12. fejezet

35 1 0
                                    


Gina egy motelben töltötte az éjszakát, nem akart haza menni, mert fél az anyja szemébe nézni. Biztos volt abban, hogy nagynénje elmondta Nancy-nek hogy a lány kis híján megölte őt és hogy Emmáék már biztos fel is jelenthették a rendőrségen, amiért Bellát lelőtte. Gina most épp az utcán sétál, hogy össze szedje magát, fogalma sincs hogy most hogyan tovább. Miközben Gina tovább gyalogol a járdán, egy szállító autó jött és lassítva követni kezdte a lányt és amikor már utolérte, egy ismeretlen férfi kinyitotta az oldalsó ajtót és a járműbe rántotta Gina-t, aki csak egyet sikított és gyorsan becsapta maga után az ajtót. Majd az autó gyorsan elhajtott a helyszínről.

Késő este Emma épp a lányával játszik a szobában egy plüss kutyával.

- Ááá. - mosolygott Audrey.

- Ááá, hát ki fog megenni téged? - viccelődött Emma vékonyítva a hangját, majd kopogtak az ajtón, és Bella lépett be a szobában egy selyem köntösben.

- Mit csináltok szépségeim? - mosolyodott el Bella, majd becsukta maga után az ajtót.

- Gyere be anya. - felelte kedvesen Emma, majd szorosan átölelte a lányát és megpuszilta a homlokán, közben Bella leült az ágy szélén Emmával szembe.

- Tessék. - tette le Emma elé egy kis dobozt. - Ez apádtól és tőlem van.

Majd Emma kinyitotta a dobozt és egy ezüst, gyémánt medál volt benne.

- Anya, ez a tiéd és nagyon szereted. - mondta Emma. - Emellett apa adta neked még halála előtt.

- Apád ezt akarta. Azt mondta, el kell neked rejtenem, Emma. - felelte kedvesen Bella. - Félre tettem ezt, hogy viselhesd, de aztán az apád azt mondta, ,, Egy nap, Emma megkapja az esküvöt, amit mindig akart. " Azt mondta ,, Tedd el addig a napig, amíg viselni fogja. " Ez az a nap, Emma. Nem tőlem, hanem az apádtól kapod ezt. - mondta Bella, majd a lányával megölelték egymást és Bella puszit adott Emma arcára.

- Nézd, milyen szép. - mutatta meg a kíváncsiskodó Audrey-nak az ékszert Emma.

Emma 11 éves volt, amikor szeretett édesapja a milliomos színész, Don Tyler tüdőrákban halt meg 39 évesen, 2006. november 16. - án. A kislányt annyira megviselte, hogy két nappal édesapja halála után öngyilkosságot kísérelt meg. Az édesanyja ettől megrémült és kihívta a mentőket, Emmát életét még időben megmentették. Bella az orvos tanácsára gyermek pszichológushoz vitte, aki sokat segített Emmának, hogy átvészelje ezt a nehéz időszakot.

Másnap Gina egy rosszul kivilágított szobában ébredt, a kezei hátra voltak kötve, és egy rozoga széken próbálta megtartani az egyensúlyát. Vett egy nagy levegőt és hunyorogva körbe nézett a szobában.

Bár nem volt valami világos, Gina-t még az a kevés fény is nagyon zavarta. Nem látott egyebet csak egy ajtót pont vele szemben, és egy lámpát, ami fölötte lógott. Felsóhajtott. Most mi a fenét csináljon? Már egy jó ideje ülhetett ott elgondolkodva, mikor nyílt az ajtó..

Gina felemelte a fejét és a hangok felé nézett.

Három ideges, rossz arcú férfi lépett be a szobába. Az egyik ismerősnek tűnt neki, ő volt az a férfi, aki tudott Gina aljas tetteiről és a Bill iránti megszállottságáról. Valószínűleg akkor kábíthatták el, amikor a furgonba segítségért kiáltott.

-Szép jó reggelt. - a férfi megmozgatta a Gina fejénél lévő lámpát

-Ne. - szólalt meg halkan Gina, és szorosan behunyta a szemét - Hagyja abba, légyszíves.

Emma és BillWhere stories live. Discover now