Csak álom lenne? **Shikamaru x OC** [BEFEJEZETT]

13.

Ayame szemszög:

Öcsém ébresztett fel álmombol amire már nem is emlékszem. Közelben volt egy kisebb tó, ugyan az aminél meg áltunk idefele jövet. Fel kaptam pár váltó ruhát és el indultam a tóhoz. Megmosakodtam és gyorsan átöltöztem.
10 perc alatt végeztem és vissza mentem pakolni.

-Ayame-chan! Fel költenéd Shikamarut? Nekem nem akar felkelni.. - mondta a szőkeség mire én csak bólintottam. Még gyorsan be pakoltam amit kellett és el indultam a fiú irányába. Mikor oda értem le térdeltem és kelteni kezdtem.

- Hé! Kelj fel!! Nemsokára indulnunk kell vissza Konohába!

- Hmm.. napsugaram hadj még egy kicsit aludni, kérlek.. - mondta a fiú félkómában.

- De nee! Kelj már fel légyszi! Esküszöm ha nem kelsz fel magam teszek róla hogy úgy felpattanj hogy nem is gondolsz rá hogy vissza feküdj! - mondtam a fiúnak kicsit idegesen.

- Fogadunk hogy nem megy?

- Fogadjunk! Ha nyerek jössz nekem egy rámennel!

- Oké.. Hajrá.. - mondta majd láttam hogy elmosolyodik. Azt hiszi hogy nyerhet..

Ezzel a lendülettel le feküdtem Shikamaru mellé a pokrócra mire ő átkarolt.

- Ezzel ugye tudod hogy veszíteni fogsz?

Nem is kellett több, pontosan tudom hogy mit csinálok. Elmosolyodtam és a kezemmel megkerestem pólójának alját és be dugtam kezem, ezzel hasát és a hasizmaihoz értem. Ahogy gondoltam.. Egyből felpattant. Feje olyan volt mint egy eper, én próbáltam visszatartani hogy ne röhögjem el magam de nem ment..

- HÉ!! EZ NEM VICCES!! - Kiáltott fel Shikamaru.

- Látnád most magad.. Csak nem tetszett? - kérdeztem még mindíg röhögve.

- NEM! VAGYIS DE !! NA MINDEGY MEGYEK PAKOLNI!! - ezzel elviharzott.

Shikamaru szemszög:

Mikor Ayame be feküdt mellém egyből arra gondoltam hogy nyert ügyem van, de nem. Kezét be dugta pólóm alá így a hasamhoz fért. Ahogyan kezei hozzám értek egyből felpattantam és valószínüleg tiszta vörös lehettem a reakciójából ítélve. Gyorsan elsprinteltem pakolni a cuccaim ami nem telt 2 percnél többe. Ha tovább hagyom hogy hozzám érjen akkor biztosan beindulok.. Ami most pont nem jönne ki jól.

- Készen vagytok? - kérdezte Asuma Sensei.

- Igen! - mondtuk egyszerre majd el indultunk.

Már jó régóta gyalogoltunk mikor Konoha kapuja elé értünk. Hála az égnek végre ithon vagyunk.

A Hokage irodája felé vettük at irányt hogy jelentsük a küldetés kipipálását. Látszódott Cion hogy aggódig a büntetése miatt. Már az iroda ajtaja elött áltunk mikor Asuma Sensei bekopogott és a várva várt "gyere" hangzódott el. Be léptünk az irodába mire a hokage elmosolyodott.

- Sikeres volt a küldetés?

- Nos hát.. igen is meg nem is.. - mondta Choji.

- Ezt kifejtenéd kérlek.?

- El kaptuk a vezért, de nagyrészből ártatlan.. - a hokage végig nézett rajtunk de meg akadt a szeme Ayame öccsén.

- Ő lenne az? - kérdezte

- Igen.. Ő az öcsém. Itt a bizonyíték hogy ártatlan. - mondta Ayame majd elő kapta a papírt és oda adta a Hokagénak.

-Te jó ég... mik meg nem történnek.. így elolvasva látom hogy a neved Cio.. Fel vagy mentve a börtön alól... és nem látom értelmét annak hogy bármilyen büntetést is adjak. És Ayame.. van itt még valami. Ugye mondtam hogy Shikamaruéknál laksz míg nem lessz hely egy ujj lakásnak.. Végül felszabadult egy hely de most hogy Cio itt van ő mégse mehet utcára így ha nem gond se neked se Shikamarunak még náluk maradsz egy ideig. - mondta a Hokage. Nekem persze nincs ellenemre.

