Egy újabb fehér farkas --Javítás alatt--

Felfedés

Ahogyan a szemeimet kinyitottam minden hirtelen rám zúdult. Ráeszméltem, hogy nem otthon az ágyamban fekszek, hanem valahol máshol. Irtó rossz érzés, így kelni. Mindenre emlékszem, hogy hol is hagytam abba. És hol kell folytatnom.

Nehezen, de felültem és megpróbáltam két lábra állni. Többé kevésbé sikerült. Akkor ideje kimenni. Az az ajtó választ el, engem és a válaszaimat, amit oly régóta keresek. De most, hogy itt állok egy karnyújtásnyira attól, amit igazán akartam, kerestem, meg torpantam.

Mivel nagyon éhes is vagyok, ezáltal döntött a hasam. Egy, Kettő, Há...rom. Az ajtó kinyílt. Egy otthonos légtérben találtam magam. Előttem rögtön egy nappali helyezkedett el. Mögötte egy igazi hagyományos amerikai konyha és étkező. A távolabbi sarokban, pedig egy gyönyörűen kifaragott fából készült csigalépcső tekeredett az emelet felé. Ez mind szép és jó volt addig a pillanatig, amíg ismerős arcok nem néztek felém és álltak meg abban a pózban, amit idáig csináltak. Ott volt Jessica és Alice a konyhában éppen valami finomat készítettek. David, Jimmy és Jack a kanapén ültek gondolom foci meccset néztek. Mark meg a fiúk melletti fotelben telefonozott.

A szemeim a kétszeresére nyíltak és a számon csak ennyi jött ki:

-Mi a... franc? -Ezt olyan nyugodtan mondtam, hogy még én is megilletem magamtól. A többiek megkönnyebbülve sóhajtottak, hogy annyira nem akadtam ki. Ezt igazából nem mondanám, mert belül teljesen le voltam sújtva. Csak próbáltam tartani magam. Nekem rögtön leesett, hogy mi folyik itt. Ők mind olyanok, amivé én is váltam. Vérfarkasok.

Jack felállt és oda jött hozzám, leültessen mielőtt a meglepettségtől elájuljak. Gondolom nem ez az első ilyen helyzete. Helyet foglaltam és mindenki oda jött hozzám és figyelték a reakciómat.

-Szóval akkor ti....?

-Igen- felelte David

-És akkor én is...?

-Pontosan. – válaszolta Jimmy meg azt, amit igazából tudok, de mások szájából hallani még jobban felvilágosít.

-És most már te is közénk tartozol. -tette a vállamra a kezét Jessica.

-Értem, viszont azt nem, hogy miért lettem rosszul újra, mikor a méreg a szervezetemből kiürült? Jack nekem ezt mondta. – Sokáig nem válaszolt senki, majd a telefonja mögül felnézett Mark, megigazította a szemüvegét és megszólalt.

-Alapból, amikor megharap egy vérfarkas egy bizonyos méreg kerül a szervezetedbe, amit vagy túl élsz, vagy nem. De gondolom ezt már tudod. Na, aki ilyenné tett, ő nem csak átváltoztatni akart, hanem megölni. Mivel nem tudta majd mi lesz a vég kimenetel ezért a fogára kent egy úgy nevezet Crin mérget. Biztos, ami biztos alapon. A méregnek jelentése liliom, ezekből is állították elő. Nagyon régen használták a kutyáknál. Amikor velük akarták megölni célszemély a fogukat bekenték ezzel, hogy ha az illető meg is szökik, egy pár óra múlva meghal a méreg által. Mára már tiltott, nem tudom honnan szerezhette be. Emiatt lettél rosszul. Szerencsére Jack időben ideért és megkaphattad az ellenszert.

-Értem. Már csak egy kérdés maradt. Nincs erre az egészre gyógymód? Hogy újra átlagos ember lehessek? -Mindenki félre nézett és kínosan hallgattak. Akkor gondolom nincsen. Végül is, ha lenne akkor most nem biztos, hogy itt állnák közöttük.

-Szóval ez örök...

-Nyugi nem olyan rossz, mint amilyennek látszik. Hidd el sok jó dolog van benne. Majd mi megmutatjuk neked. – Mosolygott rám Alice és át karolt mind hármunkat majd össze nevettünk. A fiúk meg elkezdték forgatni a szemüket és pofákat vágni. Engem nem különösen érdekelt, de Jessicát láthatóan igen. Rögtön rendet is teremtett.