Három napja volt a keresztelő. Három napja nem mozdultunk ki itthonról, és nem is bántuk. Volt kajánk bőven, és ott voltunk egymásnak. A gyerekek imádni valóak: sokat alszanak, és ha ébren vannak, akkor sem hisztiznek. Eljátszanak egymással, nézelődnek, gügyögnek.
Harry és én alig kelünk ki az ágyból. Filmeket nézünk, beszélgetünk összebújva, és a gyerekeinket csodáljuk. Bár a napok nagy részét a szeretkezések teszik ki. Már a keresztelő is lefeküdtünk, de akkor alig volt időnk egymásra. Most pedig... minden egyes érintést, csókot kiélvezünk és boldogok vagyunk.
- Tudod.... - kezdte - én szeretnék még gyereket. Ne érts félre, most ők ketten is elegek, de belátható időn belül szeretném, ha ismét apa lehetnék.
- Nem vagyok én ellene, de kérlek, adj egy kis időt, hogy .... Csak adj egy kis időt! Szerettem a terhességem minden mozzanatát, de egyenlőre nem érzem magam késznek arra, hogy újra belevágjunk a dologba. Hisz Chris és Adri alig három hónaposak....
- Tudom. De attól még - hemperedett rám - gyakorolhatunk, nem? - kacsintott pajkosan.
- Nem vagyok én semmi rossz elrontója... De még nem lehetek terhes, ezt te is tudod.
- Igen, ezt a részt tökéletesen értettem a nőgyógyásznál. De nem azért szeretkezem veled, mert gyereket akarok. Azért akarok gyereket, mert szeretlek!!!
.....*****.....
Három nap múlva indulunk Detroitba a gyerekekkel, és én a dokinál dekkolok. Kismillió dolgom lenne, de muszáj megtudnom, hogy tényleg sikerült-e a dolog.
- Ms. Edwards! Kérem fáradjon a hármas vizsgálóba!
- Köszönöm, Abby! - mosolyogtam az asszisztensre.
Bementem, levetkőztem, és felfeküdtem az ágyra. Pár perc után jött is a doki.
- Liliann! Hogy van? És a babák?
- Köszönöm, jól vagyunk - mosolyogtam rá.
- Értem. Miben segíthetek?
- Nem igazán tudom, lehetséges-e a dolog, de mióta a vőlegényem elutazott egyre gyengébb vagyok és fáradékonyabb. A húgom tanácsára csináltam egy tesztet, és pozitív lett.
- Rendben. Akkor megvizsgálom, és utána megbeszéljük a teendőket.
Vért és vizeletet küldött a laborba, aminek az eredménye nagyon hamar megjött.
- Szóval, a teszt eredménye valós. Gratulálok, ön ismét várandós! Azonban figyelmeztetnem kell: ha nem tartja be az utasításaimat, komoly komplikációkkal kell számolnia.
- Tessék? - sápadtam el.
- A méhe még nem regenerálódott teljesen az előző terhesség után. És mivel még az ön szervezete sem egész teljesen és szoptat, problémák léphetnek fel, ha nem figyel oda magára.
- Értem. Rendben. Azért repülhetek?
- Amennyiben előtte és utána kipiheni magát, nincs ellenvetésem. Azonban eleinte dupla adag vitamint szedjen, hogy segítsük a pici fejlődését. Van ötlete, mikor foganhatott?
- Nem igazán... Olyan másfél hónapja talán.
- Értem, akkor nézzünk rá ultrahanggal, hogy minden rendben van-e.
A vizsgálat után boldogan távoztam. Kaptam képet a kicsiről, aki kb. 6 hetes lehet, és egy kis mogyoróra hasonlít. De a szívhangja olyan, mint a testvéreié volt anno: gyors és lélegzetelállító. A patikában megvettem a vitaminokat, és szereztem tápszert is a kicsiknek. Már indultam volna kifelé, amikor a figyelmetlenségem miatt beleütköztem valakibe.
- Elnézést!
- Semmi gond! Liliann? - szólított a nevemen. Felnéztem és Travissel találtam szemben magam.
- Szia! - kerültem ki, és távoztam. Volna, ha nem kap el.
- Mit akarsz tőlem Travis? - sziszegtem összeszorított foggal és égető tekintettel nézve a személyre, aki ujjainak fogságában tartotta a csuklómat.
- Én csak beszélgetni szeretnék...
- Nincs miről beszélnünk! Semmi közünk egymáshoz, és ez így is marad! Most pedig, ha megbocsátasz, dolgom van. - néztem rá parancsolóan.
Látszott rajta, hogy megbántottam, de nem érdekelt. Ő is ezt tette velem, most visszakapta!
- Sajnálom! - suttogta, majd elengedett, és ment tovább.
- Én is sajnálom, de a szívem sosem volt igazán a tiéd! Mindig is éreztem, hogy lesz egy nagyobb szerelem az életemben, és sose tudtalak igazán szeretni téged... - suttogtam a távolodó hátának.
.....*****.....
- Szóval... nem is tudom, hogy mondjam el nektek...
- Ennyire durva? - sápadtak el.
- Nem - nevettem rajtuk.
- Akkor mondd úgy, ahogy jön.
- Rendben. Harryvel a keresztelő utáni egy hetet a gyerekeinkkel és egymással töltöttük. Sokat szeretkeztünk, és ...
