Sugawara szemszöge:
Mosolyogva huppantam le az egyik székre Kou-kun mellé, aki köszönés ként egy fejpántot nyomott a fejemre.
- Ez meg mi? – kérdeztem meglepetten.
- Kou-kun örül a tavasznak. Csak a szokásos. – motyogta Teruma-kun egy őzike fejpánttal a fején.
- Egész aranyos. – ült le mellém Oikawa és megpiszkálta a fejemen lévő bigyót.
- A srác már foglalt. – lépett elénk Sinohara-san mire Oikawa meglepetten fordult felé.
- Tudom.. Én foglaltam le, vagy mi... – motyogta kissé megszeppenve mire Sinohara döbbenten nézett rá.
- Ó! Az sms-es srác. – esett le neki rögtön mire Oikawa kínosan elhúzta a száját.
- Ja.. Az sms-es srác.. – motyogta de mielőtt még össze kaparhatta volna magát, Kou-kun beállt közénk és alaposan szemügyre vette Oikawát, kicsit talán jobban is mint kellett volna, mert Teruma-kun mérgesen a kezére csapott, nehogy öv alatti helyekre vándoroljon.. Úgy tűnik még mindig érdekli az a ˝fontos kérdés˝ hogy Oikawa milyen méretekkel rendelkezik.
- Ne zaklasd a vendégeket. – morogta Teruma-kun mire Kou-kun mosolyogva támaszkodott meg a pulton és áthajolva felette, egy gyors csókot nyomott Teruma-kun ajkaira.
- Édes vagy mikor féltékenykedsz.
- Édesek vagytok mind a ketten, de nem lehetne ezt kicsit arrébb? Elijesztitek Sugawara pasiját. – mosolygott rájuk Sinohara-san.
- Ha már itt tartunk. – fordult az említett felé Kou-kun. – Teruma-chan pont olyan mint te, O-chan.
- Lehetne hogy nem hívsz így..? – kérdezte Oikawa szenvedő arcot vágva, de mikor meglátta Kou-kun mosolyát, rögtön tudta, hogy most már örökké rajta ragad ez az öreges becenév, így lemondóan sóhajtott. – Hogy érted, hogy olyan mint én? – tért át a másik kérdésre.
- Nem érdeklik a férfiak. Kivéve egyet. – mosolygott büszkén.
- Világos. – biccentett, bár valójában már ismerte a sztorit, mert mikor megtudtam hogy Kou és Teruma járnak, teljesen le voltam sokkolódva és az nap este Oikawánál aludtam, szóval elmondtam neki.. – És mik ezek a fülek? – kérdezte a Kou-kun fején lévő farkas fülekre bökve.
- Talán neked furcsa lehet, de igazából mindkét oldalon játszottam már, szóval bármit hordok ami megtetszik, legyen az férfias vagy ukés. – huppant vissza a mellettem lévő székre, hogy még se álljon kettőnk között egész este.
- Hogy érted hogy játszottál? – kérdezte Oikawa értetlenül.
- Szado mazo magazinod van és nem tudod hogy értem hogy játszottam? – kérdezte egy sunyi mosollyal.
- Sugawara te komolyan elmondtad nekik a magazinokat?
- Talán megemlítettem karácsony környékén.. – motyogtam vissza idézve azt a kissé részeges estét.
- Ugyan szívem, az első szeretkezésetekről is tudunk. Őszintén szólva a pornó magazinodból kiindulva, kicsit másra számítottam. Vibrátor, cosplay, szerepjáték, kikötözés, vagy mind egyszerre. – kínosan temettem a tenyerembe az arcomat de Kou-kun nem hagyta abba a beszédet. – Sugawara elég szűzies de dolgozom a készletein. Cseléd ruhát kapott tőlem karácsonyra, tavaly a születés napjára pedig hózentrógeres rövid nadrágot vettem. Ha sikerül ráadnod fotózd le nekem, jó?
- Ahhoz előbb meg kéne találnia. – töprengett Sinohara-san, mire csak egy szúrós pillantással jutalmaztam. Nem hiszem el, hogy már ő is ellenem van.
- Igazából már megtaláltam. – mondta Oikawa mire döbbenten kaptam felé a fejem. – Emlékszel mikor étterembe vittelek még karácsony előtt?
- Jaa.. Amikor betoppantál késő délután és elküldtél tusolni, addig meg kikészítetted mit vegyek fel. – idéztem vissza az estét.
- Igen, akkor találtam meg a kis ajándék tasakot a szekrény hátuljában. – biccentett. – Ha már itt tartunk, tényleg felvehetnéd.
