Oikawa szemszöge:
Dühösen ültem le a padra Iwa mellé, aki kérdőn méregetett. Nem hiszem el, hogy Daichi pont akkor bukkant fel! Ráadásul olyan önkényesen! Már este volt és ő csak úgy be pofátlankodott másnak a házába. És mi az hogy bújjak el a szekrényben? Suga megőrült vagy mi? A barátnőim miatt soha nem kellett kimásznom az ablakon vagy elbújnom! Egyszer sem!
- Itte! – kaptam a államhoz mikor Iwa belém ütött. – Ezt most miért kellett? – kérdeztem idegesen. Iwa meglepetten nézte arcomat. – Mi van? – flegmáztam gondolkodás nélkül mire még egy ütést kaptam jutalmamul. Seggfej..
- Nem akarom egésznap az irritáló fejedet nézni, szóval nyögd ki végre hogy mi bajod van. – mordult rám. Hangosan felsóhajtottam és néztem ahogy pár diák elhalad előttünk.
- Mi lesz a következő óránk?
- Ne terelj! – ütött tarkón.
- Te meg ne ütögess! – fogtam a fájó pontot. – Szar volt a hétvégém, ennyi. – tudtam volna le ennyivel, de mikor megint ütésre emelte a kezét gyorsan beszélni kezdtem. – Neko-chan! Miatta vagyok ilyen! – hadartam.
- Neko-chan?
- Igen.. Elmentem hozzá szombaton.. Videó játékoztunk és megismertem az unokaöccsét, aztán este megjelent a srác akibe szerelmes.. Az ablakon kellett kimásznom! Nekem! Eddig is volt hogy több lánnyal jártam egyszerre de még miattuk sem kellett elbújnom! Mindegyik büszke volt arra, hogy velem jártak, erre ez a kis.. Vááá! Elegem van! Nem is járok vele, akkor meg miért rejteget a barátja előtt?! Kiváltképp, hogy nem is járnak!
- Miért zavar ez téged ennyire? Természetesen nem akarta, hogy egy másik fiúval lássa őt a lakásán. Főleg mivel rólad van szó.
- Jó de.. Olyan jól alakultak a dolgok. Végre kedves volt velem és még beszélgetni is tudtunk normálisan.. Erre megjelenik azaz önző seggfej..
- Tetszik neked?
- Ki?
- Neko-chan. – kijelentésére döbbenten fordultam felé.
- Dehogy! Mégis kinek tetszene egy olyan alak mint Ő?! Kedvesen mosolyog miközben rád támad! Meggondolatlanul kezd el sírni mások előtt. – idéztem fel a sírós arcát.. – Csak azért gondolod ezt mert te nem ismered! – duzzogtam. Még hogy kedvelem.. Nevetséges. Ő egy fiú.
- Jajj, ez már szerelem.. – sóhajtotta gondterhelten.
- Mi van?!
- Ki hitte volna, hogy a mi szépfiúnk egy nap tényleg szerelmes lesz.
- Azt se tudod mit beszélsz! Az az alak kiállhatatlan! Túl pozitív és eszméletlenül gonosz lelke van az aranyos külsejével ellentétben.
- Aranyos mi? – vigyorgott mire éreztem hogy lángba borul az arcom. Én most komolyan azt mondtam egy fiúra hogy aranyos?
- Én ezt nem bírom! – szenvedtem látványosan.
- Oikawa-kun, mi a baj? – hallottam meg az osztályelnök hangját. Felé pillantottam..
- Osztályelnök-chan, ráérsz egy kicsit? – kérdeztem mosolyogva. Iwa a homlokára csapott, mert tudta hogy mi is következik most..
***
A melleit markolva hatoltam egyre mélyebbre az osztályelnök pedig édesen nyögte a nevemet. Erre volt szükségem.. Még hogy én meleg? Viccnek is rossz.
- Oikawa-kun.. Ah! – kapaszkodott a padba, majd hátra pillantott rám válla felett csókot kérve. A gyors tempótól és a zsúfolt kis terem légköre miatt pár tincse arcához tapadt. Kisimítva onnan a nedves tincseket hajoltam hozzá, és csókoltam meg lassan, őrjítően. Miután elváltam ajkaitól észrevettem egy anya jegyet halántékán. Gondolkodás nélkül nyomtam rá egy puszit.
- Osztályelnök.. Most egy olyan oldaladat láttam amit senki más.. – duruzsoltam fülébe.
