Írástechnika - Hogyan írjunk le szagokat, illatokat?

967 68 0
                                    

Nos, gondoltam, hogy írok néhány sort arról az érzékről, amit a legtöbb kezdő szerző kihagy a leírásokból. Ugye nem győzöm / győzzük mindenhol hangoztatni a kezdőknek, hogy miért roppantul fontos tanács a mutasd és ne mondd, és hogy miért kell nagy hangsúlyt fektetni rá. Általánosságban azt szoktuk elmondani a szabály kapcsán, hogy minden olyan, amit le tudunk szavakkal festeni, ahelyett, hogy elmondanánk, akkor inkább fessük le. Most nem megyek bele még egyszer ebbe a témába, de ha valaki elmulasztotta, akkor ebben a posztban olvashat bővebben: https://cassyblacksmith.wordpress.com/2015/08/11/irastechnika-mutasd-es-ne-mondd/, illetve ajánlom olvasásra az Így neveld a regényed blogot, ahol szintén rengeteg hasznos infót találtok a témában.

Szóval, ott tartottunk, hogy melyik az az érzék, amit a legtöbben kihagynak a leírásból?

Van tippetek?

Igen, ez a szaglás.

Miért van úgy, hogy ez valahogy mindig kimarad a leírásokból? Talán azért, mert az ember kevésbé használja a szaglószervét, és kevésbé fontos, mint mondjuk egyes állatfajoknál. Gondoljunk csak a kutyákra és macskákra, akik szaglás után tájékozódnak az egyes "felségterületekről".

Észrevételem szerint a kezdők a legtöbb esetben csak akkor használják ezt az érzékszervet a leírásoknál, ha valami túl általános. Gyakorta csak olyan helyszínek leírásánál használják, amiről egyébként is tudjuk, hogy milyen. Például vegyünk egy fantasy karaktert, aki éppen egy mocsárnál barangol. A legtöbb kezdő író csak annyit ír a mocsárról, hogy büdös... vagy még rosszabb, mocsárszagú. De mi van, ha valaki egész életében alföldön vagy a hegyekben élt és sosem mozdult ki abból a közegből, akkor honnan tudhatná, hogy milyen is az a mocsárszag?

A másik tipikus példa erre, ha a főhős /hősnő találkozik álmai szerelmével, és teljesen elvarázsolja őt finom parfümjének / after shave-ének illata. Finom... Ha azt szeretnéd, hogy írásod kitűnjön a tucatból, akkor ez kevés lesz.

Összeszedtem néhány tippet, ami segíthet, hogyan írhatunk pontosabb, színesebb, érdekesebb leírásokat.

Először is határozzuk meg, hogy miért szeretnénk leírni a szagot. Miért fontos a történet számára? Egyáltalán fontos-e? Milyen érzelmeket szeretnénk kiváltani vele? Szeretnénk, hogy az olvasó megismerjen egy új illatot a leírás által, amit talán még sosem érezhetett? Vagy inkább azt szeretnénk, ha az illat / szag felidézne egy emléket, érzést az olvasóban? Más-más irányba kell elindulnunk, ha egy olyan illatot írnánk le, amit az olvasó már jól ismerhet (például egy benzingőzzel, kipufogógázzal teli város szagát, vagy éppen egy pálmaház fülledt illatát).

Figyeljük és tanulmányozzuk az illatot / szagot. Ha van rá lehetőségünk, akkor azt is megtehetjük, hogy akár sokkal mélyebben is megvizsgálhatjuk a szagokat, illatokat. Például, ha történetünk egy állatkertben játszódik, akkor nyugodtan látogassunk el egybe. Üljünk le egy padra, vigyünk magunkkal egy jegyzetfüzetet és jegyzeteljünk! Meglátjátok, sokkal szebb, részletesebb, jobban kidolgozottabb leírás születik, ha egy kicsit több figyelmet, időt szánunk rá. Ha már ott vagy akkor más érzékszervi ingereket is leírhatsz.

Képzeljünk magunk elé a szagot (vagy akár használjuk az orrunkat közvetlenül), és jegyzeteljük le, hogy milyen szavak, emlékek, érzések törnek elő bennünk, amikor megérezzük a szagot. Mit vált ki belőlünk, ha tömény ammónia, alkohol, tömjén, füst, benzin, fahéj, vér stb. szagát érezzük meg? Keressünk összefüggéseket, próbáljuk minél pontosabban leírni, milyen érzés, amikor ezeket a szagokat / illatokat megérezzük.