- Na erről van szó! – ujjongott Kou-kun. – Bírom a pasid, és nem is nyávog annyit mint képzeltem. – karolta át a vállam Kou mire ismét csak zavartan próbáltam elkerülni Oikawa pillantásait.
- Kou, lődd le magad, ne játszd itt a minden lében kanál perverzet. – szólta le Teruma mire halkan felnevettünk.
- Oké-oké, jó fiú leszek. – ígérte meg Kou-kun, bár ő sosem tud jó fiú lenni, de mi pont így szeretjük.
- És Oikawa-kun, vannak terveid a jövődre? – kérdezte Sinohara-san mire Kou-kun hangosan felnyögött.
- És most jön a kínvallatás. Vissza sírjátok még hogy én irányítsam a beszélgetést.
- Csak egy kérdést tettem fel..
- Tudom apuci, tudom. – intette le Kou-kun. Oikawa halkan felnevetett rajtuk.
- Igazából még nincs konkrét tervem. A szüleim elég szigorúak, szóval minden bizonnyal orvosira küldenek.
- Suu-chan, élvezd ki a pasit míg lehet. Ha orvos lesz és megbánt akkor kinyírom. – fűzte hozzá Kou-kun, cseppet sem angyalias módon. Ennyit arról, hogy jó fiú lesz. Kínosan nevettem, Oikawa pedig értetlenül nézett ránk.
- Van egy szabályunk. Ne bízz a cukros bácsikban, a rendőrökben, az orvosokban és a yakuzákban. – ismertette a kis szabályunkat Sinohara.
- Erről nem is meséltél. – nézett rám Oikawa mire kínosan elmosolyodtam.
- Elég személyes története van és mivel hozzám egyik sem kapcsolható, nem akartam a tudtuk nélkül kifecsegni. – biccentettem leginkább Kou-kun felé.
- Lényegében rossz szexuális élmények. – vont vállat Kou-kun. – Neked van ilyen O-chan?
- Egyszer jártam egy otakuval.. Rémisztő volt.. Eleinte izgalmas és érdekes de aztán rémisztő.. – idézte vissza a nem túl kellemes emléket. Erről még nem is hallottam.
- Mondjuk az otakuk nagy része tényleg rohadt ijesztő. Sinohara is járt eggyel. – biccentett az említett felé Kou-kun.
- Ne is emlegesd.. – kékült el kissé az emlékekre.
- Ki találom, eszelős tekintettel kiabált olyan mocskos dolgokat amiket még Kou-san se mondott soha. – nézett Sinoharára Oikawa mire szegény pultos csak bólogatni tudott. – Együtt érzek..
- Milyen mocskos dolgok? – hajolt a pultra Kou-kun, hogy rá lásson Oikawára is.
- Nem idézném fel.. – motyogta Sinohara, mire Oikawa egyet értően bólogatott.
- Ne mááár, hallani akarom. Terumával még csak az egymás mellett sétálunk és néha lopok egy csókot szakaszban vagyunk. Kellenek a mocskos részletek! – nyavalygott Kou-kun mire Teruma dühösen csapott le Kou-kun elé egy poharat.
- Bocs, hogy nem ugrok rögtön az ágyadba.
- Jajj, nem azt mondtam hogy zavar, nagyon szeretlek és türelmes vagyok. Meg szeretem ha velem vagy szex nélkül is. – nézett rá azzal az ellenállhatatlan mosollyal mire Teruma halkan sóhajtva hagyott ott minket, hogy kiszolgáljon egy újonnan érkező vendéget.
- Gyakran féltékeny? – kérdeztem csak úgy mellékesen, mire Kou-kun elhúzta a száját, Sinohara-san pedig töltött egy-egy üdítőt Oikawának és nekem.
- Többször mint ahányszor Kou-nak feltűnik. – felelte a csapos mire Kou szomorúan dőlt a pultra és az állán támaszkodva lötyögtette a piáját.. – De Terumát is meg lehet érteni. Kou-nak rengeteg tapasztalata van és ő is látta mennyire kapható pár egyéjszakás kalandra. – motyogta Sinohara-san.
- De mondtam neki, hogy már nem érdekelnek. Az állandó partnereimnek is búcsút mondtam. – duzzogott Kou.
- Talán azt hiszi hogy számodra fontosabb a testi együttlét mint a lelki. – mondta Oikawa mire meglepetten néztünk rá.
- Kifejtenéd? – motyogta Kou-kun de mivel már arccal feküdt a pulton, kicsit gügyögősen hangzott a kérdés.
- Sokat dicsekedsz vele, hogy mennyire tapasztalt vagy és rengeteg perverz viccet elsütsz nem igaz? Mivel még a kapcsolatotok elején vagytok, nem igazán érzékeli, hogy csupán ilyen a humorod, és valószínűleg feszélyezi.. Vagy ilyesmi. – nyávogta el a végét mire Kou-kun szemöldöke a magasba szaladt, de Sinoharáé is.
