Death Note || Another Note || The Los Angeles BB Murder Cases [magyar fordítás]

Prológus

Mikor Beyond Birthday elkövette a harmadik gyilkosságát, kísérletnek szánta. Azt vizsgálta, hogy lehetséges-e egy embernek belső vérzésben meghalni, úgy, hogy nem szakadnak szét a belsőszervei. A szó szoros értelmében bedrogozta áldozatait, ezáltal a személy eszméletlen lett, ő pedig alaposan összeverte a bal karjukat, ügyelve arra, hogy ne szakítsa fel a bőrt. Azt remélte, ezzel elegendően beindítja a belső vérzést, hogy az halált okozzon, de a kísérlete végetért, sajnálatos módon kudarccal. A vér felgyülemlett a bőr alatt és lilás-vöröses árnyalatot vett fel, de az áldozat nem halt meg. Egyszerűen csak sokkos állapotban rángatózva feküdt, de életben maradt. Meg volt győződve arról, hogy a vérveszteség elegendő lett volna ahhoz, hogy halált okozzon, de látszólag alábecsülte a helyzetet. Ami Beyond Birthday-t illeti, a gyilkosságát nem szórakozás gyanánt követte el, és soha nem is volt több, mint egy érdekes kísérlet. Nem is igazán számított neki, hogy sikerül-e vagy sem. Beyond Birthday csak vállát vont, majd előhúzott egy kést...
   Nem, nem, nem, nem, nem.
   Sem ezt a stílust, sem ezt a narratív hangnemet nem fogom tudni megtartani végig. Minél inkább próbálkozom, annál inkább unom, és annál inkább megy el a kedvem attól, hogy ezt leírjam. Holden Caulfield (a történelem egyik legismertebb idiótája) valószínűleg részletezné, hogy Beyond Birthday mit tett és gondolt, de ez nekem most nem áll szándékomban (még akkor sem, ha erősen szimpatizálok vele). Gondosan részletezni a gyilkosságok teljes történéseit semmivel sem növelné ezen jegyzetek értékét. Ez nem egy figyelmeztetés, sem egy kisregény. Ha valaha bármelyiknek is lenne titulálva, nem lennék boldog. Utálok ilyen elcsépelt kliséket használni, de úgy gondolom, amikor valakinek a szeme elé kerülnek ezek a sorok, én már nem leszek életben.
   Aligha kell emlékeztetnem az olvasót az évszázad legjobb detektíve, L, és a groteszk gyilkos, Kira közötti epikus csatára. A gyilkosságok eszköze valamivel fantasztikusabb volt, mint egy guillotine (például), mégis, minden amit Kira létrehozott, nem volt több, mint egy újabb terrorhatalom, szánalmasan infantilis gondolkodásmóddal. Visszatekintve csak sejteni tudom, hogy a győzelem istenei hogyan mosolyogtak Kirára a saját hiú szórakoztatásuk céljából. Talán ezek az istenek valóban egy véráztatta világot akartak létrehozni, amelyben az árulás és a hamis vádak uralkodnak. Talán ez az egész időszak csak azért létezik, hogy megtanítsa nekünk a Mindenható és a Halálisten közötti különbséget. Ki tudja? Viszont nekem nem is áll szándékomban több időt vesztegetni a történések legnegatívabb szakaszának elemzésére.
   A pokolra Kirával.
   Ami számít az L.
   L.
   Az évszázad legjobb nyomozója. Elképesztő mentális képességeinek fényében L igazságtalanul korai halált halt. A hivatalos feljegyzések alapján több mint 3500 nehéz ügyet oldott meg, és ezeknek a degeneráltaknak a háromszorosát juttatta börtönbe. Hihetetlen erővel rendelkezett, mozgósítani tudta a világ összes nyomozóirodáját, és ők ünnepelték őt az erőfeszítéseiért. És mindeközben sohasem mutatta meg az arcát. Olyan pontosan szeretném lejegyezni a szavait, amennyire csak lehet, és hátra akarom hagyni, hogy valaki elolvassa. Meg volt a lehetőségem, hogy a nyomába léphessek. És ha nem is sikerült az utódjának lennem, ezt hátra akarom hagyni.
   Szóval amit te most olvasol, azok az én jegyzeteim L-ről. Ez egy halott üzenet, nem tőlem és nem is a világnak. Az ember, aki a legjobban el akarja majd olvasni ezt, az a nagyképű és bosszantó Near. De nem fogom őt arra kérni, hogy tépje szét vagy égesse el ezeket az oldalakat. Ha fájdalmat okoz majd neki mikor rájön, hogy én tudtam valamit L-ről, amit ő nem, akkor az jó. Ott van még az a lehetőség, hogy Kira olvassa ezt... és remélem, hogy megteszi. Ha ezek a jegyzetek a gyilkos tudtára adják, hogy a természetfeletti gyilkos füzet és az idióta Halálisten nélkül nem ér fel az L cipője alatti koszhoz sem, akkor teljesítették a céljukat.
   Én egyike vagyok annak a kevés embernek, aki ismerte L-t, mint L. Mikor és hogyan is ismertem meg... ez az én legértékesebb emlékem, és ezt nem fogom ide leírni, de egy alkalommal L elmesélt nekem három történetet, köztük Beyond Birthday esetét is. Ha eldobom a látszatot és szimplán csak a Los Angeles-i BB gyilkossági ügyekként emlegetem, gondolom, így már sokan hallottatok róla. Nyilvánvalóan sohasem került napvilágra, hogy L - és még inkább a Wammy's House, ami a gondomat viselte tizenöt éves koromig - szoros kapcsolatban álltak az üggyel. L-nek az volt az elve, hogy nem kapcsolódik be olyan ügyekben, ahol még nincsen tíz áldozat, és nem is forognak millió dollárok kockán, és ez volt az igazi ok, amiért késve, de agresszívan belevonta magát ebbe az aprócska ügybe, ahol még csak három vagy négy áldozat volt. Még további oldalakon fogom magyarázni ezt, de ez az ok, amiért a BB Los Angeles-i gyilkossági ügyek fontos volt L-nek, nekem, és még Kirának is. Ez fontos esemény volt mindannyiunk számára.
   Miért?
   Mert ez volt az az ügy, ahol L először mutatkozott be, mint Ryuzaki.
   Szóval ugorjuk is át a részletes leírását annak, hogy Beyond Birthday mit gondolt, hogyan határozta el a harmadik áldozat megölését, engem nem is igazán érdekel, ugorjuk át a második és első áldozatot, valamint a korábbi gyilkosságokat is, és állítsuk be az óramutatókat az az előtti nap reggelére, arra a ragyogó pillanatra, amikor az évszázad legjobb detektíve, L, megkezdte a nyomozás az ügyben. Oh, majdnem elfelejtettem. Ha esetleg nem a nagyképű Near vagy a megtévedt gyilkos olvassa ezeket a jegyzeteket, akkor az alapvető udvariasságnak eleget téve, illene bemutatkoznom, itt a prológus végén. Ezen a kettőn kívül, másnak nem biztos, hogy érdekes a kilétem, de én vagyok a régi világ második helyezettje, a legjobban öltözött, aki úgy halt meg, mint egy kutya, Mihael Keehl. Valaha Mello-nak hívtam magam, és még is lettem címkézve ezáltal a név által, de ez már rég volt.
   Jó emlékeket és rémálmokat.