I.fejezet

333 14 0
                                    


Az étkező asztalnál egy lány ült. Idegesnek látszott, ujaival türelmetlenül dobolt az előtte levő lapon. Hullámos sötét barna haja kócosan olmlott a vállára, sötét szemeivel a vele szemben felakasztott faliórát figyelte, ami épp mos készült elütni a négy órát.

- Anya, jöttök már? - Fordult hátra.

- Mindjárt. Még egy perc... megnézem a listádat!

- Anya, a lista nálam van!

- Jól van, na! Megyek. Mindjárt...

- Oké. - Sóhajtott a lány. Abba hagyta ujjaival a dobolást és fáradtan meredt maga elé. Nagyon szeretet volna már indulni, hiszen két napja kapta meg a Roxfortos levelét. Az Abszol úton többször is járt már,de ez most különleges alkalom volt mivel a könyvek, tollak és egyebek mellettmost még pálcát is kap. még 10 perc sürgetés után a lány szülei végre felálltak a nappaliból és a hopp - poros zacskóval a kezükben odaálltak a kályha elé.Elsőnek az Anyuka lépett a tűzbe, leszórta a markában tartott port a tűzbe és érthetően kimondta: Abszol út. Végül a lány majd az apja is belépet a tűzbe. Minda hárman a foltozott üstben tálalták magukat, ahol a nő megérintette pálcájával a megfelelő téglát és az újonnan nyílt ajtón keresztül beléptek az Abszol útra.

Az Abszol úton, mint mindig, most is nagy volt a tömeg. A lány, név szerint Sara Abbott felismert köztük néhány embert pl.: Rose és Hugo Granger - Weasleyt. Sara nem nagyon ismerte őket, összesen kétszer találkozott velük a minisztériumban,amikor apja magával vitte. Valamennyit beszélgetett is velük, de aztán elkellett menniük. Szerette volna jobban megismerni a Weasley testvéreket és erre nemsokára talán alkalma is nyílik mivel Rose is most lesz elsős...

Az Abbott család végül megállt a Czikornyai és Patcza előtt, Detty (az anyuka) még egyszer rápillantott a könyv listára, majd bementek a boltba. Miután megvették a könyveket átmentek Madame Malkin talár szabászatába és egy talárral és egy süveggeltértek onnan vissza. Ez után megvették a többi iskolai cuccot, sőt Sara még egy baglyot is kapott, akit Bellának nevezett el. Végül bementek a Weasley varázsvicc vállalatba is és már csak a pálca volt hátra, így hát, bementek Olivander boltjába. A boltban nagyon sötét volt, Sara szeme csak lassan szokta meg a

félhomályt.

- Jó napot kisasszony!- Sara megfordult, a pultnál egy nagyon öreg ember állt ősz hajjal ésszakállal.

- Jó napot! - Sara hátranézett szüleire, akik a sarokban álltak. Detty rámosolygott lányára, Sara pedig visszafordult Olivanderhez - Sara Abbott vagyok.

- Á Abbott... magyal,egyszarvúszőr,12 hüvelyk - Olivander mosolyogva Michaelre (az apuka)nézett, aki elmosolyodott és bólintott. Olivander most ismét Sarahoz fordult.

- Nézzük, talán ez...- Olivander leemelt egy dobozt a polcról, kinyitotta és kiszedett belőle egypálcát majd odanyújtotta Saranak. - Tölgy, thesztrálszőr, 11 hüvelyk. - Sara suhintott egyet a pálcával mire ezüstös szikrák szóródtak mindenfelé. Sara kezét kellemes bizsergés járta át mire elmosolyodott.

- Nocsak, ritkán vanolyan, hogy már az első pálca megfelelő - Mosolygott az öreg Olivander és elvette Sarától a pálcát, hogy visszategye a dobozába.

Mikor hazaértek Sara felment a szobájába. Könyveit letette az íróasztalára, süvegét és talárját beakasztotta ruhásszekrényébe ő maga pedig pálcájával a kézében leült az ágyára és csak nézte azt miközben gondolkodott.

Egész eddigi életében ezt a pillanatot várta. Hogy végre, végre megkapja a varázs pálcáját... nagyon várta már a Roxfortot. Sokszor ábrándozottarról, hogy vajon milyen lehet ott élni, sok vele egykorú varázsló gyerekkel. Annak ellenére, hogy szülei nagyon sokembert ismertek, lányukat ritkán vitték társaságba. Sara egyetlen barátja egy mugli lány volt, Amalia. A lány a falu végén lakott szüleivel és nővérével Anne-nel. Most, hogy végre elmehet a Roxfortba, Sara kissé szomorú volt. Még soha nem volt sokáig távol a szüleitől és Amaliat is sajnálta itt hagyni.

Amaliával kicsi koruk óta ismerték egymást és Sara nagyon kötődött a lányhoz, mivel Amalia mindig mindenkit megtudott nyugtatni, vígasztalni, bár ő maga kicsit félénk természetű volt. Sara sokszor elképzelte, hogy majd együtt mennek a Roxfortba de Amalia mugli volt ez ellen pedig nem tudott mit tenni.

Sara mindig azt képzelte, hogy majd nagyon fog örülni annak, hogy mehet, de most belegondolt abba, hogy mi leszvele ott, ha nem tálal magának barátokat... Nem! A lány elhessegette ezeket a gondolatokat. Biztosan tálal majd barátokat és különben is, ott lesz például Alice, az unokatestvére és Neville, a nagy bátyja, aki gyógynövénytant tanít. És mint ahogy mindkét szülője valószínűleg ő is hugrabugos lesz, a hugrabugosok pedig nagyon kedvesek. Sara gondolatait anyja hangja szakította félbe.

- Sara kész a vacsora!



Átírva: 2021.12.12.

708 szó

A GRIFFENDÉLES LESTRANGEWhere stories live. Discover now