- Ezt csináld még egyszer! – egyenesedett fel Kou-kun mire Oikawa meglepetten nézett rá.
- Mit?
- Beszélj gyerekesen! – kissé ijedten húzódtam távolabb Kou-kuntól. Ijesztően ragyognak a szemei.
- De.. mit mondjak?
- Bármit! – meghökkenve néztem össze Sinoharával.. Úgy tűnik meg van Kou-kun egyik fétise.. Bár abból kiindulva hogy Termával van együtt.. Nagy hatással lehetett rá az a cukros bácsi.. Csak épp nem az idősekre bukik, hanem a gyerekes felnőttekre.. Sinohara-san döbbenten hallgatta ahogy Oikawa gyerekes és nyávogós hangon panaszkodik az egyik csapattársára, pontosabban arra az őrült kutyára vagy kire. Mikor befejezte a mondatot mosolyogva nézte ahogy Kou-kun felnevet, majd levette a fejéről a fejpántot és Oikawa kobakjára nyomta. – Jó fej vagy. Be vagy véve. – nevetett amin Oikawa hitetlenkedve ingatta meg a fejét. Azért érdekes, hogy be sem kellett őket mutatnom egymásnak, hisz valamilyen szinten mind ismerték egymást. És egész hamar össze barátkoztak.
- Aranyos fejpánt. Szereted az ilyen dolgokat? – lépett egy idősebb pasi Kou-kun mellé.
- A srác velem van. – lépett mellénk Teruma-kun mire a férfi kínosan elnevette magát és tovább állt, de még meg akadt a szeme Oikawán meg rajtam.
- Ők meg velem vannak. – mondta Sinohara-san mire az úr véglegesen távozott a köreinkből. Hangosan nevettünk a jeleneten, míg Oikawa kissé sokkoltan, Teruma-kun pedig erősen duzzogva nézett ránk. Nincs mit tenni, a hármasunk örök.
***
Oikawa nagyot nyújtózott az ágyon mire mosolyogva kaptam az alkalmon és szorosan mellé bújtam.
- Még mindig hihetetlen hogy az a srác cukrász.. Meg hogy Sinohara-san egy yakuza család fiával kavart. – motyogta a plafont nézve. – Még is hogy találkoztál velük? Mármint addig stimmel, hogy a bárban. – pillantott rám én pedig halkan felsóhajtottam.
- Igazából rá kerestem ezekre a meleg bárokra a neten és mikor feltűnt, hogy a közvetlen közelemben is van egy.. Elmentem. Eleinte egyedül ücsörögtem a pultnál, mikor Sinohara-san beszélgetést kezdeményezett. Jó fej volt és könnyű vele dumálni, de elég sok volt a vendég péntek este lévén, szóval nem nagyon volt rám ideje..
- Sokan rád hajtottak mi?
- Ja.. Rohadt kínos volt, szóval Sinohara-san azt mondta, ha nem tudom kezelni a helyzetet, hivatkozzak rá. Mármint mondjam hogy vele vagyok.
- Ez elég gyanús.. Akart tőled valamit?
- Eleinte igen, de nekem ott volt a reménytelen szerelmem, ő meg végül a barátom lett és így már esélytelen volt a dolog.
- Úúúh.. Mázli, hogy nem adtam fel, a végén én is barát zónába kerülök. – motyogta amin felnevettem.
- Oikawa Tooru sosem tudja feladni. Ez az én nagy szerencsém. – támaszkodtam meg a könyökömön és oda hajolva hozzá gyengéden megcsókoltam. Mosolyogva simogatta meg az arcom.
- És Kou-san? Ő sem az a feladós típus, nem?
- Hogy ő?.. – nevettem el magam vissza idézve az első találkozásunkat. – Még aznap este mikor haza indultam, egy pasas bekerített a bár melletti sikátorban. Eléggé meg voltam szeppenve, aztán hirtelen megállt mellettünk Kou-kun, és elég csúnyán a földbe tiporta a srácot puszta szavakkal. Aztán persze röhögött és megemlítette, hogy elég kis méretekkel rendelkezik a fickó, szóval ha ő erőszakol meg, meg sem éreztem volna. Na most, ha ezt valaki a sötétben mondja neked, miután valaki elég durván molesztált, az elég rémisztő.
- Ki volt az?.
- Lényegtelen. – nevettem mire csak a szemeit forgatta.
- És utána? Elájultál a sokktól?
