hogy csöndes, hah.

Miután végig hallgattam kageyama és Kenken vitáját és végig néztem Hinata kétségbeesését, ahogy azon tanakszik melyik személy oldalára álljon, sikeresen kikószálódtunk mind az ágyból.

Akaashi már a reggelit csinálja, mikor mindenki telefonja jelezni kezdett.

Kedves tanulók!

Örömmel jelentem be, hogy az ez évi nyáriszünet megkezdődött! Sportolóink számára, edzőik biztosítanak külön értesítőt a nyári meccsekről. A bizonyítványok virtuális formátumban megtekinthetők!

Tisztelettel: Shin Akita

                              
                             Nekoma High

- Mi az? - kérdezi Akaashi, aki nem tudott sajna a telefonjáért nyúlni, hisz éppen a nekünk szánt tojásokat süti.

-SZÜNETTT!!!- Kiabál Bokuto. Úgy látszik nekik is most kezdődik, a karasuno és a nekoma high-al összhangba. Várjunk... egy zseniális ötletem támadt!

-Kyanma?-

- Igen?-

- A szüleid csak szeptemberben jönnek vissza, ugye?- kérdem

- Igen, miért kérdezed?- és most jön az ötletem.

- szóvvaalll, arra gondoltam, hogy mivel mind jóba vagyunk egymással, de más-más helyen lakunk, mi lenne, ha mind itt maradnánk nyáriszünetbe? Páronként jutna mindenkire egy-egy szoba. Így rengeteg mindent csinálhatnánk közösen! Csak gondolj bele! Ez lenne életünk nyara!- szerintem a felvezetés kellőképpen megvolt, már csak a bele egyezés hiányzik.

- Nekem mindegy.- hát nem is vártam több lelkesedést az asszonytól.

*ding-ding*

Jaj, ha ez az amire gondolok akkor...

- KIT NEVEZTÉL TE ASSZONYNAK? TEEEE, TEE- Mielött befejezhette volna a mondatát, ezzel megadva az utolsó kegyelem döfést, Akaashi a megmentő betömte a száját egy gofrival.

- Inkább egyetek.- Mondja és kirakja az asztalra a frissen elkészült tükörtojásokat és a gofrit. A szósz és a mártás szintén mellettük helyezkedik el. De vajon, hogy tud így sütni?