Emma és Bill

3. fejezett

Mióta Emma kibékült Billel, már azóta elválaszthatatlanok. Minden szabad percüket együtt töltik és a lányukat, Audrey-t közösen nevelik.És nagyon hálásak a sorsnak, amiért újra összehozta őket. Emma, Heidi és az ikrek épp egy étterem felé tartanak, amíg Audrey-ra Emma anyja Bella vigyázz, ám egy kellemetlen meglepetés fogadja őket.

- Csak most szakítottunk Billel, és te már ide pofátlankodsz? - kérdezte dühösen Gina,közben lassan közelebb jött a két pároshoz. - Komolyan van bőr a képeden? Hogy lehetsz ilyen álszent undorító hárpia?

- Mi van? - kérdezte értetlenül Emma.

- Ne játszd itt nekem a hülyét, miattad szakított velem Bill!

- Te miről beszélsz? - kérdezte Heidi. - Te vagy az oka hogy Bill szakított veled, nem ő! Nyugodjál már le!

- Én vagyok az oka Heidi? Ha ez a liba nem lép közbe, én már Bill felesége lennénk! - felelte felháborodva Gina. - Ti mindig is utáltatok, soha nem akartatok engem befogadni!

- Mert olyan vagy, amilyen! - kiabált rá Tom.

- Egyébként meg mire volt jó, ez a sok hazugság? - kérdezte ellenségesen Bill.

- Szerinted? Magamnak akartalak, de úgy látom győzött a vak szerelem. - felelte Gina.

- Ezzel egy kicsit elkéstél drága, keress magadnak egy olyan férfit, aki megfelel az elvárásaidnak. Közöttünk mindennek vége! - felelte Bill.

- Nem hiszem el, hogy inkább őt választottad helyettem.  - mutatott Emmára Gina.

- Ideje beletörődni a vereségbe. - felelte gúnyosan Emma.

- Na jó, az lenne a legjobb, ha bemennénk az étteremben. - mondta Heidi. - Ott lenyugszunk, és megbeszéljük a dolgokat, mert ettől a nőtől nem lehet. Jó? - mutatott Ginára Heidi.

- Oké. - felelte Emma.

- Figyelj csak ne hidd azt, hogy majd te meg Bill együtt fogtok maradni! Mert egy ilyen olcsó szuka, mint te soha nem kellene neki még egyszer! - mondta dühösen Gina.

- Elég legyen! - szólt rá Bill.

- Nicsak ki beszél? Én legalább nem vagyok arcátlanul, szart kavaró hazug, mint te! - mosolygott gúnyosan Emma. - Nem csodálom hogy Bill téged kidobott, csakis magadnak köszönheted hogy Bill nem szeret téged, és soha nem is fog!

- Jól nyisd ki a füled Gina, amit most mondok! A szerelmünk Emmával mindennél erősebb, nincs senki, aki elválaszthat minket! Felfogtad? MEGÉRTETTED? EGYMÁSÉI VAGYUNK! - felelte dühösen Bill.

- Esküszöm meg fogom keseríteni az életedet! Tönkre foglak tenni! Soha nem hagyom, hogy Bill és te együtt legyetek! SOHA NEM FOGOM HAGYNI! - fenyegetőzött Gina, majd el is ment.

- Most már huzzál el, de tényleg! - mondta bunkóan Bill.

- Senki nem kíváncsi a pofádra! - üvöltött rá Tom.

- Hát ez idegbeteg. - mondta Heidi. - Megfenyegette Emmát, hallottátok?

- Igen. - válaszolt Tom. - Na menjünk be, gyertek.

Majd be is mentek az étterembe. Órákkal később, Nancy éppen hazafelé érkezett a bevásárlásból, majd meglátta a lányát, amint az ajtó mellett kuporogva zokogott.

- Jézusom, Gina. Mi történt? - sétált hozzá Nancy, majd letette a szatyrokat, és leguggolt elé. - Mi baj, miért sírsz? - fogta meg a lánya mindkét vállát Nancy, de Gina nem válaszolt, csak zokogott. - Gyere gyorsan,áll fel. Menj be a házba angyalom. - segítette fel Nancy, majd megfogta a szatyrokat, és Gina-val be is léptek a házba. - Mi van veled? Mondd már szívem. Ülj le drágám.

Majd Nancy becsukta maga után az ajtót, közben Gina letette a fekete Chanel táskáját a kanapéra és leült.

- Gina mi történt megint? - ült le a lánya mellé Nancy.

- Te tudtál róla? -zokogott hangosan Gina, szinte alig bírt megszólalni.

- Miről? - kérdezte Nancy.

- Bill kibékült Emmával.

- Hát, erre nem számítottam. De ez várható volt.

- Bill nem szeret engem, és soha nem is fog. Őt csak Emma érdekli, mindig csak Emma. - felelte dühösen Gina.

- Kislányom, figyelj ide, soha nem is kellett volna összejönnöd azzal a fiúval. Miért pont Billt szemelted ki? Miért?

- Akkor csak azt kaptam, ami járt nekem. Ugye anya? - kiabált Gina,majd a zsebébe nyúlt, és megtörölte a szemét.

- Most miért kiabálsz velem? Én nem bántani akarlak. - felelte Nancy.

- Én nem tettem mást csak bíztam Billben, azt hittem hogy eltudom feledtetni vele Emmát, és hogy engem pedig elvesz.

- Nincs semmi baj, ne sírj kicsim. - ölelte meg a lányt Nancy. - Ne sírj drága egyetlenem, annyira fáj nekem, ha sírni látlak.