- Majdnem. – nevettem fel. – De végül csak megköszöntem hogy segített és haza siettem. Utána persze sokáig nem mentem a bár közelébe, viszont a cukrászdában összefutottam Sinohara-sannal.. Épp Daichival lógtam..
- Szóval összerakta a képet, te pedig megismerted Kou-san igazi oldalát, ő pedig nem hajtott rád, mert Sinoharának bejöttél.
- Ja, valami ilyesmi. – biccentettem.
- De sokszor egyedül jössz haza a bárból.. Azóta is támadtak le?
- Előfordult, igen, de elég megemlíteni Sinohara-san nevét és úgy mond békén hagynak.
- Azért mert egy yakuzával kavart?
- Nem. Azért mert csapos. Ha megjegyzem az arcukat és elmondom Sinoharának, az életben nem kapnak többet piát abban a bárban. – mosolyogtam vidáman.
- Durva.. Nem is tudtam hogy vannak ilyenek. – töprengett. – Pedig egy csomó mangát elolvastam.
- Tényleg, találtál valami érdekeset? Vagy csak a szexről szóló fejezeteket olvastad el? – kérdeztem mire elgondolkodva hümmögött.
- Volt egy-két olyan is amit végig olvastam. Főleg az olyat ami iskolai szerelemről szól.
- És tetszett?
- Nem volt rossz.. De volt egy mondat amit nagyon igaznak éreztem.
- És mi volt a..? – kezdtem de hirtelen a hátamon találtam magam, Oikawa pedig felettem támaszkodott.
- ˝Az összes szerelmes történet közül, a miénk a kedvencem.˝ - idézte mire zavartan takartam el az arcomat.
- Hülye.. – motyogtam mire halkan felnevetett.
- Ja.. A mangában is valami ilyen reakció volt a válasz. – motyogta és finoman elhúzta a kezeimet arcom elől. – Szeretlek. – mondta mire ismét el akartam takarni az arcom, de megelőzött és megcsókolt. Halkan nyögve kaptam el a kezét amivel végig simított ölemen. – Most akkor nem akarod, vagy játszol velem? – kérdezte elválva tőlem, mire mélyet sóhajtottam.
- Nem játszok, csak.. Ha ebben a ruhában feláll az baromira látszik.. – motyogtam égő vörös fejjel. Oikawa beharapta alsó ajkát és felegyenesedve a lábaim közé térdelt. Mikor vissza értünk a bárból, Oikawa elővette azt a kis ajándék tasakot amit becsempészett a táskámba mikor összepakoltam magamnak pár cuccot estére.. Eléggé beindította a fantáziáját Kou-kun ötlete, és valamilyen szinten sértett is volt, amiért egy csomó mindent elmondtam Sinoharáéknak.. Pedig csak az első alkalmunkról beszéltem és azt se olyan részletesen, szóval a nagyon intim dolgokat soha nem osztottam meg velük.. De lényegében ez Oikawát nem igazán érdekelte, akkor is fel kellett vennem a ruhát és ebben voltam úgy egy óráig míg el nem érkeztünk ide.. Már kezdtem reménykedni hogy lassan levehetem ezt az izét és felvehetem a pizsamám, de gondolhattam volna, hogy valami perverzségre készül.. – Ah! – meglepetten nyögtem fel mikor ruhán keresztül durván rám markolt és izgatni kezdett. – Ne.. Ez a nadrág.. nagyon szűk.. – próbáltam célozgatni arra, hogy ha erekcióm lesz, rohadtul fog fájni. Oikawa fentebb húzta a lábaimat és a térdeimet a hasam felé tolta, így reflex szerűen fogtam meg a lábaimat és tartottam meg magam..
- Ahhoz képest hogy szavakkal ellenkezel, elég készséges vagy. – mondta mire dühösen engedtem el a lábaimat de nem sok értelme volt ugyanis leengedni nem tudtam őket Oikawa karja miatt. – Azt nem mondtam hogy zavar.
- Legalább a nadrágot hagy vegyem le, a felső nem érdekel.. – próbáltam alkudozni amin halkan felnevetett.
- Nadrág nélkül is nagyon vonzó vagy, de ez a rövid nadrág annyira aranyos és feszes.. – simított végig a bejáratomnál mire a tüdőmben rekedt a levegő.. – Kou-san jól eltalálta a méreted.. Ez azért kicsit ijesztő. – gondolkodott hangosan. – A szűk nadrágok általában bepréselik az ember fenekét a nadrágba, de az ujjaimmal totál elérem a bejáratodat..
