You✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

38.rész

Jaenek most lesz az első karácsonya, azután pedig a szülinapja. El se hiszem, hogy így megy az idő. Nem rég még a létezéséről se tudtam, a pocakomban hordtam, azután karjaimban dajkáltam az újszülött babát. Már tud járni a kis nyuszi. Totyog és lassan halad, de a cél meg van! Mindig a kiságyában próbált felállni, kapaszkodott a rácsokba. Egy szép napon pedig, megtette az első lépéseket. Jungkook játszott vele akkor, én pedig takarítottam. Egyszer csak magától felállt és hangosan kiabálva kezdett lépkedni felém, amire persze mindketten felfigyeltünk férjemmel. Nagyon megörültünk neki, Jungkook gyorsan elő kapta telefonját és videózni kezdet. Karjaimba vártam a kis szerelmemet, szinte bele eset. Azután szét csókolgattam, hogy nagyon ügyes.

Pár hónapja pedig egyedül van a másik szobában, csak este mikor alszik. Első éjszaka mikor külön aludt, a kis kamerán keresztül figyeltem, amit férjem szerelt fel. Mondhatni ő aludt, én pedig árgus szemekkel figyeltem, hogy ne legyen valami baja. De azóta jól kezelem, és nem figyelem folyton őt este. Be van kapcsolva a légzés figyelő is, és nagyon jól hallok mindent a kamerán keresztül. Néha mikor elkell aludnia, nehezen megy neki és az ágyban tornázik, falra mászik, mindent csinál. Kicsit nyöszörög is. De be van kapcsolva az altató zenéje és alszik mint a bunda. 

Jungkookal pedig próbálunk több magunk időt vinni a napjainkban, hogy kettesben tudjunk lenni. Eddig is megvoltak, de legtöbbszőr fáradtak voltunk és maximum filmeztünk, ha nem aludt be egyikünk. Bevallom legtöbbször én, de még mindig fárasztóak a napok és mivel Jae már jár, tényleg minden hova kell mennem utána.

Most is totyog előre a bejárati ajtóhoz, mert bevásárolni megyünk a napokra. Elkapom és gyorsan felöltöztettem melegen. Táskát felveszem, a kulcsot kezembe veszem és karjaimba felvéve a kis alfát, hagyom el a lakást és zárom be. A kocsiban szokásos helyére ültetem, magam mellé. Miután becsatolom, beülők én is a másik oldalra, beindítom a kocsit és indulunk.

Az bevásárlóközpontnál bele rakom a bevásárlókocsiba, ahol szeret lenni és lábait már lóbálni kezdi, én pedig tolom be a melegbe. Rengetegen vannak most is, amit nem csodálok. Ünnepek vannak, ilyenkor mindneki megőrül és fejüket elveszve rohannak bevásárolni. Most már csak karácsony és szilveszter van hátra. Mikuláskor olyan aranyos volt Jae, annyira őrült hogy kapott kis Mikulás csomagot. Persze azokat még nem tudta megenni, ezért vettünk neki puffi csipszet simát, amit mindennap eszik.

- Na Jae, mi legyen szerinted a menü?- tolom őt a sorok közt.- Ma már elkell kezdeni süteményt sütni. Apád mézeskalácsot is akar, hogy majd formázunk együtt. Csinálok Csányi mézest és karácsony napján, fenyőfa tekercset nutellásat. Tetszeni fog neked, egy nagy tepsi fenyőfa, amit apu formáz meg és tekeri be az ágait. - adok puszit arcára.

Néhány hozzávalót veszek, a karácsonyi menü is meg van fejemben. Férjemet mindig megkérdezem mit szeretne, hogy olyan étel legyen az asztalon, amit ő is enni akar és én is. Mikor nagyjából úgy vélem meg van minden, nézelődni kezdek még a baba részlegen. Mindig be fordulok ide. Veszek el pelenkát és pár dolgot Jaenek. A ruhákat is nézni kezdem neki, hogy van-e valami karácsonyos. Egy meg is tetszik, amit elveszek. Ezután tolom kifele a sorból, előttünk pár méterre Jungkook suhan el. Észre se vett minket. Nem mondta, hogy ő is jön bevásárolni. Az órámra pillantok és megnézem az időt, nem rég zárt a rendelő.

- Menjünk apa után, hogy megkérdezzük mit keres itt.- mosolygok fiamra és férjem után indulok, aki egy sorba be is kanyarodik.