Figyeljünk a környezetünkre! Az életben számtalan helyen találkozhatunk szagok ezreivel. Tartsuk nyitva a szemünket, lássunk, érezzünk, szagoljunk, tapintsunk! Használjunk más forrásokat. Viccen kívül, figyeljük meg, hogy hány fajta sampon, illatgyertya, füstölő, tusfürdő, öblítő, légfrissítő létezik.

Használjunk mellékneveket, de ne csak a túl általánosakat. Hagyjuk el a finom, kellemes, jó, szúrós, büdös stb. szavakat. Használjunk helyette sokkal kifejezőbb, erősebbeket: avas, áporodott, poshadt, fanyar, friss, pikáns, tiszta, bódító, tömény stb.

Használjunk főneveket. Nyugodtan használjunk olyan leírásokat, hogy a nő illata emlékeztet a túlérett szamócára, vagy a lecsapó vihar illatára.

Pontosítsunk. Minél jobban leírjuk a szagot, az olvasó annál közelebb érzi magát a történethez. Nem elég annyit írni, hogy a szereplőnk füstszagot érez. Nem mindegy, hogy milyen füstről van szó. Lehet az cigaretta, szivar, vízipipa, erdőtűz vagy tábortűz illata is. Ugye, hogy mindegyik más, és meg is tudjuk különböztetni?Ugye messziről is felismerjük az égő gumi, műanyag vagy a fáradt olaj szagát?

Használjunk erős igéket, amik olvasása közben az olvasók asszociálhatnak. Biztos mindenki tisztában van vele, hogy milyen szagokkal jár az égés, az ásás, az izzadás, a rohadás, a sütés stb.

Kössük össze a szagokat más érzékszervekkel. Ha már kifogytunk a szagláshoz társítható szavakból, akkor használjunk más érzékszervi ingert. Látás. Lehet egy szag / illat világos vagy sötét? Lehet egy szag rózsaszín vagy zöld? Lehet tiszta vagy zavaros? Hang. Lehet egy szag disszonáns? Harmonikus? Tapintás. Lehet egy szag éles vagy tompa? Sima vagy durva? Nehéz vagy könnyű? Hideg vagy meleg? Ízlelés. Az ízlelés és a szaglás szorosan összekapcsolódik, ezért lehet egy illat édes vagy savanyú, sós és keserű is.

Figyeljünk oda, mit mikor használunk. Ahogy korábban is mondtam, az illatok más-más érzéseket váltanak ki, és ez minden embernél más. Gondoljunk bele, milyen érzéseket válthat ki egy pohár tömény ital egy olyan emberben, aki leszokófélben van, vagy aki nem szereti az alkoholt. Hogyan írja le egy szereplő a kávé illatát, ha nem szereti? És hogyan, aki imádja?

Végezetül pár nagyon találó leírást hoztam nektek, amivel mostanában találkoztam:

A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt. - Mark Twain

Az első csók kölniillatú, olyan, mint egy szerelmi bájital. - Paradise Kiss c. film

A levegő illata édesebb, és az idő mintha mozdulatlan lenne minden nap, amikor te kinn vagy a szabadban, és mindenki más dolgozik vagy az iskolában ül. - Penn Jillette

A jó kávé elengedhetetlenül szükséges egy újabb, megint csak semmittevésbe fulladó nap kezdetén. Az illata csábító, az íze édes, és mégis keserűség és sajnálkozás marad utána. És ebben, vitán felül, csakis a szerelem örömeihez fogható. - Anthony Capella

Minden, ami megvalósul, vagy ahogy mondjuk: "létrejön", magán viseli a mulandóság savanyú izzadtságszagát. - Müller Péter

Remélem, tudtam segíteni. :)

Kövess, hogy ne maradj le a frissítésekről!

További írások, könyvkritikák és írástechnikai cikkek: https://cassyblacksmith.wordpress.com/

Légy a patrónusom!Ha tetszik a munkásságom és hasznosnak találod a cikkeimet, akkor itt tudod támogatni a munkámat:https://www.patreon.com/cassyblacksmith

Írástechnikai cikkek és tippek - Hogyan írjunk regényt?Where stories live. Discover now