𝕻𝖘𝖞𝖈𝖍𝖔 𝕿𝖔𝖜𝖓|𝕽𝖎𝖛𝖊𝖗𝖉𝖆𝖑𝖊 𝖕𝖗𝖊𝖋𝖊𝖗𝖊𝖓𝖈𝖊𝖘 & 𝖔𝖓𝖊𝖘𝖍𝖔𝖙

𝕿𝖍𝖊𝖞 𝖍𝖆𝖛𝖊 𝖆 𝖓𝖎𝖌𝖍𝖙𝖒𝖆𝖗𝖊

T/N = te neved

𝔸𝕣𝕔𝕙𝕚𝕖 𝔸𝕟𝕕𝕣𝕖𝕨𝕤:
~T/N

Éjjel a telefonom rezgésére ébredtem. Kissé durcásan ültem fel, levettem a készüléket a töltőről, és meglepetten láttam, hogy Archie keres. Fogadtam a hívását, és álmosan szóltam bele.

– Arch, nem tudom, tisztában vagy-e vele, de hajnali kettő huszonkettő van. Pár óra múlva suliba megyünk.

– T/N! Hál' istennek jól vagy! – mondta rögtön, és hallottam a hangján, hogy van valami baj.

– Mi történt?

– A-azt álmodtam, hogy... téged ütöttetek el Cherry Creekben. Mikor felébredtem, annyira megijedtem, hogy muszáj volt felhívnom téged.

– Semmi baj. Jól vagyok. Figyelj csak, próbálj meg visszaaludni, de ha nem megy, nem először lógnál ki az ablakodon. Ha esetleg be szeretnél surrani ide, kinyitom az ablakomat, oké?

– Oké. Köszönöm. Szeretlek, T/N.

– Én is szeretlek, Archie-kám. Majd találkozunk.

𝕁𝕦𝕘𝕙𝕖𝕒𝕕 𝕁𝕠𝕟𝕖𝕤:
A suli klubszobájának ajtajában álltam, és láttam, hogy a barátaim és T/N a kanapén, meg a fotelekben ülnek, és rólam beszéltek.

– Mi a helyzet veled és Jugheaddel? – kérdezte Betty.

– Semmi. Igazából kezd elegem lenni ebből az egészből. Ez a kapcsolat akkora nyűg nekem. Nem értem Jughead utalásait, nem is szeretem a krimit, vagy a horrort. Ráadásul valljuk be, olyan fura. Túl fura. Meg szoktak bámulni minket, és ha nyilvános helyen vannak kirohanásai, az olyan égő!

– Ezzel én is egyet értek – mondta Archie. – Kiskorunk óta legjobb barátok vagyunk, de tényleg elég égő.

~T/N

Éjjel felébredtem, hogy ki kell mennem a mosdóba. Óvatosan kibontakoztam Jug öleléséből, és ellopakodtam a fürdőszobába.

Mikor visszatértem a szobába, Jughead az ágyon ült, és csak pislogott maga elé.

– Juggie, mi a baj? – mentem oda hozzá, és lehuppantam mellé.

– Fura vagyok? – kérdezte.

– Nem. Különleges – mosolyogtam.

– Az egy szép szó a furára.

– Mindegy. De miért kérdezed ezt?

– Mert... azt álmodtam, hogy kibeszélsz a többiekkel. Azt mondtad kínos velem lenni, és hogy piszok fura vagy. Ők meg egyet értettek veled.

– Ó, Juggie! Különleges vagy, és ezt úgy imádom benned. Tény, hogy nem értem a horroros utalásaidat, de aranyos, mikor ezekről beszélsz. És hidd el, a többiek se gondolják, hogy ciki vagy – pusziltam meg az arcát.

𝕊𝕨𝕖𝕖𝕥 ℙ𝕖𝕒:
A suliban kerestem T/N-t, de a folyosók olyan végtelenül hosszúnak tűntek. Épp beléptem a klubszobába, mikor életem legfájdalmasabb látványában volt részem. T/N épp Mantle-lel smárolt.

– Szeretlek, Reggie – mosolygott rá T/N, mikor vége lett a csókuknak. – Örülök, hogy észhez tértem, és szakítottam Sweet Pea-vel. Nem is értem, hogy gondoltam.

– Na ja. Miért is jöttél össze pont vele? Egy koszos délivel?

– Már én se tudom – nevetett T/N gúnyosan.