18. Naplóbejegyzés :
6 óra.
A vörös ruhában állok az ajtóban.
Igazából kifogástalanul nézek ki.
Igen, de valamit elfelejtettünk..
A cipő...
-Hercegnő? Nem vettünk cipőt?-röhög Ry.
-Nem vicces! Most mezítláb menjek férjhez? Vagy mi?-duzzogok.
-Jólvan na, hívom a segély osztagot!-veszi elő a telefonját.
Egyébként Ryan is készen van már.
A fekete szmoking tökéletesen áll rajta!
Meg hát amúgy is. Ő Ryan Douglas! Ő mindig jól néz ki :)
A haját szokás szerint hagyta a szemébe lógni, kék szemei pedig csak úgy virítottak.
Ajkait mosolyra húzta, mikor rám pillantott.
-Mi a véleményed a szmokingomról?-lép közelebb, de szerencsémre, Nath ront be az ajtón.
-Nincs cipőd??? Most csak viccelsz ugye?-kérdezi idegesen.
Nath egy gyönyörű levendula lila estélyit visel, a sminkje pedig szintén ebben a színben pompázik.
-Tudsz valamit kölcsönadni?-nézek rá kérlelően.
-Hát...-gondolkodik el.-Nem hiszem, hogy lenne ehhez a ruhához passzoló magassarkúm.
-Akkor torna cipőben leszel!-jelenti ki Ry.
-Na meg mit nem! Hülye vagy? Várj, várj! Ne válaszolj, tudom a választ.-forgatja meg a szemét.-Szólok anyának, ő hátha tud segíteni.-viharzik el.
Ryanre nézek, majd kitör belőlem a röhögés.
-Mi olyan vicces?-mosolyog.
-Már elmúlt hat óra, rég lent kéne lennünk. Erre nekem nincs cipőm, szegény Nath kikészült tőled, és ez olyan abszurd.-nevetek.
-Imádom a nevetésed.-mondja ki hirtelen.
Lefagy az arcomról a mosoly, majd eszembe jut, amit Bryan mondott.
-Ry, a maffia tagjai, úgy tudják, hogy szerelemből veszel el?-bukkan ki belőlem a kérdés.
Az arca elkomolyodik.
Mégis miért hazudta ezt?
Miért nem lehetett ezt csak úgy elmondani?
-Honnan veszed ezt?-kérdezi.
-Bryan mondta.
-Bryan..-kezd ideges lenni.
-Hé, hé!-lépek mellé.-Semmi baj nincs. Ez teljesen okés. De miért nem mondtál nekik igazat?-kérdezem.
-Csak féltem, hogy valahogyan a másik maffia is rájön, hogy érdekházasság. És akkor buktuk az egészet.-helyezi a derekamra a kezét.
Ez teljesen érthető.
-Ez jó lesz?-lép be lihegve a szobába Nath, egy piros magassarkúval a kezében.
-Úristen köszönöm Nath! Életmentő vagy!-ölelem át.
-Nincs mit. De siessetek! A jegyző már elég dühös kezd lenni!-nyújtja át a cipőt, majd újból esiet.
Felveszem az említett tárgyat, majd késznek nyilvánítom magamat.
-Ohh, a nyaklánc.-nyúlok a nyakamhoz, majd megnyugszom amikor rájövök, hogy még a nyakamban van.
-Azóta le sem vetted?-kérdezi Ry.
Megrázom a fejemet.
Majd észre veszem, hogy az ő nyakába is ott van.
Tűz és víz.
Huh, hát akkor indulás.
Megházasodom!
Mármint, soha nem így képzeltem el..
-Készen állsz?-karol belém Ry.
-Nem.-rázom meg a fejemet.-De ha mellettem leszel, akkor menni fog.
-Akkor hajrá.-mosolyog rám, majd kilépünk a szobából.
Rohadt ideges vagyok.
Végül is, ez nem egy rendes esküvő, így nem tudom, hogyan zajlik az ilyen.
Kik lesznek itt egyántalán.
Baszki.....
Huh, oké Avery.
Nyugodj meg!
Ry mindent kézben tart.
Te csak legyél nyugodt.
Minden rendben lesz.
-Ryan, félek.-rántom vissza, mielőtt beérnénk a terembe.
-Hercegnőm.-simít végig az arcomon.-Még megtehessük a B tervet.
-B terv?-ráncolom össze a homlokomat.
-Elszökünk, és új életet kezdünk.-vonja meg a vállát, mire felnevetek.
-Na, látod. Nem kell félned. Minden okés lesz. Megcsináljuk, együtt.-kulcsolja össze az ujjainkat.
Belépünk a terembe, ahol vagy 60-an vannak!
Jézusom.
Oké Avery, csak természetesen.
Igazából a terem nagyjából rendes esküvőhöz méltóan van felállítva.
Két oldalt székek, velük szemben pedig az oltár.
Gyönyörűen fel van díszítve!
Minden szem ránk szegeződik.
Csak, hogy itt a vőlegényemmel sétálok az oltárhoz.
A vőlegényemmel...