- Oikawa-kun.. – nyögte nevem amin elmosolyodtam. ˝ Nagyon jól nézel ki! Hogy is fogalmaztad? Öh.. Nagyon szexy vagy!˝.. Egek.. Kihúzódva a lányból keményebben csapódtam vissza, mire hangosan felnyögött az érzésre. Zihálva markolta a padot én pedig előre nyúlva újra melleivel kezdtem játszani. ˝ Ne aggódj, nem vagy az esetem.˝ Francba! Miért most kell ennek eszembe jutnia?! És mi az hogy nem vagyok az esete? Én kinek nem vagyok az esete?! Francba!
***
Iwa a szívószálas üdítőjét szürcsölte miközben szakadatlanul engem figyelt. Unottan tettem a számba egy paradicsomot.
- Most mi van? Ha kérdezni akarsz valamit akkor hallgatlak. – rágtam unottan.
- Nem úgy nézel ki mint aki meg lenne könnyebbülve. – mondta, mire letettem az evőpálcikákat.
- Mert nem is vagyok.. Rájöttem, hogy nem bírom a nagy melleket.
- Tehát Neko-chan kismellű. – tette le az üdítőt és kicsomagolta a szendvicsét.
- Iwa-chan, tedd így a kezed. – emeltem fel kezeimet a fejem mellé. Iwa kérdőn tette meg amit kértem én pedig előre nyúlva a mellkasára tettem a kezem. Iwa meglepetten pislogott én pedig felsóhajtva húztam vissza a kezem és tovább ettem.
- Ne mondd, hogy ennyire lapos.. – mondta sokkoltan.
- Pedig de.. – sóhajtottam. – Nagyon aranyos de.. Hé, lehetséges hogy változtatásra van szükségem?
- Hogy érted ezt?
- Megcsókolhatlak?
- Nem.
- Akkor csak hagy öleljelek meg.
- Nem.
- Iwa-chan, bajban vagyok, legalább ennyivel segíts nekem. – nyafogtam mint egy hisztis kis gyerek.
- Ne velem kísérletezz. Amúgy meg kétlem, hogy meleg lennél.
- Akkor mivel magyarázod, hogy Neko-chan lapos mellkasára gondoltam miközben az osztályelnök hatalmas melleit markolásztam? – kérdeztem mire bokán rúgott a pad alatt. – Itte! – fogtam meg a fájó pontot.
- Attól még hogy lapos, nem jelenti azt, hogy fiúkra buksz. – nem, az tényleg nem jelenti azt. De mivel Suga fiú.. De ezt nem mondhatom el Iwának. Lehet hogy csak egy félre értés..
- Most mi csináljak?..
- Próbáld meghódítani.
- De hogyan?
- Ahogy a többi lányt akikkel eddig jártál.
- De az más..
- Most jön az a szöveg, hogy Neko-chan különleges? – kérdezte mire gondterhelten hajtottam le a fejem a padra.
- Nem tudom.. Talán..
szombat
- Konnichiwa Suga-chan! – mosolyogtam az említettre mikor kinyitotta az ajtót. Suga unottan nézett pár pillanatig majd egyszerűen becsukta előttem az ajtót. – Hé! – nyúltam a kilincsért és beengedtem magam.
- Miért vagy itt már megint? – kérdezte fintorogva.
- Hoztam nasit és sört. – emeltem meg a kezem amiben a szatyor volt.
- Attól, hogy hozol valamit még nem azt jelenti, hogy be is engedlek.
- Beengedem én magam. – rúgtam le a cipőmet ő pedig lemondóan sóhajtott. – Oh! Tényleg! Add meg a telefon számod.
- Minek? – kérdezte miközben cseppet sem titkolta, hogy egyáltalán nem tetszik neki az ötlet.
- Mi van ha akkor jövök amikor valamelyik csapattársad is itt van? – kérdeztem. Az elmúlt napokban beletörődtem, hogy titkolóznunk kell, ha találkozgatunk. Ennek is megvan az előnye. Meg egész romantikus lehet.. Legalábbis a mangákban az volt.
- Ezért ne gyere ide.
- Pedig jönni fogok. Szóval add meg a számod. – vettem elő a telefonomat. Suga unottan bediktálta én pedig elmentettem és hogy neki is meglegyen az én számom rögtön megcsörgettem. Igaza volt Iwa-channak. Csak magamat kell adnom. Bár elég sértően fogalmazott.. Pontosan azt mondta, hogy ˝Csak add azt az idegesítő önmagad és akkor egyhamar összejöttök.˝
- És most miért jöttél? – kérdezte Suga miközben lehuppant az ágyára.
- Kell indoknak lennie? – mosolyogtam kedvesen, ő pedig fintorogva méregetni kezdett. – Na jó. – huppantam le a földre vele szemben. – Tanácsot szeretnék kérni. – adtam neki egy indokot. Úgy tűnik nem igazán rajong érte, hogy csak úgy átjöjjek.