- Oikawa! – szóltam rá mérgesen de csak huncut mosollyal jutalmazott és tovább izgatott lent.. – Ne már.. Sajnálom oké? Nem kellett volna azt mondanom hogy nyávogsz, meg hogy sms-ekkel bombázol.. Csak dicsérni foglak, de komolyan, meg én tényleg szeretem hogy ilyen vagy, nem panaszkodásnak szántam amiket mondtam.. – füllentettem mert néha tényleg panaszkodtam, de ki nem? Oikawa halkan felsóhajtott és úgy tűnt, megkönyörül rajtam, mert elengedte a lábaimat és kipattintotta a nadrág gombját.
- Olyan édes vagy, hogy nem lehet rád haragudni. És nem zavar hogy panaszkodtál, csak szórakoztam veled kicsit. – nyomott egy puszit a combomra mire duzzogva néztem rá.
- Akkor a semmiért vettem fel ezt az izét?
- Nem a semmiért. Nekem nagyon tetszik. – mosolygott. Azt vettem észre. Ha nem voltunk összebújva akkor a fenekemet bámulta, vagy a combomat simogatta, ami miatt már alapból be vagyok gerjedve egy ideje, és az hogy direkt izgatott, csak még jobban növelte bennem a vágyat amit nagy erőkkel próbáltam elnyomni. És vajon mivel sikerült folyton lelankadnom? Oikawa pornóival, amit még mindig nem értek, hogy miért kell neki.
- Ühm! – kaptam szám elé a kezem mikor Oikawa anyagon keresztül szívta meg kisebbik részemet. – Ezt ne.. Nem kell.. – motyogtam égő vörös fejjel amin elmosolyodott.
- De jó érzés nem? – kérdezte felpillantva rám és ezúttal lentebb húzta a boxeralsómat is..
- Neh! – ültem fel és túrtam puha tincsei közé hogy elhúzzam ölemtől.
- Jól van, ha nem akarod akkor nem csinálom. – nevetett kissé hitetlenkedve és ezúttal ujjaival fogott rám. – Olyan szűziesen viselkedsz. Csak engedd el magad Koushi. – csókolt bele fülkagylómba. Miért mondják folyton hogy szűzies vagyok?.. Basszus ezek kínos dolgok, és amúgy is.. Hogy hagyhatnám egy srácnak, aki elvileg hetero volt, hogy leszopjon?.. Az túl furcsa lenne..
- Ühmm.. – kapaszkodtam Oikawa nyakába mikor feltolta bennem két ujját. Már egész jól tűröm a tágítást.. Oikawa felé fordulva belepusziltam a fülébe mire elmosolyodott én pedig ezen felbátorodva lentebb haladtam álla vonalára, majd nyakára és gyengéden szívtam meg a bőrét. Tudom, hogy azt mondtam, nem akarom, hogy a szájába vegyen, de én csinálni akarom neki... Ő már úgy is elég tapasztalt, biztos nem mondana nemet.. – Tooru.. – hívtam keresztnevén mire felémfordítva arcát lágyan megcsókolt.
- Hm?.. – hunyta le szemeit miközben tovább simogatott és tágított lent.
- Csinálhatom neked?..
- Mit? – ráncolta értetlenül a szemöldökét.
- Azt.. – motyogtam kissé kínosan.
- Mármint mit? – kérdezte kissé talán ijedten. Nem gondoltam volna hogy már itt elakadok. Most biztos azt gondolja, hogy én akarok felül lenni.. Furcsa elgondolás.. Na jó, most nem ez a lényeg, de hogy a picsába mondjam ki, hogy le szeretném szopni?.. Áh! Cseszd meg! Ez csak egy szó, nem?.. Kínosan temettem arcomat a vállába.
- Leszophatlak? – tettem fel a kínos kérdést, de nem kaptam választ, sőt.. Oikawa kezei megálltak a mozgásban ami kissé kellemetlen, tekintve hogy már három ujja is bennem van.. – Amíg próbálod feldolgozni, legalább húzd ki az ujjaid. Már amúgy is kész vagyok.. – motyogtam még mindig kínosan feszengve.
- Ja.. Bocs.. – húzta ki az ujjait. – De mi ez így hirtelen Suga-chan? – kérdezte mire végre erőt vettem magamon hogy rá nézzek. – Ugye tudod, hogy nem azért akartam csinálni neked, hogy te is csináld? Tudom, hogy még nem állsz rá készen, nem kell ilyesmit erőltetned.
- Ahogy neked sem. – mondtam mire kissé meglepődött. – Fiú vagyok és a férfiakhoz vonzódom. Az hogy ilyesmit csináljak, nem annyira idegen, mint gondolod. De te eddig csak lányokkal csináltad és az hogy egy hetero srác hirtelen ilyet tegyen, az elég fura.. – motyogtam mire elmosolyodott.
- Egyáltalán nem fura. – lökött hirtelen az ágyra, mire újra a hátamon találtam magam.
