Egy történet, amely szánt szándékkal Halloweenra íródott, mivel én nagyon szeretem ezt az ünnepet. Október elsejétől egészen október harmincegyedikéig minden nap frissül, így nyomon lehet követni, vagy épp meg is lehet várni ameddig befejeződik és e...
A suliban tartózkodni nagyobb rémálom volt, mint az, ami éjszaka gyötört engem.
Természetesen a vasárnapi szellemidézés hagyott bennem maradandó nyomokat, befurakodva az álmaimba is. Megálmodtam Edward von Cartert gyilkosságát, amit nem szeretnék részletezni, mert elég brutális volt, mindenesetre reggel a fejfájás kerülgetett, szóval anyu házi készítésű vaníliás briósa mellé egy aszpirint is küldtem a szervezetemnek, reggeli gyanánt. Bevallom, picit aggódtam, hogy a legjobb barátnőmet nem fogom látni a mai napon az iskolában, mivel eléggé paranoiás személyiség vagyok, de amikor beléptem a suliba és megláttam őt a folyosón, egyenesen az irányomba közeledni, hatalmas kő esett le a szívemről.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Hé, Abby! - kiáltottam, majd integetni kezdtem, mire ő mosolyogva szaladt felém és ugrott a nyakamba.
- Nem hiszed el mi történt, Riley! - eresztett el ujjongva. - Morgan Samuels elhívott magával a Halloween-i bulira.
Elkerekedtek a szemeim.
- Kicsoda és hová? - kérdeztem.
- Jaj, Morgan Samuels, tudod, a röplabda csapat kapitánya! - vigyorgott. - A Halloween-i bulira! Maggie a tizedik B-ből most ragassza ki a plakátokat. Október harmincegyedikén lesz, természetesen és partnerestől kell megjelenni, mert lesz ilyen díjazás is, mint ami a végzős bálokon szokott lenni - tapsikolt. - Én és Morgan már meg is beszéltük, hogy Batmannek és a Macskanőnek öltözünk be...
- ... Abby, állj! - szakítottam félbe. - Morgan Samuels, ez most komoly? - néztem rá úgy, mintha idióta lenne.
Abby felsóhajtott.
- Jaj Riley! Tudom, hogy nem rajongasz a röpi csapatért...
- ... az nem is kifejezés! - vágtam közbe.
- ... de Morgan rendes! - folytatta, majd álmodozó szemekkel meredt a semmibe, mint ahogyan általában szokott, amikor a szőke hercegről, fehér Porsche Cabrioban áradozik. Annyi, hogy ennek a Morgan Samuelsnek ébenfekete haja volt és egy vörös színű BMW-t vezetett. Ebből is látszott, hogy szöges ellentéte annak, amire Abby vágyott.
Karba tettem a kezeimet.
- Hát én nem azt hallottam Amber Wu-tól - jegyeztem meg.
- Amber szerint is rendes! - vágta rá Abby.
Hitetlenkedve megráztam a fejemet.
- Ugyanarról az Amber Wu-ról beszélünk? - kérdeztem. - Tudod, 156 centi, fekete, vállig érő haj, térdzokni és rakott szoknya? - soroltam fel az ázsiai lány ismertetőjegyeit.
Abby felnevetett, majd elindultunk a szekrényeink irányába.
- Jól van, még két hónapja mondta, hogy rendes, amikor együtt randiztak. De nyugi, én nem járok úgy, ahogyan ő. Amber nem gondolkodott előre...
