Naruto - Vér és gyönyör

3. Fejezet - Kezdődjék a harc! (részlet)

Miután megzavartak minket Hinatával láttam, ahogy kiugrik az ablakon egy katanával a hátán. Furdalt a kíváncsiság így tisztes távolból követni kezdtem a kocsimmal, egy fekete terepjáróba szállt be. Nem is tudtam, hogy tud vezetni... Egy különös környék felé vette az irányt. A vízesésnél a fák alatt állt meg és Madara szobránál eltűnt egy bokor mögött. Mi a csuda? De hiszen nem mehetett át csak úgy a kőfalon. Vártam kicsit hátha feltűnik de nem ő hanem egy másik kocsi állt meg nem messze a Hinatájétől és egy szőke hajú lány szállt ki belőle. Mormogott valamit de nem hallottam tisztán mert igyekeztem elbújni. Odasétált és kőszirthez és szinte ugyanott, ahol korábban Hinata eltűnt. Biztosan lennie kell ott valamilyen alagútnak vagy egy titkos rejtekhelynek. Már éppen utánuk akartam menni amikor feltűntek mindketten és egy férfit szedtek ki az ismeretlen lány kocsijának csomagtartójából. Magukkal vitték és utána már nem jöttek vissza.

Utánuk indultam és a kőfalhoz érve tényleg ott volt egy lefelé vezető lépcső a bokor mögött. Hallgatóztam kicsit de mivel nem jött semmilyen hang lentről így elkezdtem lefelé haladni. Úgy 5 perc után hangos férfi üvöltést hallottam és megtorpantam. A fegyveremhez kaptam és magam elé szegeztem a biztonság kedvéért. Megálltam egy kanyarban és ekkor megpillantottam az alagútrendszerben egy kínzókamra szerű helységet. Hinata és az a szőke hajú lány ott álltak és a korábban még ájult pasi a falról lógott lefelé kikötözve. Ez most komolyan az amire gondolok? És még Hinata azt mondta, hogy ő nem gyilkos.

A két lány hirtelen egymásra néztek amikor egyet léptem előre...észrevettek volna? Nem az nem lehet, mivel nem történt semmi így tovább hallgatóztam. Mindenféle kérdéseket tettek fel a pasinak és minden egyes válasza után belelőttek vagy dobótűkkel darts táblának használták. Ostoba a pali, addig vallatják amíg ki nem vérzik majd. Mi is előszeretettel használjuk ezt a módszert, kifejezetten kegyetlen. A két lány pedig kifejezetten élvezték a dolgot, ami bennem is felébresztette azt a bizsergető érzést. Megnyaltam az ajkam és néztem tovább a látványt.

Lassan 2 órája kínozták a fickót míg végül már beszélni is alig tudott.

- Hagyd, ez már használhatatlan! - mondta Hinata és odament egy kis műtőasztal szerű valamihez és letette az eddig a kezében tartott dobótűket. Még mindig eszméletlen csinos és ez  a kis titkos élete még vonzóbbá teszi.

- Igen sajnos. - felelte a szőke hajú lány bizonyos Ino, majd odament a férfihoz és a férfiassága közé lőtt a pisztolyával majd egy késsel elvágta a férfi nyakát.

Hát igen nem egy kellemes vég és még csak a szeme se rebbent a lánynak. Hirtelen összenéztek Hinatával majd felém fordultak és bár visszahúzódtam így nem láthattak furcsa volt a pillantásuk.

- Ó, Naruto! Hallgatózni csúnya dolog! - szólalt meg Hinata kissé ijesztő hangon, na de én nem berezelek egy lánytól. Erősebben megmarkoltam a fegyverem és lassan kezdtem hátrálni.

- 5 perc, ennyi időd van míg kezdődik a vadászat... - mondta a másik lány szinte kiabálva.

