Megkenem a zsömle egyik felét mogyoró vajkrémmel, a másik felét eper lekvárral. Szórók bele pirított hagymát és egy pohár kólát is öntök magamnak. Megfogom a szendvicsemet és egy nagyot harapok bele, finom. Szoktam néha ilyet csinálni, hogy össze vissza pakolok a szendvicsbe vagy más ételbe. Kigondolom mi van itthon, kombinálok és megcsinálom. Jungkook undorítónak tartsa, Mina folyton megkérdezi hogy tudok így enni. Hát bele gondolok hogy néz ki, megkívánom, megcsinálom és tényleg finom.
- Taehyung, már megint ilyen furcsa ételt esszel?- rázza meg fejét rosszállóan.
- Nagyon finom!- kelek fel, megfogom a tányérom és poharamat.- A festőszobámban leszek.- ballagok az említett részhez.
Bemegyek és a kis asztalra lerakom az italomat, de a szendvicset a vászon előtt eszem meg. Utána iszok, és egy jól eső büfögés után veszem kezembe az ecsetet, hogy befejezem a festményemet. Tegnap kezdtem el csinálni, már igazán kelet nekem ez a festés. Jó érzés mindent a vászonra felvinni. Aztán pedig csodálni az egészet.
Órákig bent vagyok még a szóbába, néha felkelek és járkálgatok egy-egy szín kikeverésénél, vagy csak távolabbról a festményre lesek. Csillogó szemekkel pásztázom, mikor kész van. Ajkaimon egy hatalmas mosoly, amit nem tudok vissza tartani. Megtörlöm az ecseteket és elpakolászgatok.
Elmegyek zuhanyozni és jól meg mosom magam, mert szinte mindehol festékes vagyok. Hoseok ezért szól rám mindig, ha a városba megyünk. De legalább lássák mások, hogy csinálok valamit. Zuhany után a pizsamámat veszem fel és úgy megyek le az épen haza készülő Minához.
- Nem maradsz vacsorára?- kérdezem meg.
- Nem.- rázza meg fejét mosolyogva.- Taehyungie, már csak ezen a héten jövők.- veszi fel a vékony kardigánt.
- Tudom.- mondom szomorúan, mert azért a mindennapjaimból hiányozni fog.
- Egyél sokat és feküdj le időben!- szól rám.- Mostanság későn kelsz.- jegyzi meg.
- Későn alszok el.- pillantok el.- Jó éjszakát Mina.- ölelem meg.
- Jó éjszakát Taehyungie.- köszön el, és ezzel együtt távozik is.
Az asztalhoz ballagok, ami már megvan terítve. Leülők helyemre és korgó hasam üzenetére hallgatva, kezdek neki enni. Nem tudom mikor ér haza a ház ura, de szerintem egyáltalán nem fogja bánni hogy nélküle eszek.
Mina szerintem mehetett volna szakácsnak, már sokszor megjegyeztem neki. De mindig csak a zavartan válaszol, hogy nem. Ő is tudja milyen jól főz, csak nem vallja be. Az unokái se viccből kérik meg hogy süssön süteményeket és főzzön finom ételeket.
Az étel elfogyasztása után, magam után elpakolok. A hűtőbe unalom ként benézek, vissza csukom és újra kinyitom. Hát ha varázslat történik és valami érdekesebb étel lapul benne.
Alfám megérkezik és látszólag kicsit ingerült, amit érzek is. Ledobja a nyakkendőjét a földre és idegesen megy fel, gondolom a szobánkba. Ajkaimat rágcsálva gondolkozom, hogy most menjek utána vagy sem. Mi van ha lefogja harapni a fejemet? De nagyon szeretném tudni mi a baja.
Nagy levegőt véve megyek utána fel a szobánkba. Ruhái a földön, ezért a fürdő felé nézek. Nem ég a villany és a vízcsobogását se hallom. A lágy szellő végig fut testemen, ezért a terasz felé nézek, aminek nyitva az ajtaja. Oda merészkedek és halkan sétálok ki hozzá. Egy száll bokszerben van és már a nem tudom hanyadik bűz rudat szívja el feszülten.
Kicsit félve merészkedek mögé és karolom át a derekát, elől a kezeimet hasára rakom és hátába bújok. Egy csókot adok rá, nyugtatás gyanánt.
- Mi a baj?- kérdezem meg halkan.
Egy ideig nem válaszol, erősen gondolkozik. Megérzem kezeimen sajátját, kicsit erősen rászorít, majd gyengéden hagyja rajta.