- Tanácsot? – kérdezte meglepetten.
- Igen. Van egy barátom. Egy lány. – füllentettem. Csak a szemeit forgatta.
- Ki nem találtam volna..
- Szóval ez a lány elég szép és sok fiúja volt már. Egyikbe sem volt szerelmes. Velem is járt már, de mivel túl hasonlóak vagyunk, csak barátok maradtunk. Lényegében a múltkor rájött, hogy érdekli őt más lányok melle.. De nem hiszem, hogy lezbi lenne, mert eddig elég sok sráccal lefeküdt. De azt mondta a múltkori alkalommal szex közben egy barátnőjére gondolt. Mivel te is a saját nemedhez vonzódsz talán tudod mire gondol. – vezettem fel elég szépen. Nem hiába vagyok okos ^^..
- Hogy ha már volt együtt srácokkal akkor inkább biszexnek mondanám. És ki az a lány akire gondolt?
- Egy barátnője. Pontosabban a szülei ismerik egymást ezért néha muszáj találkozniuk. Eleinte utálta őt mert arrogáns és sokszor gonoszkodik vele amiért sok fiúja volt már. De nem régiben ez az arrogáns nőszemély náluk aludt és az alvós ruhája eléggé lenge.
- Tehát tetszett neki amit látott..
- Igen. És azóta egyre többször gondol rá. Idegeskedik amiatt, hogy a lánynak pasija van és féltékeny. Legalábbis úgy tűnik.. Nem tudom biztosan. Nem értek az ilyenekhez. – mondtam. Suga elgondolkodva pillantott félre, majd halkan felsóhajtott és rám mosolygott.
- Mit kedvel benne?
- Ezt ő sem tudja igazán. De ha látja akkor igazán boldog és annak ellenére, hogy sokszor gonosz vele, mégis mellette szeretne lenni. Nem is beszélve arról a srácról akivel jár.. Bár fáj neki hogy együtt látja őket, de ha a lány szomorú a srác miatt akkor segíteni szeretne. Fontosabbnak tarja a lány boldogságát mint a sajátját és ez megijeszti őt.. Főleg mert ugyanahhoz a nemhez tartoznak.
- Talán szerelmes belé.. Komoly lehet a dolog, ha annak ellenére hogy egy nemhez tartoznak így érez. Ez tényleg szerelem. Kivált képp mert eddig csak fiúkkal volt együtt. – mosolygott. Szinte hallottam a szívem heves dobogását mikor Suga arcát néztem.
- Szerelmes.. – motyogtam csak magamnak. Akkor amit érzek az valóban szerelem lenne? – És ha nem biztos benne?
- Csókolja meg.
- Mi? Csók? – kérdeztem sokkoltan. Nem-nem, azzal mindent elrontanék.
- Igen. Ha a családjuk jóban van, egy indokkal aludjon náluk és amíg alszik csókolja meg. Ha erős érzelmeket vált ki belőle akkor ő maga is rá fog jönni, hogy amit érez az szerelem.
- Vagy félelem a lebukástól.
- Csak mond el a lánynak. Te úgy sem érted. – dőlt le az ágyra és kezébe vette a sportújságot amit gondolom akkor kezdett el nézegetni mikor betoppantam.. Egy csók.. Nem hiszem hogy szükség van rá ahhoz, hogy tisztázzam az érzéseimet.. Végig nézve Suga alakján elég egyértelmű.. Formás és hosszú lábak, vékony derék, karcsú alak.. És azaz aranyos anyajegy a szeme alatt.. Meglepetten vettem észre hogy mozog a szája. Némán olvas.. Ez azért elég aranyos. Hangosan felsóhajtottam mire felém fordult. – Mi az? – kérdezte mire csak mosolyogva megráztam a fejem.
- Meg mondom neki. – ígértem.. – Szerinted hogy nyerje el a szívét? – kérdeztem mire meglepetten méregetett.
- Nem gondoltam volna, hogy kedves vagy.. – kijelentésére sértetten hozzá vágtam egy csomag csipszet.
- Fogd be. Igenis kedves vagyok. – nyújtottam felé egy sört. Suga elmosolyodott és felülve az ágyon elfogadta az alkoholt. – Szóval? Hogy hódítsa meg?
- Csak adja önmagát és legyen hű az érzéseihez. Maradjon mellette és támogassa. Aztán amikor úgy érzi készen áll, vallja be neki az érzéseit. – mondta a sörös dobozra meredve. Ezek a saját érzései voltak.. Gondolom ő ezt teszi hogy elnyerje Daichi szerelmét.
- És ha vissza utasítják akkor is tartson ki mellette? – kérdeztem mire megrázta a fejét.
- Nem tudom..