Mi a franc ez? Felérve a felszínre a fák takarásába húzódtam és elbújtam, hogy a meglepetés erejével támadok rájuk ha feljönnek. Amikor körülbelül eltelt 5 perc vártam, hogy felbukkanjanak a járatból de semmi. Egy lélek nem volt ott és teljes csend volt csak a baglyok huhogása és a víz csobogása hallatszott. Nem mozdulhattam mert bármikor feltűnhetnek így még inkább próbáltam beleolvadni az erdőbe.

- Csak nem engem keresel? - hirtelen megszólalt mögöttem Hinata és egy erős fájdalom hasított a nyakamba.

- Mi a? - fordultam hátra miközben az egyik kezemmel a nyakamhoz kaptam a másikkal pedig a fegyverrel próbáltam volna lőni de eltűnt.

Mire megfordultam már nem volt mögöttem, de a nyakamban a sajgó fájdalom nem akart szűnni hiszen egy dobótű állt ki belőle. Precíz használatot igényel az, hogy nem ért artériát a nyakamban a szúrás.

- Ez így túl könnyű. - hallatszott a szőke lány hangja de látni nem láttam.

Jobb esetben harcba szálltam volna velük de mivel csak egy pisztoly volt nálam így futni kezdtem. A férfiasságom most kissé megtépázott hiszen nem én szoktam a nők elől futni hanem fordítva. Gyorsan tárcsáztam Sasukét, hogy jöjjön ide addig meg valahogy csak megoldom. Nem érdekel mit csinált éppen azzal a lánnyal...szegény úgy is szenved majd eleget.

-  Ajánlom, hogy fontos legyen. - mormogta a telefonba Sasuke, de nem igazán érdekelt mivel egy fa ágon ültem és a szemem össze vissza nézett a két lányt keresve.

- Azonnal gyere a vízeséshez! - mondta röviden tömören.

- Nem igazán érek rá... - válaszolta és hallottam a háttérben egy női hangot.

- Vészhelyzet van, siess! - nyomatékosítottam és rányomtam a telefont mert hangokat hallottam és ami még nagyobb baj, hogy felettem.

*****

Már akkor észrevettem, hogy Naruto követ amikor elindultam a birtokukról a rejtekhelyünkre. Nem akartam belebonyolódni vele semmibe így úgy tettem mintha nem is tudnék róla de az az idióta a rejtekhelyünkig követett minket és tudtam, hogy ha Ino észreveszi akkor már nem visszakozhatok én sem. Miután elintéztük azt a férget nem hagyhattuk Narutót elmenni csak úgy mivel túl sokat látott, kicsit megkergetjük aztán úgy sem mer majd senkinek sem kotyogni.

Azon kaptam magam, hogy kissé kezd komolyra fordulni a dolog. Naruto elhívta az egyik haverját, hogy segítsen neki és ezért jobban kellett figyelnünk.

- Ino, hagyjuk inkább nem akarom megölni még is csak apám üzlettársának a fia. - javasoltam a barátnőmnek ahogy megálltunk az egyik fa tetején körbenézni.

- De mi van ha valamit kikotyognak? - kérdezte Ino kissé kérkedve.

- Reggel beszélek vele és hidd el hallgatni fog. - fogadtam meg bár lehet ezt még meg fogom bánni.

- Na jó, menjünk haza akkor. - egyezett bele a szőke barátnőm kissé túl könnyen, ami gyanús de most nem fogok bizalmatlankodni.

Otthagytuk azt a két szerencsétlent és inkább hazamentünk vagyis én Narutoékhoz. Könnyen bejutottam és senki nem vett észre. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy a fiúk mikor veszik észre, hogy már nem kergetjük őket...

Másnap reggel elég korán keltem pedig csak vagy 4 órát aludtam. Lementem az étkezőbe de még mindenki mélyen aludt. A reggeli kávém keserűsége elűzte minden álmosságom, átöltöztem és még a kellemes reggeli hűvösben futni indultam mint minden reggel.

*****
Haló haló!
Bocsássatok meg a sok sok sok késésért de a munkám mellett még aludni se sok időm van. De hoztam egy kis rövid ízelítőt a folytatásból! Remélem tetszeni fog. ♥️ Sok puszi!