A kérdése igencsak meglepett.
Mármint annyiszor beszéltük már ezt át... mondjuk így visszagondolva erre még pont nem tértünk ki.
Most hirtelen minden eszembe jutott.
Az elején lévő sok csipkelődés, az utálat amit egymás iránt éreztünk már az elejétől kezdve, - igazából jobban belegondolva a semmiért. - A sok perverz megjegyzése, ami felém irányult, de én valahogy sehogy sem dőltem be neki.
-Igazából fogalmam sincs.. - a habot magam köré húztam, majd belenéztem Luke szemébe. - Ez egy ilyen folyamatos dolog volt. Mármint nem úgy volt, hogy akkor 'hopp szeretlek', hanem inkább olyan, mint a filmekben.
-Ugye tudod, hogy a filmekben szinte soha sem folyamatos a szerelembe esés? - mosolyodott el.
-Ez most ilyenre sikerült. Folyamatosra. - húztam én is mosolyra a számat.
-Kezdek fázni. - vacogott Luke. - Menjünk, öltözzünk fel, aztán bújjunk el az ágyban.
Tetszett ez az ötlet.
Luke lassan kikászálódott a kádból, majd a törölközőjéért nyúlt, amit aztán a dereka köré csavart. Ezután az én lila törcsimért nyúlt, és azt rám terítette gyengéden.
Míg Luke a fürdőben tollászkodott, addig én bent a szobában felöltöztem a nyulas pizsimbe. Igen, 18 évesen még nyulas pizsiben hódítom meg az éjjelt.
Bebújtam az ágyba, és vártam, hogy Luke is ugyanígy tegyen, amint végez a fürdőben.
Hallottam, hogy valamit nagyon rendezkedik, mert volt, hogy koppant valami a földön, amire csak egy káromkodást hallottam. Vagy lehet, hogy megcsúszott és elesett.
-Minden oké? - kiabáltam.
-Persze, csak ez a rohadt mosdószivacs valamiért a földön volt, és majdnem elcsúsztam. - jött a válasz.
Mosolyogva megráztam a fejemet, majd betakaróztam.
Pár perccel később Luke jött ki egy szál boxerben, majd ahogy meglátott az ágyban, elmosolyodott.
-Úgy nézel itt ki, mint valami dombság. - röhögött fel.
-Kövér vagyok? - háborodtam fel.
-Mi? Dehogy is. Csak... - Luke kétségbeesett arcát látva, elnevettem magam.
-Nyugi, vicceltem.
-Ti nők. Teljesen kiborítotok az ilyen kérdésekkel. "Jól áll ez a ruha?" "Nem vagyok ebben kövér?" "Áh, szóval sovány vagyok!" - nyafogott nőies hangon.
-Tudom, mi nők borzalmasak tudunk lenni. De ti férfiak meg se szólaljatok.
-Igaz.
-Hány óra amúgy? - kérdeztem egy kis idő után.
-Mindjárt éjfél.
-Huh, akkor aludnunk kéne, mert holnap korán indul a gépünk vissza Sydneybe.
Amúgy a turnénak már vége van, vagy legalábbis egy kis szünetre biztos, hogy mennek a fiúk Mia miatt. De nem is baj. Nekik is kell a kikapcsolódás.
-Rendben, aludjunk. - mondta Luke mosolyogva, majd leoltotta a villanyt.
Elfordultam a vele ellenkező irányba, majd nemsokkal később megéreztem Luke mellkasát a hátamnál és az egyik karját, amivel lassan végigsimított a combomon felfelé, majd a hasam előtt helyezte magát kényelembe.
-Szeretlek. - súgta a fülembe.
-Én is szeretlek. - válaszoltam neki, majd rá nemsokkal elnyomott az álom.
Másnap reggel, ugyanolyan pózban ébredtem meg, mint ahogyan lefeküdtünk aludni.
Mosolyra húzódott a szám, amiért belegondoltam abba, hogy Luke nem volt képes elengedni, vagy hogy éppenséggel nem engedett el.
Mivel nem akartam felkelteni, ezért még úgy maradtam és meg sem moccantam.
-Érzem, hogy felkeltél. - mondta Luke halkan, rekedtes hangon.
-Mi? Ezt hogyan lehet érezni? - kinyújtottam a lábamat, majd szembefordultam vele.
Álmos szemeivel vizslatta a tekintetemet, majd egy lágy csókot lehelt a számra.