- Feljelentettek.- böki ki.
Elsőnek lefagyok, még levegőt se merek venni. Feljelentették? Még is miért? Jungkook semmit nem csinálna! Ő a legbecsületesebb ember az egész világon! Kicsit engedek az ölelésemen, de csak azért hogy keze alatt átbújjak és szemtől szembe legyek vele.
- Miért?- fürkészem kíváncsian szembogarait és arca rezdüléseit.
- Nemierőszak.- ejti ki ajkai közül és már tényleg nem tudok a fülemnek hinni.
- Hogy mi?! - kérdezek vissza.- Mond hogy nem csináltál semmit!- engedném el, de nem engedi. Sőt, jobban kapaszkodik belém kétségbeesetten.
- Taehyung, úgy ismersz aki tenne bármit is?- néz szemeimbe. - Nem csináltam semmit az ég világon!- könnyesedik be szemeim.
- Akkor mondj el mindent? Ki jelentett fel? Miért?- kérem számon.
- Egy páciensem. Egyedül álló fiatal omega lány. Bepróbálkozott nálam, de diszkréten vissza utasítottam. Valószínűleg dühős lett ez miatt és kitalálta ezt a sztorit és rendőrségre is ment vele.
- De Kook, nincsenek bizonyítékai. - hiszen egy nemierőszak után, maradnak nyomok.
- A rendőrségre már foltokkal ment.- szusszant egy nagyot.- Esküszöm Taehyung hogy semmi nem volt.
- Én elhiszem neked nyuszim.- ölelem magamhoz.- De másról nem tudom ezt mondani.
- Tudom.- motyogja és nyakamba búj.- Kell szereznem egy ügyvédet és holnap be is kell mennem a rendőrségre.
- Elkísérlek.
- Nem, te maradj itthon. Nem akarom hogy el gyere velem.
- De elszeretnék mert a férjed vagyok és csak egy alfa hiányos kislányról van szó.- tolom távolabb.- Te nem tennél ilyet és főképp nem csalnál meg engem. Szeressük egymást és tudtommal nem szenvedsz hiányt a kapcsolatunkban, főleg nem az ágyi részben. Lehetetlenek találom, hogy pont te fogsz megerőszakolni egy pácienst, mikor a munkád a mindened és tiszteled. Szóval elmegyek.- zárom le.
- Te vagy a mindenem.- teszi kezét arcomra és egy mély csókra húz, amit viszonzok szerelmesen.
Hosszabb csókunk után, homlokunkat összedöntsük és egymás csillogó szemeibe nézünk.
- Együtt megfogjuk oldani.- suttogom kettőnk közzé.
- Nagy vád ez, a munkám is rá mehet és börtönbe is kerülhetek.
- Tudom.- válaszolom. - De sikerülni fog.
- Remélem.
Másnap mivel Jungkook nem mehet dolgozni, ezért ketten reggelizünk kicsit kedvtelenül. Nem szeretném elveszíteni Jungkookot, én abba belehalok. Nem akarom a börtönbe látogatni őt. Ártatlan és biztos vagyok benne hogy van valami bizonyíték.
- Csinálok nektek palacsintát.- kell fel Mina az asztaltól és kedvesen ránk mosolyog.
Hálásan pillantok rá egy bólintás kíséretében. Jungkook a gondolataiba van temetkezve, az éjjel se aludt túl sokat. Bár ilyenkor ki tudna? Meg van vádolva oktalanul és csak egy kis omega lányka próbál keresztbe tenni nekünk. Csak azért mert a férjem hűséges hozzám, neki rohannia kellet a rendőrségre, kamu indokkal. Hogy lehet valaki ilyen? Ilyen szívtelen, nem gondol másra, csak a zéró mert nem kapta meg a két lába közzé amit akart. Undorító az ilyen. Jungkookban, teljes mértékben megbízom.
- Hey.- fogom meg kezét az asztalon.- Kook.- szólítom meg, ekkor megrázza fejét és rám figyel.- Ne gondolkozz ennyit rajta, sokkal rosszabb lesz.
- Igazad van.- bólint.
______________________________
Sziasztok Tiglánok🐯❤️
Mindennek van pozitív oldala✨
YOU ARE READING
You✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)
Fanfiction"Kim Taehyung omega férfi, 24 éves. Nem jár dolgozni, mert alfája Jeon Jungkook mindent meg ad neki. Jobban hajlik a művészet felé és hogy, vissza kapja azokat a boldog pillanatokat, amiket az alfával töltött ismerkedésük és esküvő után is volt. Az...
