The Special Slytherin girl /George Weasley ff./

-9.rész-

Éjszaka én és Gwen felöltözve álltunk a kandalló előtt. Vártuk, hogy a testvérem és a barátai megjelenjenek a lépcsőn. Pár perc múlva már meg is jelentek, csendben lépkedtek le a lépcsőn pálcával a kezükben.

-Hova ilyen későn?-sétáltam a lépcső elé karba tett kézzel.

-A kis Potter elakarja lopni a Bölcsek kövét. Ha ezt megtudja az igazgató akkor nem ússza meg egy kis büntetéssel.-húzta gonosz mosolyra a száját.

-Békén hagyod Harryt.-parancsoltam rá ami egy kicsit meglepte.

-Te is Potter kis barátja lettél? Erről apánk hallani fog.-indult el felém idegesen.

-Apánk már tudja. Hetekig egy hatalmas lila folt volt a szemem alatt miatta.-indultam el én is felé.

-Apánk jogosan ütött meg.-morogta a képembe.

-Szerinted apánk mindig jogosan ütött meg? Minden egyes alkalommal?-emeltem fel egy kicsit a hangomat.

-Ne merj így beszélni velem.-ragadta meg a hajamat idegesen és húzta meg egy kicsit, hogy az arcom közelebb legyen hozzá.

Megvetéssel nézett végig rajtam. Én dacosan néztem végig a szemébe, nem adtam meg neki azt az örömet, hogy lássa a félelmemet.

-Állj félre.-húzott el az útból a hajamnál fogva. Az arcom se rebbent a fájdalomtól, ez semmiség apám ütéseihez képest.

-Nem fogok, meg kell ölni ahhoz, hogy én innen kiengedjelek.-léptem vissza az útjába.

-Akkor megöllek. Apánk még büszke is lesz rám.-mosolyodott el miközben előhúzta a pálcáját.

Gwen ijedten húzódott egy kicsit mögém, én pedig automatikusan a barátnőm elé emeltem a kezemet. Draco fenyegetően rám emelte a pálcáját.

-Állj félre!-lendítette meg egy kicsit a pálcáját ami miatt elrepült a fejünk mellett egy átok.

-Nem fogok félre állni.-húztam én is elő a pálcámat.-Nem parancsolsz nekem.-emeltem fenyegetően rá a pálcámat.

A fiúk ijedten léptek hátra párat én pedig követve őket léptem előre. Már nem is olyan bátrak, mondjuk a bátyám mindig is gyáva volt.

-Itt maradtok és visszamentek a szobátokba.-léptem feléjük fenyegetően.

A bátyám két barátja rögtön felfutottak a lépcsőn hátra hagyva a remegő Draco-t. Jó barátok.

-Nem félek tőled, nem vagy képes semmire.-támadt rám, de én automatikusan kivédtem és küldtem rá egy átkot amitől ájultan esett össze.

-Kötözzük meg mielőtt fel kell. -engedtem le a pálcámat miközben a barátnőm felé fordultam. Gwen teljesen lefagyva nézett le a testvéremre.

-Még hogy nem mersz szembeszállni.-lépett mellém a barátnőm. Egy kicsit elpirultan néztem rá, most kicsit büszke voltam magamra.

-Az a hármas sokat segített nekem. Muszáj megváltoznom, hogy tudjak segíteni nekik.-térdeltem le a testvérem mellé és egy egyszerű varázslattal odakötöttem őt a korláthoz. Még egy pálca mozdulattal pedig egy némító bűbájt szórtam rá.

-Menjünk!-álltam fel és indultam a kijárat felé. Gwen sietve próbált utolérni.-Remélem nem lesz semmi baj velük.-kezdtem el aggódni.

-Minden rendben lesz.-próbált megnyugtatni Gwen, de nem nagyon sikerült neki, mert az egész úton a kezemet tördeltem idegességemben.

-Ők hárman nagyon ügyes varázslók. Talán Ron egy kicsit ügyetlen.-javította ki magát gyorsan.

-Még nincsenek itt.-álltam meg az ajtó előtt ami mögött a csapó ajtó van és a 3 fejű kutya.