Csak egy kívánság karácsonyra (Larry ff.) /Befejezett/

6 fejezet

Harry:

-Várj!... Majd nem jó  - tette a fejemre a virágkoszorút a sokadik képhez.

-Meddig maradjak még így? – kérdeztem kuncogva mikor már éreztem, hogy csúszik a fejemről.

-Ezen nagyon szépen mosolyogsz! – bókolt. Majd lépteket hallottunk a lépcső felől. Liam sétált félve felénk.

-Mennünk kell… - mondta Liam majd az előbbi jó kedv gyorsan eltűnt. Nem is telt el a 2 óra!? Vagy csak én nem vettem észre?

-Muszáj? – néztem rá kérlelően majd Louis átölelt. Nem akarok elmenni… -Még egy 5 percet. Kérlek… - próbáltam húzni az időt, de Liam megrázta a fejét. Louis az állam alá nyúlt majd egy csókot lehelt a számra. Majd a fülemhez hajolt.

-Holnap után ugyan ott, mint egy éve! – suttogta én pedig alig bírtam vissza fogni a mosolyom. Majd adott két puszit. –Ne mond Liamnek… - suttogta én pedig bólintottam.

-Gyere! – szólt Liam majd vissza néztem Louisra.

-Nem soká újra találkozunk! Szia… - integetett a végén majd intettem én is

-Szia…

Louis:

Nem volt a terveim közt, hogy idén is megyek, de… nekem sem volt elég az a 2 óra. Egy csomó képet készítettem róla. Mindegyiken gyönyörű. Kíváncsi vagyok Niall reakciójára, amikor közlöm vele, hogy ismét utazunk. elővettem a telefonom majd hívtam a szőkeséget.

-Hello haver! Figyelj ne fojts meg, de holnap utazunk… oké? Ja és hogy tudd nem ér nemet mondani! – tettem hozzá nevetve.

-Én is örülök, hogy hallom a hangod… ja és tudom tegnap megvettem a jegyeket. Jobban ismerlek, mint te magad! – hogy mi?! Eskü isten ez a srác!

-Szivatsz?! – kérdeztem még mindig hitetlenkedve

-Tudtam, hogy úgy se bírnád ki! Még a levesben a betűtésztából is a nevét rakod ki olyan szerelmes vagy… - na, jó szögezzük le erre egyszer volt példa. Talán kétszer…

-Imádlak… Mikor indulunk? – kérdeztem lelkesen

-Holnap reggel szóval pakolj!

Niall:

Reggel a telefon csörgésére ébredtem… vakon matattam a telefonom után majd a kezem megcsúszott és bevertem a fejem.

-Hogy az a jó… - simogattam a fájó részt. Lepillantottam a telefonom kijelzőjére.

„Louis anyuka”

Mit akar tőlem ilyenkor? Majd fogadtam a hívást.

-Jó reggelt Mrs. Tomlinson… - ásítottam bele a köszönésembe

-Jó reggelt drága. Egy szívességet szeretné kérni. Gyere el a házunk elé egy óra múlva kérlek. A többit elmondom nálunk… siess. – mondta majd bontotta a vonalat. Pont, mint a fia… Ezzel elérik, hogy már ne tudjak semmit mondani ezzel egyenlően tiltakozni se tudjak. Kimentem rendbe szedtem magam megreggeliztem majd kocsiba pattantam és elmentem Lou szüleihez. Mikor oda értem Mrs. Tomlinson már kint állt. –Gyere! – invitált be a házba. –Niall ma találkozik a fiam vele, este? – tért a lényegre… Lehet lemaradtam valahol vagy csak nekem nem mondta Louis, hogy ilyen jóba lett az anyukájával, hogy ezt elmondja neki vagy honnan tud róla?