SZJG-Együtt Cortez szemével

Február 26. Csütörtök

Még tegnap este eldöntöttem,hogy nem mondom el senkinek,hogy nekem sikerült átejtenem Renit. Ez a mi közös titkunk marad.Az már más eset ha saját magát lebuktatja. Sorban elpanaszolták a többiek,hogy akármilyen trükkel próbálták csőbe húzni Renit mind balul sült el. Talán Ricsi járt a legközelebb a sikerhez mikor bepróbálkozott Shakespeare-rel,de még ezzel se sikerült neki. Én csak helyeseltem és ezerrel bólogattam a számtalan történetre nehogy gyanús legyek. Szerencsére nem érdeklődtek,hogy nálam mi történt. Még jó hogy Dave annyira bele tudja lovalni magát a saját élményébe,hogy másról teljesen elfeledkezik. Történetesen jelenleg rólam. Mire reggel a lányok megérkeztek,már túl voltunk ezen a témán.

-Sziasztok- köszönt Reni,miközben beletörődve a veszteségbe,de mosolyogva várta a cikizést.Mindannyian visszaköszöntünk,aztán folytattuk a megkezdett beszélgetést. Na ezt Reni sehogyan se tudta hova tenni. Kapkodta a fejét Virág és köztünk.

-Mire vártok?-türelmetlenkedett Reni. Persze a többiek teljesen másra gondoltak a kérdés kapcsán.

-Hogy hét ötvenöt legyen,és bemenjünk. Mint mindig-válaszolt Dave arra utalva,hogy az esetek többségében egy perccel sem jelenünk meg a suli falain belül. Dave a válasza után már nem is foglalkozott tovább a témával,hanem újra a kedvenc elfoglaltságát űzte vagyis nyomkodta a telefonját. Reni nem tudta hova tenni ezt a választ,ezért folytatta.

-Nem úgy értem. Hanem az alázást mikor kezditek?-értetlenkedett továbbra is. Vajon mikor jön rá,hogy a fiúk nem tudnak semmiről?

-Milyen alázást?-nézett most már Ricsi is rá.És a következő pillanatban végre rám nézett. Én nem túl feltűnően mosolyogtam rá és kissé széttártam a kezem. Hosszan néztünk egymás szemébe,ami persze nem lehetett több mint 10 másodperc,de ez a rövid idő is több volt mint eddig bármikor. Azzal lett vége,hogy Reni elkapta a tekintetét. Gondolom végre leesett neki,hogy nem mondtam el senkinek a történteket. Nem,nem fogom meg tenni. Mire észbe kaptam már csak azt láttam,hogy Reni és Virág siet be a suliba.

Mint már írtam,hogy általában 55 előtt nem megyünk be a suliba,de az gyakori,hogy jóval utána igen. Tehát már első óra előtt nem volt idő beszélni a lányokkal,hogy megbeszéltük,hogy holnap suli után elmegyünk a mekibe és ha van kedvük akkor jöhetnének velünk. Persze az egész úgy történt,hogy Ricsi rám nézett majd felvetette,hogy Reniéket is meg kéne hívni.Magamban reménykedve vártam,hogy mit szól az ötlethez Zsolti és Dave,de szerencsére a fiúk is kedvelik Renit és Virágot,így egy pillanat alatt rábólintottak. Mondjuk Zsoltit azt se zavarná,ha az egész kerület velünk tartana,csak az a lényeg számára,hogy jusson neki hamburger. Szerinte íratlan szabály,hogy ő elsőbbséget élvez,ha kajáról van szó.

Első szünetben Zsolti meg is kérdezte tőlük.

-Sajna apuval vagyok a hétvégén-mondta Virág miközben a fejét rázta.

-Jól van Emó,akkor majd legközelebb - legyintett Dave,akit annyira nem ütött szíven,hogy Virág nem tud jönni. Csakhogy nekem volt egy rossz érzésem.

-De megkérhetem,hogy ott vegyen fel,és akkor addig tudok menni-variált tovább Virág. Na eddig tartott Ricsi türelme,mert indulatosabban szólt Virágnak

-Jól van,találd ki holnapig-zárta le,majd Reni fele fordult.-Ren?-kérdezte már őt.

-Ha Virág megy,én is-felelte miközben a táskájába pakolt. Na igen ettől tartottam az előbb. Ez annyira jellemző a lányokra. Mindenhova minimum ketten mennek. Még wc-re se mennek ki egyedül. Azt hiszem ez számunkra örök talány marad. A gondolatomat Zsolti ki is mondta mindenki számára hallhatóan.