You✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

27.rész

Jin pár napja szülte meg, gyönyörű omega kislányukat. A neve MinSeo lett, a kórházban állítólag egyből közös nevezőre jutottak. Ablakon keresztül láthattuk a kicsit, aki kiköpött Jin. A világ legszebb kislánya már most. Namjoon felkötheti a gatyáját, mert előre érzem, hogy sok alfát kell elkergetnie mellőle. Jin szerencsére jól van, MinSeo pedig egészséges, mint a makk. Azt mondta nagyon sokat vajúdott és fájdalmas dolog egy szülés. De amikor kezébe adták a kislányát, azt mondta, mindent megért. Alig várom már, hogy az én kicsikémet tartsam kezeimben. 

Pár napja tudtuk meg, hogy nekünk kisfiúnk lesz. Tartottunk is egy kisebb babaváró bulit, amit Hoseokék rendeztek nekünk. Jinéknek lufit adtak, hogy lyukkasszák ki. Mi pedig, ilyen kilövéses, színes port kaptunk. Nagyon örülünk, hogy kisfiúnk lesz, persze annak is örültünk volna, ha kislány. A lényeg, hogy egészséges legyen. Kaptunk sok kis ruhát, cumit, cipőt és hasonló dolgokat. Kis sütik voltak és torta, persze mindegyiknél a rózsaszín és a kék szint uralt, a baba neme kérdése miatt. Nagyon szépen fel volt díszítve a kert, a srácok kitettek magukért. 

Ahogy Jint kiengedték a kórházból, mindenki átment hozzájuk és ajándékot vitt a kicsinek. A korházban is vittünk lufit és macit, de nem volt elég. A kis hercegnős ruhát akkor adtuk át Jungkookal, amit még akkor vettünk, mikor elárulta nekem, hogy babánk lesz.

Jungkook kevesebbet dolgozik már, de viszont megkérték, hogy az egyetemen tartson pár órát.  Természetesen elsőnek velem beszélte meg. Elsőnek nem akartam, mert tudtam megint több időt lesz el, az alfa. De tudtam azt is, hogy ő nagyon szeretne menni és több lelkes diákot előre segíteni, hogy megtudják milyen csodás dolog segíteni. Ezért rábólintottam, amit folyamatosan megköszönt az nekem. Ezért többet vagyok másnál, mint otthon. Amire elsőnek morgott, de fuvaroz. Nem engedi, hogy bármilyen közlekedési eszközön, közlekedjek.

Ritkán elmegyek Minához és beszélgetek vele. Szerencsére nagyon jól van és jár el nyugdíjas közösségbe, ahol lettek új barátai. Na meg, lehet egy kis szerelem is van láthatáron, amit nem bánnék, igazán megérdemelne valakit, maga mellé. Ami még nagyon fontos, még mindig nagyon finomakat főz és süt. Mindig küld nekünk ételt, de sokszor Jungkook megkóstolni se tudja, mert én megeszem előle.

- Most már kérem vissza a hercegnőmet!- szól nekem Jin.

Átjöttünk hozzájuk babázni, amit egyáltalán nem bánnak. De ha már több ideje, nincs a kezükben a kicsi, ki tudnak akadni. A pici nagyon aranyos, kicsit kényes, de volt kitől ezt is örökölnie.

Jungkook ölében ülök és együtt babázunk. Az alfa karjában a kicsi lánnyal, nagyon gyönyörű összkép. Már tényleg nagyon várjuk, hogy a saját kicsinket fogjuk így. Az én kezemben van MinSeo és alszik, mi pedig csodáljuk.

- Hyung, még egy kicsit had legyen nálunk.- nem is nézek fel rá.

- Egy perc!- szól szigorú hangon.

Mikor lejár, szerintem óra pontosan az egy perc. Hyung már mellettem is terem és óvatosan átadom neki az alvó királylányt.
Jungkook pocakomat simogassa és puszikat ad arcomra, amit mosolyogva élvezek. A baba nem rég elkezdett mozgolódni, és férjemmel imádjuk mikor reagál egy - egy érintésre. Bár van mikor nem a legkellemesebb.