- Mit mű..? Ühm! – a szám elé kapva a kezem próbáltam elnyomni a nyögést amit kiváltott belőlem. A szájába vett.. Ezt nem hiszem el, mondtam hogy ne tegye! – Tooru.. Állj.. – remegtem meg mikor már nyelvét is bevonta a dologba. – Neh.. – próbáltam felülni, hogy elérjem a haját és felhúzhassam magamhoz, de elkapta a kezem és vissza döntött az ágyra. Megéreztem ujjait fenekemnél.. Pedig már mondtam, hogy ki vagyok tágítva rendesen.. Hangosan nyögtem fel mikor ujjaival gyönyör központomat ingerelte, s erősebben szívta meg péniszemet. Ha így folytatja mindjárt elmegyek. – Eh.. Ehlég.. – nyöszörögtem a paplant markolva. – Too.. Tooru, eléhg.. – ültem fel újra mire mosolyogva felhajolt hozzám, és szabad kezével ráfogott farkamra.. Hangosan nyögtem bele a csókba amit Oikawa adott, miközben kezére élveztem. Basszus!.. Mondtam hogy ne..
- Milyen érzékeny vagy. – mosolygott és újra végig döntött az ágyon. – Nem ülhetsz fel Koushi. Az ágyon kell feküdnöd. – mondta azzal a buja mosollyal. Most meg mi ez így hirtelen? Újra lehajolt ölemhez mire hangosan nyögtem fel..
- Neh.. – kaptam felé a kezem és kicsit megemeltem a hátam, hogy elérjem, de ekkor ki engedte szájából péniszemet és rosszallóan megingatta a fejét.
- Mondtam, hogy nem kelhetsz fel, ugye? – kérdezte mire zavartan pislogtam rá. – Emeld fel a kezeidet a fejed fölé. – adta a következő utasítást én pedig kissé kínosan tettem neki eleget. – Ha elmozdítod a kezeidet, megbüntetlek. – adott egy szórakozott puszit az arcomra.
- Tooru.. Mit akarsz csinálni? – kérdeztem kissé bizonytalanul, mert bár rohadt izgató a helyzet, hogy teljesen alá vagyok rendelve, és tudom, hogy nem bántana, de.. Azért kicsit ijesztő ez a helyzet. A végén bele visz a szado-mazo játékaiba, és amilyen lassan csinálja és fokozatosan, mi van ha élvezni fogom?.. Nem, nem akarom ezt. Kikötözés, vibrátorok, meg azok a fura pálcák ami olyan mint egy lovagló pálca és.. Baszki.. Neki biztos van olyan pálcája.. Régen tanult lovagolni nem?.. Oh, basszus mibe keveredtem? Valahogy meg kéne tisztítani az elméjét. Csak annyira, hogy ne akarjon fájdalom útján élvezetet nyújtani. Hangosan nyögtem fel mikor újra ajkaiba fogadott. Legközelebb nem kérdezem meg, hogy kényeztethetem-e, egyszerűen lehajolok és megteszem én magam! Az a hülye kérdés vezetett ehhez.. Reflexszerűen nyúltam volna le, de akkor eszembe jutott mit is mondott.. Ha elveszem a kezeimet megbüntet.. – Üüühm.. – erősen hunytam le a szemeimet és markoltam a paplanba a fejem felett. Mikor Oikawa kezei combomra simultak és fentebb tolták lábaimat, remegve pillantottam le rá. Éreztem hogy elmosolyodik mikor a pillantásunk találkozott és hogy még inkább zavarba jöjjek, nagyobb terpeszbe tolta lábaimat.. Így gyakorlatilag mindent lát.. De én nem akarom ezt látni.. Lehunyva a szemeimet döntöttem hátra a fejem. Kínos.. de ugyanakkor annyira izgató.. Halkan nyögve remegtem meg, mikor ismét feltolta bennem két ujját, s szabad kezével belső combomat simogatta. Ez máskor csikis lenne, de most csak még inkább növeli bennem a kéjt. Az ujjai ismét meg találták érzékeny pontomat mire egy hangosabb nyögés hagyta el ajkaimat. Oikawa ezután ugyanoda irányította ujjai lökését ami egyre hangosabb és sűrűbben előbukkanó nyögések követtek.. – Tooru.. – nyöszörögtem a paplant gyűrve kezeimmel. Miért van az hogy bár most csinál ilyet a szájával először, még is ennyire jó benne?.. Mindjárt elmegyek.. Nem akarok a szájába élvezni! – Tooru! – ültem fel és eltoltam magamtól mire meglepetten nézett rám. A testem dühöngött amiért nem hagytam hogy kielégüljön, de nem érdekel. Zihálva bújtam Oikawa mellkasához mire halkan felsóhajtott.