-Mikor megébredtél, egy nagyon picit megugrottál. De én már fent voltam akkor régen, csak hallgattam, ahogy szuszogsz.
Elmosolyodtam ezen, és felültem az ágyban. Sajnos lassacskán fel kellett kelnünk onnan, hogy elérjük a gépünket, amivel végre hazamehetünk.
Mármint nem az, hogy végre, mert imádok Amerikában lenni, csak azért jó lenne már a saját szobámban aludni... vagy Luke szobájában. De ez csak mellékes.
Gyorsan elvégeztem a reggeli rutinomat, majd elpakoltam a cuccaimat a bőröndbe és én máris készen álltam az indulásra.
-Luke, le fogjuk késni a gépet, ha nem sietsz. - doboltam a lábammal.
-Azon vagyok.
-Mármint, hogy lekéssük a gépet? - röhögtem el magam.
-Tudunk csinálni olyat, amitől lekéshetjük. - jött ki végre valahára a fürdőből.
-Most nem, Luke. - néztem rá komoly tekintettel.
Hemmings lebiggyesztette a száját, majd a bőröndje fogójáért nyúlt, és végre indulhattunk.
A repülőn nem történt semmi izgalmas. Vagyis lehet, hogy történhetett, de én biztos nem voltam részese ennek, ugyanis végigaludtam az egész utat.
Miután landolt a gép, Luke és én együtt szálltunk le a repülőről, és mindenki nagy örömére, onnan egyenesen hazamentünk.
Kemény nem tudom hány hónap után, de otthon voltam. Vagyis voltunk.
A házba belépve, ismerős illatok csapták meg az orrom. Otthon.
-Sziasztok! - jött ki a konyhából Mia, akinek - bár két napja láttam utoljára - nagyot nőtt a hasa.
-Szia! Többiek? - kérdeztem, egy ölelés után.
-A nappaliban. Titeket vártunk igazából.
-Mármint? Mihez vártatok minket? - kérdezte Luke.
-Áhh most filmezni fogunk. - forgatta meg a szemét. - Vagyis nagyon remélem, hogy nem fogják végigbeszélni.
Bementünk a nappaliba, ahol miután köszöntöttük a többieket, leültünk filmet nézni.
Igazából azt mondták, hogy ez az egész filmezés, csak egy random ötlet volt, de őszintén szólva nem bántam. Örültem, hogy együtt van végre megint a kis családunk.
A film címére nem emlékszem, de arra sem, hogy mondták volna, de azt tudom, hogy egy lányról szól, aki szerelmes lesz egy ismeretlen fiúba, aki leveleket hagy hátra neki.
-Ki kér még popcornt? - ajánlotta fel Michael.
A kérdésére mindannyian feltettük a kezünket, de én felajánlottam neki a segítségemet is, amit szíves örömmel elfogadott.
-Milyen volt a wellness? - kérdezte mosolyogva.
-Huh, nagyon jó volt. Voltunk masszőrnél, meg volt egy rohadt nagy medence is a szálláson, amiben volt egy jakuzzi. És ti mit csináltatok?
-Hát Calum és én elmentünk nőzni. - nevetett fel. - De úgy látszik, hogy Calumot nem találja meg a szerelem.
-Ó, talán te találtál magadnak valakit? - húzogattam a szemöldökömet.
-Lehetséges. - pirult el.
-A kicsi Mikey szerelmes!! Poroltót ide, mert szűzoltásra készül!!! - kiáltottam fel, mire a bátyám csak elröhögte magát.
-Na menjünk, mert kész van a popcorn.
Ah végre, talán már Michaelnél is beköszönt a végre várt szerelem. Megérdemelné végre.
Visszamentünk a többiekhez, akik egymással beszélgettek. Mikor odaértünk, elindították a filmet, majd síri csendben néztük tovább.
Miután vége lett a filmnek, éppen Luke vállán pihentettem a fejemet, miközben ő beszélgetett a fiúkkal a következő turnéval kapcsolatban.
Egy pillanatra becsuktam a szememet, hogy pihentessem azt egy kis időre, mikor Calum elkezdett Lukehoz beszélni. Gondolom azt hitték, hogy elaludtam.
-Te tényleg szereted, igaz? - kérdezte, mire Luke az ujjaival végigsimította a hajamat.
-Jobban, mint amennyire ő azt gondolja. - nem bírtam ki.
Elmosolyodtam. Akaratlanul is.