- Baba.- mutat egy kislányra Jae. Pár szót már tud kimondani. Ilyen könnyüket, baba, mama és hasonlók.

- Igen, ott egy baba.- puszilom meg, amire megörül magának.

- Ott van apa.- kanyarodok be, de meg is torpanok. Ez nem Jaenek való osztály.

Jungkook ép óvszert vesz el és igen, most a síkosítókra is ránéz. Nagyon ritka ha használunk mi olyat, mert igazából nem kell. Már annyira készen állok, hogy én adom neki azt, hogy könnyen bennem legyen. Persze az elején szokott még fájni és az így is marad. Mikor lázam van, akkor nem fáj, vagy annyira nem vagyok magamnál, hogy nem érdekel.
De ő minek vesz most óvszert? És elvesz egy síkosítót is. Rendben, csak lassan hátráljunk ki és itt sem voltunk. Majd otthon esetleg számon kérem. Zavartan hátrálok ki és sietek a kasszák felé, ahol hatalmas a sor. Utálok várakozni.

Tíz perce állunk a sorba és már Jae is kezdi unni magát és érzem lesz egy kis hiszti részéről.

- Apu.- kezdi lekonyítani száját, ami sírásra kezd állni.

- Mi a baj szerelmem?- veszem ki inkább a kosárból és magamhoz ölelem.

Szemeit kezdi dörzsölni és nem tudja, hogy most rajtam aludjon, vagy kezdjen el sírni. Imádkozom, hogy az alvást válassza. Fejét ledöntöm mellkasomra, ahol aludni szokott általában vagy a nyakamban.

- Tentézik Jae? Hogy szokott tentézni?- kezdek egy kicsit dülöngélni vele. Ő pedig már tudja, hogy fejét ott kell hagynia és szemeit is lecsukja.

Hátra pillantok a sorra, hogy mennyien állnak mögöttem és pont akkor kapom el alfám pillantását. Pont ebbe a sorba kellet beállnia? Előre fordulok, mert tolhatom előrébb a kocsit. Jungkook közben átverekedi magát a tömegen és hozzánk érkezik.

- Szia.- nyom egy futó csókot, mert emberek közt vagyunk.

- Szia. Mit keresel itt?- kérdezek rá egyből.

- Bevásároltam pár dolgot.- rakja be a kosárba amit láttam hogy elvett és még néhány ételt. - Elaludt?- puszil fiúnk hajába.

- Remélhetőleg. Féltem, hogy sírni fog inkább az alvás helyet.- mondom halkan.

- Biztos álmos volt már.

Nem sokára mi kerültünk sorra és nagyon örültem, hogy Jungkook itt van. Lehet ha nem lett volna itt, most mindenki Jae sírását hallgatná, mert fel lett keltve. Jungkook pedig egyedül kipakolt a kosárból, azután a szatyrokba és fizetett. Be is pakol nekem a kocsiba.

- Óvatosan vezess, csúsznak az utak!- figyelmeztet.

Arcára egy puszit nyomok és beszállok én is a kocsiba, azután elindulok lassan haza. Máskor is lehetne így egy bevásárlás. Nem kell nagyon semmit sem csinálnom, Jungkook végzi a fizikai munkát.

Férjem próbált végig mögöttem jönni a haza úton. A háznál is két kézzel hozza be a rengeteg szatyrot, én pedig fiúnkat. Lefektetem Jaet, levetkőztetem és hagyom aludni. Nincs szívem felkelteni. Férjemmel együtt pakolunk el majdnem mindent.

- Mi a fene?- nézem a rakás doboz óvszert. - Azt hittem egyet veszel el maximum!- emelek fel egyet és nézek rá.

- Hitted?- húzza fel szemöldökét és elém lépve, veszi ki kezemből.

- Hát az úgy volt....- kezdek bele zavartan és el is pillantok.

- Hogy?

- Hát láttalak elmenni és mentem utánad, de megláttam milyen részlegen vagy, úgy hogy hagytalak téged.- kerülöm ki és a szekrényhez megyek, hogy kikeverjem a tésztát.

- Szóval láttál és nem jöttél oda hozzám.

- Jaejel nem is fogok, ha ilyeneket veszel!- csattanok fel. - Minek vettél egyáltalán ennyit?- morgok magamban.

- Karácsonyra.- karol át hátulról.- Nagyon kívánlak mar Tae és elakarok veled tölteni némi időt.- csókol nyakamba, amitől megremegek.

_____________________________
Sziasztok Tiglánok🐯❤️
🤍✨