- Mondtam, hogy ne vedd el a kezeidet ugye? – kérdezte mire kínosan haraptam be ajkaimat. – Feküdj vissza és emeld fel a kezeidet a fejed fölé.
- Tooru.. – néztem rá nyafogva, de még mindig az a félmosoly bujkált szája szélén.. Megadva magam dőltem vissza.
- A kezeid? – menj a pokolba! Duzzogva emeltem fejem fölé mindkét kezem. Ha megint a szájába vesz, nem fog érdekelni, hogy mi a jó neki és mi nem. Igya meg a levét annak amit csinált.. Ez esetben szó szerint.. Éreztem ahogy a blúzom masniját kioldja mire kissé meglepetten pillantottam le kezeire. Mikor leoldotta rólam a szalagot kezeimhez nyúlt és összekötötte csuklóimat. Ez ugye csak egy vicc?
- Perverz vagy. – néztem mosolygós arcára.
- De ezt is szereted bennem, nem igaz? – kérdezte mire legszívesebben rá vágtam volna, hogy nem, de a szívem azt üvöltötte, hogy igen.. Köztes megoldásként az agyamra hallgattam, és nem mondtam semmit. Higgyen amit akar. Óvatosan kigombolta a fehér anyagot de mivel összekötözte a csuklóimat nem fogja tudni levenni. Noss nem igazán zavarta a dolog, mert egyszerűen lesimította mellkasomról, így most olyan volt mint egy kis mellény ami nem akadályozza meg abban, hogy mellkasomhoz férjen. Oikawa keze ismét megtalálta férfiasságomat mire halkan felnyögtem.. Mikor ajkaival mellbimbómhoz hajolt ismét csak nyögni tudtam.. Ahogy a nyelvével kényeztet.. ahogy finoman megharap.. Ahh, de imádom azt a mocskos száját meg azokat a fantasztikus ujjakat, a fene egye meg, hogy ennyire élvezem még azt is ha megkötözi a csukómat.. Viszont egész békés büntetés. Rosszabbra számítottam. Bár jelen pillanatban bármit tenne, nem zavarna. Halkan sóhajtottam fel mikor eltávolodott tőlem és értetlenül néztem ahogy feláll az ágyról. Már épp le akartam engedni a kezeimet mikor rám nézett, s szemeivel üzente, meg ne próbáljam leengedni a karjaimat.. Na adok én neked büntetést, csak aludj el te irányítás mániás feladó.. Ahh, meg akarom érinteni őt.. Azt a kockás hasát, a széles vállait, az izmos karjait és azt a szexi csípőjét.. Felpillantottam a csuklómra hogy felmérjem a helyzetet, de.. Görcsre kötötte? Ezt hogy a picsába fogom leszedni? Bár jobban megnézve, nem olyan durva a görcs.. Talán ki lehet bogozni. Oikawa hirtelen felém mászott mire meglepetten néztem fel rá. – Nem engedheted le a kezeidet.
- Ezt már elmondtad.. – biccentettem unottságot tetetve.
- Szemtelen vagy. – mosolyodott el mire csak egy sunyi fél mosolyra húztam ajkaimat.
- De szereted, hogy ilyen vagyok, nem igaz? – kérdeztem és mivel a kezeimet nem emelhettem fel, kénytelen voltam a csípőmet megemelni, hogy kemény péniszéhez simulhassak. Oikawa halkan felsóhajtott s egy pillanatra lehunyta vágytól csillogó szemeit.
- Ismered a mondást, hogy ne ébreszd fel az alvó oroszlánt, hm? Koushi.. – nézett mélyen a szemeimbe mire beharapva alsó ajkam érzékien döntöttem hátra a fejem, s vonaglottam meg alatta, így ismét össze nyomódott ölünk, de csak egy pillanatra.. Oikawa halkan lihegett. – Rossz vagy Koushi..
