Meet & Heat (Namgi) ✓

tizenhetedik fejezet

"(...) hogy nincs benned sürgetés
hogy nem kell valamilyennek lennem
hogy elfogadtál így
félig viharverten (...)"

Namjooon lihegve borult le Yoongira, ki szintén heves lélegzetvételekkel próbálta összeszedni magát, ami valljuk be, nem volt a legkönnyebb dolog a világon. Ez volt az első alkalma, hogy szeretkezett valakivel úgy, hogy emlékezett is rá, az pedig már csak hab a tortán volt, hogy ez a valaki Namjoon volt.

- Ez... nagyon jó volt! - szuszogott Yoongi nyakhajlatába Namjoon teljesen kifulladva, miközben ott elhintett apró csókokkal próbálta megnyugtatni a hibridét.

Csakhogy a csókjaival éppen az ellenkezőjét érte el, ugyanis Yoongi szívverése, az apró pusziknak köszönhetően azonnal a kétszeresére gyorsult, pedig eleve úgy dobogott a mellkasában, mintha ki akarna törni onnan.

Yoongi egyelőre nem tudott megszólalni, csak pihegve ölelte magához Namjoont, ki a lehető legóvatosabban húzódott ki a hibridéből, mely miatt Yoongi egy enyhe fájdalmas nyögést hallatott, így az idősebb gyorsan nyomott egy nyugtató csókot az ajkaira.

- Ne haragudj - lepte el pillangópuszijaival Yoongi arcát Namjoon, mire a hibrid összevont szemöldökkel nézett az idősebbre, miközben az arcát kezdte cirógatni.

- Miért? - kérdezett rá Yoongi értetlenül.

- Teljesen elragadott a hév - húzta el az ajkait Namjoon. - Túl durva voltam veled, túl gyors... nem így kellett volna megtörténnie ennek.

- Nem, Namjoon, tökéletes volt - kezdte hevesen ingatni a fejét Yoongi, miközben két keze közé vette az idősebb arcát. - Én imádtam, tényleg. Egyáltalán nem voltál durva, és egyébként is tudod, hogy szeretem, amikor ilyen domináns vagy. Kérlek, ne kérj bocsánatot, mert számomra tökéletes volt, és ezért nagyon hálás vagyok neked!

- Tudom, édes, de ez nem volt igazi szeretkezés - bigyesztette le az ajkait Namjoon, miközben Yoongi tincseivel játszott. - Mármint... nem olyan, amilyennek eredetileg terveztem. Nem szerettem volna, hogy bármiféle durvaság legyen az együttlétünkben, és úgy érzem, hogy ez nem sikerült.

- Namjoonie, mondtam, hogy nem voltál durva. Vigyáztál rám - mosolyodott el Yoongi kedvesen. Namjoon szintén elmosolyodott, bár látható volt rajta, hogy ő még mindig úgy gondolja, hogy nem adott meg mindent, amit csak szeretett volna a hibridének, így Yoongi egy hirtelen ötlettől vezérelve, nyomott egy csókot az idősebb telt ajkaira. - De, ha gondolod... megmutathatod nekem az igazi szeretkezést is - nézett kacéran Namjoonra, ki csak hatalmas szemekkel pillantott vissza Yoongira.

- Ezt úgy érted, hogy...?

- Ezt úgy értem, hogy nem zavarna egy újabb menet - vonta meg a vállait Yoongi elpirulva, Namjoon pedig a világ legfelszabadultabb nevetésével ölelte magához a hibridet.

- Holnap nem fogsz tudni járni - jegyezte meg Namjoon visszatartva a kitörni készülő kuncogását.

- Egyébként sem engeded, hogy össze-vissza járkáljak - jegyezte meg Yoongi incselkedve.

- Mert nem akarom, hogy bajotok essen - forgatott szemet Namjoon egy kedves mosollyal az ajkain. - Úristen, mi van, ha túl erősen böktem meg a babát a hasadban és valami baja lesz? Yoongi, mondd, hogy jól vagy! Nem fáj semmid?