Írástechnikai cikkek és tippek - Hogyan írjunk regényt?

Írástechnika - Íme, így kell elkezdeni egy regényt!

"Csak egy tükör van a házunkban. Az emeleti folyosón tartom, egy elhúzható fatábla mögött. A mi csoportunk szabályai szerint csak minden harmadik hónap második napján nézhetem meg magam benne – aznap, amikor az édesanyám levágja a hajamat. Ülök a konyhaszéken, a mamám pedig ott áll mögöttem, kezében ollóval. Rövidre vágja a hajamat: a tincseim élettelen, szőke gyűrűkként hullnak le a padlóra." Veronica Roth – A beavatott

"Életem tizenhetedik telén anyám úgy döntött, hogy depressziós vagyok, feltehetőleg azért, mert ritkán mentem ki a házból, sok időt töltöttem ágyban, ugyanazt a könyvet olvastam újra és újra, ritkán ettem, és bőséges szabadidőm nem csekély részét annak szenteltem, hogy a halálról gondolkozzak. Az összes létező brosúra, weboldal meg hasonló a rák mellékhatásai közé sorolja a depressziót. Pedig a depresszió nem a rák mellékhatása. A depresszió a haldoklás mellékhatása." John Green – Csillagainkban a hiba

"Azt szeretném, ha volna egy fiúm. Azt szeretném, ha a szekrényemben lakna egy fogason. Amikor csak megkívánnám, elővehetném, és akkor úgy nézne rám, ahogy a filmekben szoktak a fiúk, mintha gyönyörű volnék. Nem beszélne valami sokat, de zihálva lélegezne, amíg leveti a bőrdzsekijét és kigombolja a farmerját. Fehér alsója lenne, és annyira istenien festene, hogy a láttára kis híján elalélnék. Rólam is lehúzná a ruhát. Azt suttogná, Tessa, imádlak! Igazán, őrülten imádlak! Gyönyörű vagy! Pontosan ezeket a szavakat duruzsolná, amíg vetkőztetne." Jenny Downham – Amíg élek

"Halott vagyok, de annyira nem rossz. Megtanultam együtt élni vele. Sajnálom, hogy nem tudok rendesen bemutatkozni, de nevem az már nincsen. Nem nagyon akad köztünk, akinek van. Elveszítjük, mint a kocsikulcsot, elfelejtjük, mint a házassági évfordulót. Az enyém talán R-rel kezdődött, de mostanra már csak ennyi maradt belőle. Vicces, mert régen, amikor még éltem, mindig mások nevét felejtettem el. A barátom, M szerint a zombilét legnagyobb iróniája, hogy minden olyan vicces, de az ember mégsem tud mosolyogni, mert rég lerohadt az ajka." Isaac Marion – Eleven testek

"Új életét egy hideg, sötét, áporodott levegőjű fülkében állva kezdte. Fém ütközött fémmel, a lökéstől kiszaladt a lába alól a talaj. Térdre esett, és négykézláb hátrálni kezdett, homlokán a hideg ellenére is gyöngyözött az izzadság. Hátával nekiütközött a kemény fémfalnak, és tapogatózva eljutott a fülke sarkáig. Ott térdét felhúzva összekuporodott, és reménykedett, hogy a szeme hamarosan hozzászokik a sötétséghez. Egy újabb zökkenés felfelé rántotta a fülkét. Mintha egy öreg bányaliftben ülne." James Dashner – Az Útvesztő

"Amikor a postával megjött a levél, anyám magánkívül volt az örömtől. Azonnal el is döntötte, hogy ezzel gyakorlatilag vége minden bajunknak, gondjaink örökre megszűntek. Zseniális tervében az egyetlen problémát én jelentettem. Nem hinném, hogy különösen engedetlen lánygyerek lennék, de ez volt az a pont, ahol megmakacsoltam magam. Nem akartam a királyi családhoz tartozni. Nem akartam Kiválasztott lenni. Még csak meg sem akartam próbálni a dolgot." Kiera Cass – A Párválasztó

"Amikor a feleségemre gondolok, mindig a feje jelenik meg előttem. Először is a formája. Amikor a legelső alkalommal láttam őt, a tarkóját pillantottam meg, és volt valami megkapó a formájában. Akár egy fényes, kemény kukoricacső, vagy kövület egy folyómeder aljáról. Az ilyen fejet nevezték a viktoriánus korban szépen metszettnek. Könnyű elképzelni alatta a koponyát. Az ő fejét bárhol megismerném." Gillian Flynn – Holtodiglan

"Anyám halottnak hisz. Természetesen nem vagyok halott, de ő nagyobb biz ton ság ban van, ha ezt nem tudja. Havonta legalább kétszer találkozom a körözési plakátommal a Los Angeles belvárosában mindenfelé látható óriásképemyőkön. Pedig a képem egyáltalán nem illik oda. A felvillanó fotók többsége vidám dolog: mosolygó gyermekek állnak a tündöklő kék ég alatt, turisták fényképezkednek a Golden Gate híd romjainál, a Köztársaság neonszínű reklámjai. És persze a Kolóniák elleni propaganda. „A Kolóniák a földünket akarják", állítják a feliratok. „Arra fáj a foguk, ami a miénk. Ne engedjük, hogy elvegyék az otthonunkat! Támogasd az Ügyet!" Marie Lu – Legenda