Te vagy az | Sasusaku {Modern AU ff}

9. Egy régi barát

~ 1572 szó~

°Sakura szemszöge°

Sikeresen túléltük az első órát. Ino felkelt a helyéről, és odament Hinatához, Naruto pedig ezt kihasználva kihúzta Ino székét, felém fordította, és leült rá.

- Minden rendben, Sakura-chan? Miért rohantál el?

Tudtam, hogy Naruto rá fog kérdezni, de nem mondhattam meg azt, hogy próbálok távol maradni Sasukétól vagy, hogy szívem szerint köszöntem volna neki, de az egóm nem engedte. Elhatároztam magam. Gyorsan ki kellett találnom valami hihető kifogást. Tudom, nem szép dolog, de jobb ha nem tud róla.

- Cs-csak az volt, hogy Ino reggel írt, hogy nem értette a házit, ezért nincs neki kész, és hogy nem-e adom oda lemásolni az enyém és magyarázom el neki óra előtt. De mikor együtt jöttem veled teljesen kiment a fejemből. Minden okés, ne aggódj! - mosolyogtam, mire láthatólag megkönnyebbült.

- Áh, így már értem. Azt hittem Ino okos, de úgy látszik néha a legjobbak is szorulnak egy kis segítségre. - én erre csak egyetértően bólogattam, gondolván arra, hogy Ino ezért tuti kinyír, hisz az egész beszélgetést hallotta.

- Erről jut eszembe, már akartam kérdezni, csak kiment a fejemből. Van kedved suli után velem és Sasukéval elmenni ramenezni? Én fizetnék.

Szívesen elmennék Narutóval kajálni, hisz nem most volt már, hogy össze tudtunk volna hozni valami kis közös programot, de így, hogy Sasuke is ott lenne, úgy érzem semmi keresni valóm nincs ott. Hisz nem vagyok jóban Sasukéval, így a beszélgetések egész kínosak lennének Sasuke, Naruto és az én számomra is.

- Sajnálom Naruto, de ma nekem nem jó. - válaszoltam keserűen, majd elmosolyodtam egy kicsit - De, ha neked jó, a héten valamikor máskor elmehetünk ketten is!

- Rendben, benne vagyok! Ha ramen, akkor bármikor, te is tudod - mondta vigyorogva, mire én is vigyorogni kezdtem, amíg Naruto válla fölé nem pillantottam és meg nem láttam, ahogy Sasuke furcsán, gyanakvóan néz rám. Emiatt arcomról alig láthatóan lehervadt a mosoly, és visszanéztem Narutóra. Az említett gyorsan felkelt a székről és vissza tolta azt eredeti állapotába.

- Ha nem gond, most megyek, sürgős találkozóm van a mosdóval! - mondta zavartan és kirohant a mosdóba. Én erre csak nevetve megráztam a fejem, majd Ino is vissza ült mellém.

- Nem értettem az anyagot? Nem volt kész a házim? Jobbat ki sem találhattál volna - mondta nekem unott hangon, megsértődve Ino mire sóhajtva lehajtottam fejem a padra.

- Jól van, na! Bocsánat, hirtelen más nem jutott eszembe.

- Minden rendben, homlokbajnok? Rosszabbul nézel ki, mint egy napok óta elhervadt virág.. - kérdezte szomorkás hangon.

- Minden oké..

Barátnőm nem feszegette tovább a témát, tudta, hogy ha szeretnék beszélni róla, akkor fogok is, vagy ha nem ő úgyis kiszedi majd belőlem. Lehunytam a szemeimet és vártam, hogy becsöngessenek következő órára.

****

Hinata megkért, hogy kísérjem el a könyvtárba, Ino nem tudott velünk jönni, mert arra a szünetre ígérte Sainak, hogy beszélgetnek egy kicsit az udvaron. Viszont mindenek előtt elmentünk a büféhez, venni valamit, mert már nagyon éhes voltam. Miután vettem egy szendvicset, elmentünk a könyvtárba. Illedelmesen köszöntünk a könyvtárosnak, majd követtem Hinatát, aki céltudatosan sétált, nézelődött a polcok között. Egyszercsak Hinata megállt, gondolom megtaláltuk azt a polcot, ahol keresgélni szeretne. Amíg a könyveket tanulmányozta, addig én megnéztem milyen fajta könyvek között is keresgél Hinata. Miután elolvastam a polc szélén található műfaj nevét, ravasz mosollyal fordultam vissza hozzá.