★[Haikyuu One Shots]★[2020]★

Akaashi Keiji x Reader

Lehet, vége lehetne ennek az egész őrületnek. Lehet, nem kéne tovább szenvednem...De még is. Ő mindig itt lesz mellettem és én is mellette.

Az ágyamon fekszek és a kedvenc könyvemet olvasom. Könnyek szöknek a szemembe, ahogyan a főszereplő meghal. Szerelme karjaiban elhadja az élet utolsó szikrája is, és vége. Keserű mosoly terül el könnyáztatott arcomon.

Telefonom csörgése töri meg a pillanatot. És a név mit kiír a készülék, megdobogtatja a szívemet. Akaashi Keiji, ki kirángatott a mindennapi keserűségből.

-Szia. -lágy hangjától azonnal vér szökött az arcomba és örültem, hogy ő ezt nem látja.
-Szia Akaashi. -szóltam vissza kissé rekettes hangon.
-Jézusom! Valami baj van? -az aggodalom a hangjába valahogy megnyugtatott. Érzem, hogy rá mindig számíthatok.
-Igazából nincsen. Csak elolvastam a [Random könyv cím] utolsó fejezetét. Egyszerűen csodálatos. -kezdtem áradozni a fiúnak.
-Ha már így tisztáztuk, hogy nincs semmi baj, nincs kedved eljönni velem valahova enni? -a kérdés váratlanul ért.
Egy kis tétovázás után válaszoltam neki.
-D...De persze. -pillangók táncoltak a gyomromban.
-Nagyszerű. Akkor egy 30 perc múlva ott leszek nálatok. -a hívásnak végeszakadt.

Elfeküdtem az ágyamon, és a telefont a mellkasomra helyeztem. Egy kisebb fangörcs után rájöttem, hogy még mindig az otthoni cuccaimban vagyok. Őrült gyors készülédesbe kezdtem, hogy elfogadhatóan nézzek ki.

Megszólalt a kapucsengő. Felkaptam cipőm és rohandtam ajtót nyitni az érkezőnek.
-Sziaaa~ -ugrottam a fiú nyakába olyan nagy lendülettel, hogy majdnem hátraestünk. Erős karjaival átölelte derekam ami miatt szívem nagyot dobbant.

-Akkor indulhatunk? -nézett rám miután kiörömködtem magam.
-Persze! -csuktam be magam mögött az ajtót.
-Végül nem enni megyünk. -mutatott egy autó felé aminek egy nagy platója volt. Érdeklődve néztem rá.
-Csillagokat megyünk nézni. -nevetett fel halkan értetlen ábrázatomon. Szemeim felcsillantak és szívem még hevesebben dübörgött.

Egy kis utazás után meg is érkeztünk. Egy kisebb dombon álltunk meg, meszebb a várostól. Kiszálltunk és Akaashi pár takaróval, párnával és rákcsával kezében tért vissza. Leültünk a platóra és az eget kezdtük el kémlelni. Csendben ültünk egymás mellett és élveztük a pillanatot.

-Csodás. -szólaltam meg halkan. A fiú egyetértően bólintott. Szemeimet a mellettem bámészkodóra vezettem

A holdfény világosságot adott arcának. Most is csodaszép szemei elvarázsoltak, egyszerűen elvesztem bennük. Ajkait apró mosolyra húzta, majd rámnézett. Hirtelen elkaptam fejemet, mert arcom jobban hasonlított paradicsomra mint egy emberre.

-Nem azért jöttünk, hogy engem nézz. -ölelte át válammat így közelebb vonva magához.
-É..én nem is. -kezdtem ujjaimmal játszani. Azt a kezét mi szabadon volt az enyémre helyezte. Kicsit meg is ugrottam a hirtelen cselekedettől. Óvatosan összekulcsolta ujjainkat.

A sokktól egy ideig csak ültem, majd fejemet szépen lassan a vállara döntöttem. Ő is követte példám és fejét az enyémre döntötte. Fogalmam sincs meddig ültünk így de a pillanat elvarázsolt. A pillangók eltűntek és egy kellemes pizsergés vette át a helyét.

-Szóval... -emelte fel fejét. -Megcsókolhatlak? -egyik kezét arcomra vezette. Lágyan simított végig ajkaimon amibe beleborzongtam. Aprót bólintottam. Lágyan illesztette össze ajkainkat. Lassú és mézédes csókba vont, olyanba amiben még sohasem volt részem. Pihegve válltunk el egymástól.

Sós cseppek homályosították el tekintetem. A fiú akit szeretek, viszonozza az érzéseim. A sok rossz után még is történhet valami jó.
-Ne sírj. -ölelt át szorosan. -Mindig mikor sírni látlak belehasad a szívem, és mikor nevetsz mintha én is nevetnék. -suttogot, mintha a hold vagy a csillagok meghallanák szerelmes szavait.

-Mikor lettél ilyen érzelgős? -nevettem fel halkan miközben szemeimet törölgettem.
-Sajnálom, miattad van. -nyomott puszit homlokomra. Kezemet arcára vezettem és újabb mély csókba vontam.
-Köszönöm. -suttogtam a fiú ajkaira.

Ennek az éjszakának a titkait a hold és az égen ragyogó csillagok örzik, akik láthatták, hogy két elveszett lélek végleg egymásra talál.

Jaj gyerekek tudom nem lett a leghosszabb de remélem tetszik😅❤️

[Ha hiba van benne bocsi]