- Jajj, kímélj meg a részletektől! - fogta be a fülét Liam.
- És nem védekeztünk - néztem rá szúrós szemmel. - Nem hittük, hogy kellett volna. Aztán mióta eljöttetek, egyre gyengébb és fáradékonyabb vagyok. A húgom tanácsára csináltam egy tesztet, és pozitív lett - mutattam fel nekik a bizonyítékot.
Elképedve nézték a kezemben lévő pálcikát.
- Akkor ez a meglepi, amiről beszéltél Annie?
- Igen. Mielőtt eljöttünk, voltam dokinál, aki megerősítette, hogy terhes vagyok. Kb. 6 hetes a pici, és nagyon óvatosnak kell lennem, ha nem szeretném, hogy baja legyen.
- Jajj, alig várom, hogy én is keresztapuka lehessek! - tért magához Louis. - Mert az leszek, ugye?
- Igen, az leszel - nyugtattam meg mosolyogva.
- Juppi, nagybácsik leszünk!! - ujjongott Liam.
.....*****.....
- Ez igaz? - nézett rám könnyes szemmel. - Terhesek vagyunk?
- Max gondterhesek lehetünk együtt, mert tudtommal itt csak én várok gyereket! - próbáltam megnevettetni.
Szúrós szemmel nézett rám.
- Igen, terhesek vagyunk. Hat hetes a pici.
- Komolyan? Istenem, annyira boldog vagyok!
Felállt, az ölébe kapott és szenvedélyesen megcsókolt. Éreztem a csókjából, hogy ő is a mennyországban van.
- Tudod - szakadtam el csodás ajkaitól lihegve - sokkal jobban örülnék, ha ezt a szállodában folytatnánk.
- De ott ott lesznek a fiúk!
- De nem az én szobámban! - kacsintottam rá.
- Imádlak! - csókolt meg.
Összeszedtük a gyerekeinket, majd a ránk váró fiúkhoz mentünk.
- Képzeljétek, apa leszek!!! - ujjongott nekik Harry.
- Gratula, haver!
- Csak ennyi? Azt mondtam, apa leszek!
- Igen, hallottuk. De mi már tudtuk.
- Igen? - nézett rám kissé sértetten.
- Ne haragudj édes, de muszáj volt. Csak így sikerült megszervezni mindent.
- Megbocsátok, de csak mert épp jó kedvemben találtál.
És mint egy sértett kiskamasz, elvonult a lányommal a limuzin felé. Összenéztünk a többiekkel, és nevetve követtük. Chris Niallnál volt, és épp aludt. Nem is vettem észre semmi különöset, de egyszer csak paparazzik hada rohant felénk.
- Harry, ő a lányod?
- Harry, hogy kerülnek ide a gyerekeid?
- Harry, megint félbe hagyjátok a turnét?
- Liliann, miért jött ide?
- Liliann, a turné végéig a csapattal marad?
- Niall, ki a baba a kezedben?
Összenéztünk, és rohantunk a limóhoz. Bemásztunk, majd szóltunk a sofőrnek, hogy hajtson.
A hotelben megfürdettük és megetettük a kicsiket, majd átmentünk a srácok lakosztályába. Annyira fáradtak voltunk, hogy nem történt semmi extra. A kicsik elaludtak a kanapén, én pedig Harryvel a szomszédos ágyon.
Másnap reggel mindenki álmosan ébredt, de egy csésze kávé segített. Nekem ugyan nem, mert nem ihatok, de az lényegtelen. Szokásunkhoz híven ment a tévé a nappaliban, ahol ettük a rendelt reggelinket. Amikor valami megütötte a fülem.
- Tegnap este, a brit fiúcsapat koncertje után, riporterünk látta távozni a fiúkat. Harry egy kislánnyal, Niall pedig egy kisfiúval a karján távozott az arénából. Velük volt Liliann Edwards is, aki vélhetően a gyerekek anyja. Sietősen távoztak a helyszínről, majd egy helyi szállodába mentek. Egy neve elhallgatását kérő informátor szerint a nő külön szobát bérel a hotelben, közel az énekesek lakosztályához. Nem meglepő, hisz a pletykák szerint Liliann Harry Styles barátnője, és a gyerekeink édesanyja, de vajon tényleg csak ennyi az egész? Íme egy fotó, ami még a stadionnál készült.
A képen én voltam, ahogy szállok be a kocsiba. Tisztán látszott a kezemen az eljegyzési gyűrű, amit még a keresztelő után kaptam. Amit azóta le se vettem.
- A legfrissebb pletykák szerint a fiatalok esküvőre készülnek. Napvilágra kerültek olyan hírek is, miszerint Liliann és a húga is terhes, így hamarosan újabb babákkal bővül a híres One Direction.
Esküszöm, a terhességem eddigi szakaszában nem voltam rosszul, de ott és akkor elhánytam magam.
Sziasztok!
Íme, itt az új rész, sikerült betartani az ígért határidőt. Tudom, hogy a nagyobb része csak visszaemlékezés, de nekem sokat jelentenek. Remélem, nem bánjátok nagyon!
A következő rész szombat körül várható. Remélem, addigra több mondattal jutalmaztok! De addig is...
Puszi: K.