Emlékszem, hogy elsőnek akkor rúgott a kicsi, mikor a konyhában kutakodtam a savanyúság után. Elsőnek egy nagyon aprót rúgott, bevallom elsőnek azt hittem, hogy a hasam ennyire korog és akarja már azt a savanyút. De kiderült, hogy kisfiúnk mozgolódott, mert utána egy nagyot rúgott, amit meg is éreztem. Egyből hasamra fogtam és érezhettem a következőt. Szemeim könnyektől csillogtak és telefonomat megkeresve hívtam fel alfámat, hogy azonnal jöjjön haza. Szinte berúgta az ajtót, mert azt hitte nagy baj van. Lehet félre érthető is voltam, meg a hangom se volt a legjobb, de meg voltam hatva!

Boldogan újságoltam neki el a hírt és tettem kezét pocakomra. A kicsi pedig abban a szekundumban rúgott is egyet. Alfám szemei is megteltek könnyekkel és sok puszival ajándékozta meg, még meg nem született gyermekünket és kedves szavakkal illette. Elmondta mennyire szeret minket, és én is kaptam rengeteg szeretgetést. Aztán elmondta, hogy legközelebb ne ijesszek így rá. Annyira sietett, hogy két pirosan is átment. Erről érkezett is csekk, amit befizettünk.

- Namjoon, még mindig alig mered megfogni?- nézünk az említetre, át akarta adni neki egy kicsit Jin, de Namjoon csak megpuszilta a csöppséget.

- Félek, hogy miattam lesz baja.- árulja el.- Ő az én kislányom és távol kell tartanom minden veszélytől.

- Hyung, MinSeo biztosan imádná, ha a karjaidban fognád.- mondja el szemléletét férjem, ami igaz. - Mikor fogtad utoljára meg és nem csak felette voltál és figyelted?

Egy ideig nem válaszol, a fotelben is mozgolódni kezd. Majd kínosan megköszörüli a torkát és egy zúgott kezd figyelni.

- A kórházban.- mondja halkan.

Szemeim a kétszeresére nőnek és tátogok mint egy hal. Ez most jól hallottam? A kórházban? Az lassan egy hónapja lesz. Ennyire nem féltheti magától az alfa, a saját kislányát.

- Tudom!- néz hirtelen ránk.- De annyira félek és olyan kis törékeny. Amilyen két - bal kezes szoktam néha lenni......mi van, ha leejtem?

- Namjoon már mondtam, hogy ne félj ettől!- jön be Jin és szerelme ölében foglal helyet, nyakát átkarolja. - MinSeo nagyon hiányolja a közelségedet. Orvos vagy szívem, gondolom fogtál már kisbabát.

- Persze.- motyogja.- De félek Jinie, ő még is a mi picink.

- Kicsit bíz magadban.- puszil arcára.

Csendben és egy kissé nehezen kelek fel szerelmemről. Mikor szólalna meg, számra teszem mutató ujjam, hogy maradjon csendben. Megérti mit akarok ès ő is felkel. Halkan elhagyjuk a Kim házat és haza megyünk. Kicsit hagyjuk őket kettesben, Namjoonak kell a biztatás, amit SeokJin tud megadni neki.

Mikor hazaérünk , én a szobánkba telepedek le. Bekapcsolok egy drámát és az oda készített kis zacskómból, kiveszek egy zacskó hínár csipszet és majszolni kezdem. Ez egy darabig szépen is megy, de érezni kezdek magamon egy égető tekintetett. Az ajtó felé pillantok és férjem az ajtókeretnek dőlve figyel, karba tett kezekkel. Felemelem a zacskót és megrázom. Mosolyogva megrázza fejét, lassú léptekkel jön az ágyhoz. Befekszik mellém, ajkaimra egy cuppanós csókot nyom.

Közelebb férkőzöm hozzá, fejemet mellkasára hajtom. Izmos karjaival körbe ölel és megannyi puszik sorozatát zúdítja rám, amit kuncogva fogadok. Nagyon szeretem mikor ilyeneket csinál, mert ez olyan kis pillanatok, amire mindig boldogan és szerelmesen fogok visszaemlékezni.

_______________________________
Sziasztok Tiglánok🐯❤️
Namjin baba megszületett, aki a MinSeo nevet kapta meg💫

Mindenkinek legyen remek délutánja🤍