Aki lassan a férjem lesz...
Aztaku..
Akarom mondani, azta.
Megálltunk az oltárnál, majd valószínűleg a jegyző ideges nézett ránk.
-Már lassan fél hét!-mondja dühösen.
-És?-kérdezi Ry.
A jegyző csak ideges elfordul, majd elkezdi a beszédét.
Mint egy teljesen normális esküvőn.
Nathék az első sorban foglaltak helyet. Mást pedig nagyon nem ismerek.
-A tanú?-kérdezi a jegyző.
Ryan hallgat.
Ryan Douglas!
-Bryan.-vágom rá, majd hátra nézek a fiúra.
Értetlen arccal néz rám, mire kérlelő pillantásokat küldök felé.
Szerencsére veszi a lapot, így feláll.
Még hogy Ryan kézben tartja a dolgokat....
-Ryan Douglas, fogadod-e hitves feleségedül az itt jelen lévő Avery Collinst?-kérdezi.
-Igen.-húzza az ujjamra a gyűrűt Ry.
-Avery Collins, fogadod-e hitves férjedül az itt jelen lévő Ryan Douglast?-fordul most felém.
-Igen.-válaszolom, majd én is felhúzom Ry ujjára a gyűrűt.
-Ezentúl házastársakká nyilvánítalak benneteket! Megcsókolhatod a menyasszonyt.
Huh..
Várjunk mi?
Megcsókolni?!
Fuck, fuck, fuck..
Ryan felém fordul, majd közelebb hajol.
Tudatlanul is behunyom a szememet.
Mire Ryan egy puszit nyom a számra.
Mivan?
Dühösen pillantok rá, mire csak mosolyog.
Na kössz.
-Köszönjük.-mondja fáradtan Ry, mire már a 100. gratulációt fogadjuk.
-Oké, végem van.-ülök le a székre.
-Nos, milyen érzés Douglasnak lenni?-kérdezi Ry.
-Fura. Nagyon fura.-nevetek fel.-Nagyon fura volt. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen történik velem.
-Fiam, gyere egy pillanatra.-jön oda Gilbert.
-Mindjárt vissza jövök Hercegnőm.-nyom egy puszit a homlokomra, majd idegesen elsiet.
Már megint mit titkolsz előlem?
A vendégek elég jól érzik magukat.
Sokan vannak itt a maffiából.
De mégis csak olyan fura.
Az én családomból nincs itt senki.
Kislány koromban sokkal másabban képzeltem el.
De hát ez van!
Végülis én akartam ezt, nem?
-Legalább boldog vagy?-ül le mellém Nath.
-Nem tudom. Az igazat megvallva, talán nem volt ez olyan jó ötlet.-nézek rá.
-Szereted őt?-iszik bele a pezsgőjébe.
-Igen, de ő ezt nem tudja.
-Ohóó babám. Ő is szeret téged!-mosolyog.
Mivan ha Nathnak igaza van?
-Avery!-siet oda hozzánk Jade.
-Mi a baj anya?-kérdezi Nath.
-Félek, hogy az ellenség szagot fogott.-ül le ő is.
-Mire gondolsz?-kérdezem idegesen.
-Lehet, hogy volt egy beépített emberük.-suttogja.
Beépített ember?
Akkor Ry ezt titkolta volna előlem?
De ki lehet az?
-Avery, csak megakartam köszönni, hogy engem választottál tanúnak.-lép hozzánk Bryan.
-Igazán nincs mit!-mosolygok rá.
-Baj van?-pillant Nathra.
-Tulajdonképpen igen. Bryan drágám, te sok mindenkivel jóban vagy, ugye?-kérdezi Jade.
-Jah.-vakarja meg a tarkóját.
-Azt hiszem van egy tégla a maffiában.-mondja halkan Jade.
-Uuh Baszki! Öhm, nincs tippem ki lehet az. De az előbb láttam Gilbertet és Ryant idegesen kisietni a hátsó ajtón.-mondja.
A picsába!
Tudtam!
Tudtam, hogy valami nincs rendben!
Valamit titkolt előlem!
-Miről beszéltetek a múltkor?-nézek Jadere.
-A másik vezér üzent. Azt mondta, ha átadunk neki, akkor békén hagy minket. Mire Gilbert beleakart egyezni. De Ryan szeret téged Avery!-hadarja el Nath.
-Nézd, nem akartam elmondani. De úgy gondolom, hogy fontos.-szólal meg Bryan.-Beszéltem vele, még tegnap. Azt mondta, hogy ő nem hazudott amikor azt mondta nekünk, hogy szerelemből vesz el.
A picsába!
Ryan Douglas!
Utána kell mennem!
Mivan ha baja esett?
-A hátsó ajtó!-mutat Nath az irányába.-Hívunk erősítést, hátha baj van.
Az ajtó felé sietek.
Ideges vagyok.
Miért nem tudtad elmondani?
Jaj, Ryan!
Az agyamra mész!
Kilépek, majd tudatosul bennem, hogy zuhog az eső.
Na klassz.
-Ryan?-nézek körül.
Folytatás következik......