- De hisz nem emeltem fel a kezem.. – mosolyogtam szemtelenül még mindig a fejem felett tartva karjaimat. Oikawa egyik kezével megfogta combomat és feltolta azt, én pedig engedelmesen tettem terpeszbe lábaimat, hogy könnyebben magamba tudjam fogadni. Érezni akarom őt... Hangosan nyögtem fel, mikor egyetlen lökéssel belém vágódott, de a kéjen kívül semmi fájdalmat nem éreztem.. Alaposan kitágított.. – To.. Tooru.. – néztem ajkaira, mire megértette a célzást s megadta amit akarok. Forrón csókolt meg de ezzel egyidejűleg kihúzódott belőlem amit nem tudtam mire vélni de még csak megkérdezni se tudtam a számban lévő édes nyelvtől.. Mikor azonban újra felnyomult bennem egy mélyre ható lökés kíséretében, hangosan nyögtem bele a csókba.. Milyen ostoba játék ez?.. A testem minden porcikája vágyott arra hogy egybe olvadhasson vele, hogy érinthesse azokat a puha fürtöket és azt a selymes bőrt, az izmos testet.. De újra és újra kihúzódott belőlem és alig csak egy pillanatra érezhettem magamban minden egyes lökésénél, amik közt kínzóan sok idő telt el.. Talán csak 10-15 másodperc de én hosszú Perceknek éreztem.. Még jó hogy nem óráknak, mert akkor már felrobbantam volna. Felemelve az ágyról összekötözött kezeimet, a nyaka köré akartam fonni.. vagyis tenni a karjaimat, de Oikawa szinte az utolsó pillanatban kapta el a kezem és szorította vissza az ágyra. Szomorúan és kissé hisztisen nyöszörögtem szájába, de a következő pillanatban ismét belém csapódott kemény férfiassága. Zihálva kaptam el a fejem, de ismét maga felé fordította arcomat és egy mélyreható, erőszakos ritmusba kezdett csípőjével. Ez rosszul hangozhat, de épp ellenkezőleg hatott.. Hátra vetve a fejem sikítottam fel, mikor elértem a határaimat és elélveztem a bennem mozgó, kemény pénisztől, ami azután se hagyta abba a mozgást, hogy én már a csúcsra jutottam, ezzel pedig még inkább húzta bennem az élvezetet. A testemen végig szántó kéj hullámok keveredtek az újabb és újabb mámorral amit a további ingerléssel okozott. Mintha a világ legjobb érzését megkétszereznéd.. Újra felemeltem a kezem, de ismét lenyomta csuklóimat az ágyra és ezúttal ott is tartotta kezeimet.
- Toh.. Toohruu.. Kéh.. Khérlehk.. – ziháltam nyögések közepette és arcára néztem amit kissé homályosan láttam a szememben összegyűlt könnyek miatt. – Mehg a.. ahkarlak, éh.. érihntenih.. Kéhrlehh ümm. – leszorítva szemeimet haraptam be ajkaimat és vissza ejtettem fejemet a puha matracra. Éreztem ahogy felemeli kezeimet és puszit lehel rájuk amitől végig kúszott testemen egy jóleső bizsergés. Kinyújtva ujjaimat érintettem meg puha ajkait.. Éreztem ahogy megremeg és szaggatottan engedi ki a tüdejében rekedt levegőt.. Remegve szorítottam lábaimat csípője köré, amiket fogalmam sincs mikor tettem oda.. Melegség áradt szét bennem és zihálva vettem tudomásul hogy vele együtt én is elélveztem.. Megint.. Már nem bírok többet.. – To.. Tooru.. – motyogtam félig lehunyt pilláim alól. Éreztem ahogy ajkai halántékomat érintik és lágy csókot nyom fejemre.
- Hm.? – simogatta meg arcom szabad kezével.. Szeretem amikor gyengéd.. Szeretem ha szenvedélyes.. Szeretem mikor irányít.. Szeretem, csináljon bármit.. – Szeretlek.. – suttogtam már teljesen lehunyt szemekkel.
- Én is szeretlek.. – dörmögte bőröm ellen, s éreztem ahogy lebogozza rólam a szalagot majd mindkét csuklómra édes puszikat nyom. Erőt véve magamon emeltem fel mindkét karom és nyaka köré fontam.. Oikawa kihúzódott belőlem ami hatalmas hiányérzetet okozott alsóbb fertályomban, de végre megérinthettem.. Gyengéden simított végig oldalamon, többször is egymás után. Oikawa Tooru, egy hetero, szoknyapecér, szép fiú, aki nem csak okos, de jó sportoló is.. Szereti a szép lányok társaságát, és több partnere is van.. De mint kiderült.. Ha szerelmes, akkor nem számít hogy a másik fél fiú-e vagy lány, és nincs szüksége plusz két-három barátnőre, mert elég neki azaz egy akije van. Szenvedélyes, romantikus, gyengéd, odaadó, és előbbre helyezi mások érzéseit.. Vajon ha aznap nem megyek el a bárba, megismertem volna ezt az oldalát?.. Végül összefonódott volna a sorsunk?.. Bár számít ez valamit?.. Hisz most itt van mellettem, és én örökké itt akarok maradni vele ezekben a tökéletes percekben.. Még éreztem ahogy lágy csókot nyom homlokomra, mintha csak azt bizonygatná, ez nem álom.. Itt lesz ha felébredek.. És itt lesz míg én álmodom..
Vége