- Nem baj! - mondta a lány is majd el indult mindenki a saját irányába. Cio san is meg kapta a kulcsot így egy Anbus tag el vezette a lakásához. És és Ayame már az ajtó előtt áltunk mire az kivágódott és Anyám ölelt meg mindkettőnket.

- Anya! Elég lessz.. megfoljtassz! - ezzel engem elengedve Ayamét ölelgette tovább.

- Istenem de rég láttalak! Annyira hiányoztál! Nem vagy éhes? Fáradt vagy? És.. ÚR ISTEN VELED MEG MI TÖRTÉNT! - utalt Ayame sebére.

- Csak egy kis karcolás, semmj bajom! - mondta a lány

- Akkor kösd ki! Ha nem lenne nagy a baj akkor csak egy kissebb raktapasz lenne itt.

- Oké.. - mondta a lány majd el kezdte szedni le felé a kötéseket.

- Ayame! Nem kéne! - mondtam kissé aggódóan.

- Nyugi! Semmi baj nincs! - majd le szedte a fáslit és olyan volt mintha nem is szurta volna át semmilyen cucc, ez biztos a farkas formályának köszönhető volt.

- És tényleg.. Semmi bajod sincs..

- Na mi mostmár megyünk mert fáradtak vagyunk ugyhogy ledőlünk. - mondtam majd meg fogtam Ayame csuklóját és húztam magam után a lépcsőn felfelé. Mikor be értünk a szobába egyből le dölt az ágyba.

- Ahh, végre.. megyek zuhanyozni.. - ezt mondva ki kapott egy pizsamát a szekrényből és be is ment a fürdőszobába.

Ayame szemszög:

Baromira örültem hogy végre itt vagyok. A langyos víz csak úgy folyik le a testemen. Nem tudom mennyi ideig lehettem így de biztos volt vagy 10 perc. Ezzel el is zártam a zuhanyt és el kezdtem öltözni a pizsamámba. Mikor végeztem ki mentem és Shikamaru egyből be ment, én pedig el kezdtem ki pakolni a cuccokat amiket vittünk. Mikor végeztem be feküdtem az ágyba és el kezdtem olvasgatni. Néhány perc után hallottam az ajtót és egy dereka köré tekerő törölközös Shikamaru ált előttem.

- JÉZUSOM! Vegyél már fel valamit! - ordítottam a fiúra mire ő csak a szekrényhez sétált és ki vett egy könnyű pólót egy hozzá illő pizsamával.

- Miaz? Csak nem tetszik a látvány? - kérdezte a fiú egy mosoly kísérésében.

- POFÁD LAPOS! TAKARODJ ÉS VEGYÉL FEL VALAMIT MIELŐTT MÉG ORVÉRZÉST KAPOK.

- Szóval tetszik.. - mondta majd el nevette magát. Ha eddig nem néztem ki úgy mint egy paradicsom akkor mostmár biztos. Majd a fiú fogta magát és vissza is ment a fürdőbe majd olyan 3-4 perc múlva vissza jött.

- Mit olvasól? - kérdezte.

- Könyvet. - mondtam neki mosolyogva.

Shikamaru szemszög:

Mikor végeztem a zuhanyzással ki jöttem és rá jöttem hogy nincs mit csinálnom. Meg kérdeztem Ayamét hogy mit csinál de csak azt mondta hogy olvas.

- Nem akarsz csinálni valamit? - kérdeztem meg végül tőle.

- Mit akarsz csinálni? Szeretnél el menni sétálni? Vagy?

- Nee! Ne sétáljunk, ma egész nap azt csináltuk. Valami más ötleted van? - kérdeztem a lánytól.

- Hát akkor nem tudom.. Én biztos hogy még pár perc és mindjárt bealszok szóval nekem nincs nagyon kedvem semmihez.

- Akkor aludhatok veled? Légyszi!! - kérdeztem meg a lánytól igent remélve.

- Persze.. - csak egy szó kellett és már le is huppantam mellé. Ő a könyvet le tette és hozzámbújt. Istenem de aranyos... Majd másik pillanatban már le ragadtak a szemeim.