Egy új vörös szem { Benjamin szerelme }

,, Igazatok lehet"

Tulajdonképpen mikor vadászni indultam,tényleg azért mentem el,mert szomjas voltam. De másért is. Nem bírtam már ott ülni tétlenül és halgatni,ahogy azt a szegény kis gyereket szidalmazza mindenki. Lehet nem kellet volna ott hagynom Bellát,mert rám is szüksége van. Mire vissza értem már este volt. Épp be mentem volna a házba mikor hangokat hallottam a hátam mögül. Ezért közelebb mentem a hang irányába és hallgatózni keztem.
- Tudom,hogy ott vannak valahol. De már egyiküket sem hallom. Olyan nagy a csend.- mondta Jacob egy lánynak.
- Én sem hallom őket mióta el határoztam,hogy le vállok. Kellemes.- beszélt a lány.
- Tudod,hogy nem maradhatsz itt.- nézett rá Jacob.
- De nincs hova mennem.- válaszolta a lány.
- Túlságosan utálod Cullen- éket. Nem bizok benned. És engem sem bírsz.- rázta a fejét Jacob.
- Nem tök mindegy?? Csak követnem kel téged.
- Értsd meg Seth nem akar itt látni. Én még kevésbé.- mondta Jacob.
- Már meg szoktam a fölösleges harmadik szerepét.- mondta a lány és mikor látta,hogy Jacob nem mond semmit akkor meg fordult és el kezdett lépkedni de aztán meg torpant.
- Figyelj nem foglak zavarni. Mindent meg teszek amit kérsz. De nem megyek vissza Sam- hez,hogy én legyek a lerázhatatlan,szánalmas ex barátnő. Fogalmad sincs hányszor vágytam rá,hogy bevésődjön nekem valaki. Bárki.- mondta a lány. Bevésődés. Hát persze hisz olvastam egy legendában,hogy a farkasoknak lesz egy olyan valaki az életében aki bevésődik nekik,azaz őt fogják védeni és szeretni egy életen keresztül. De eddig én azt hiszem,hogy ez csak mese és legenda. Eddig mindenről azt hittem,hogy csak legenda.
- Oh csak,hogy el szakadj tőle.- értette meg Jacob.
- Mi ez a förtelmes vérszívó szag??- szagolt bele a levegőbe a lány. Na most le buktam.
- Ki van ott??- kérdezte Jacob. Én szép lassan ki bújtam a fa takarásából így jó láthatóvá váltam számukra.
- Te is fölösleges harmadik vagy??- kérdeztem a lánytól. Bizony mikor Tia is velünk volt én is fölösleges harmadiknak éreztem magam.
- Te meg mit keresel itt kölyök??- kérdezte Jacob.
- Vadászni voltam,csak meg hallottam,hogy beszéltek.- magyaráztam figyelmen kívül hagyva a tényt,hogy konkrétan le kölyközött engem.
- Igen fölösleges harmadik vagyok,de mit tudsz te erről??- kérdezte a lány unottan.
- A srác akit szeretek mással van.- sóhajtottam.
- Szuper sodorjam be magam még egy szerelmi háromszögbe.- dünnyögte Jacob.
- Na egy vérszívó akit bírok.- mosolyodott el halványan.
- Hogy hivnak??- kérdeztem tőle.
- Leah. Téged??- nyújtotta a kezét.
- Alia.- fogtam vele kezet.
- Na most,hogy megismertétek egymást indulhatnánk fel deríteni a terepet vagy pizsi partit is akartok??- kérdezte Jacob. Én meg forgattam a szemeimet miközben el indultunk fel deríteni a terepet.

Reggel én,Bella és Edward be mentünk a Carlisle úgymond ,,rendelőjébe" ahol meg röntgenezték Bellát. Edwárd az este kutatta a legendákat de amit ott talált az csak rontott a jelenlegi helyzetünkön.
- El repedt a bordád de nincsenek szilánkok. Nem sérültek a szerveid.- mondta Carlisle.
- Még.- mondta Edward idegesen.
- Edward!!- löktem meg a vállát.
- Már a csontjait töri. Darabokra zúz téved belülről. Carlisle mond el neki amit nekem.- folytatta Edward még mindig idegesen.
- Mond el.- biztattam.
- Carlisle mond el. Semmi gond.- kérte Bella is.
- A magzat össze férhetetlen a testeddel. Túl erős,nem hagy hozzá jutni a szükséges táplálékhoz. Kiéheztet ezt nem tudom sem leállítani sem lelassítani. Ha így megy tovább le állhat a szíved mielőtt szülhetnél.- magyarázta Carlisle.
- Akkor kitartók ameddig tudok aztán.....
- Bella. Van olyan állapot amin a vámpír méreg nem segíthet. Érted??- szakitotta félbe Carlisle.- sajnálom.- tette még hozzá aztán intett nekem és ki sétáltunk a szobából,őket magukra hagyva egy kicsit. Mindenki Bella körül volt és őrizte. A farkasok meg akarják ölni Bellát de mi nem fogjuk hagyni,hogy bántsa sem Bellát sem a kicsit. Edward és Bella veszekedtek egy kicsit de csak azért,hogy Edward nem akarta el vesziteni Bellát,viszont Bella életet akart adni ennek a kis babának. Miután Bella és Rosalie ki jöttek a fürdőből, Bella le feküdt a kanapéra és mi tovább őriztük csendben. Azért mégsem volt annyira nagy csend,mert persze,hogy Emmettnek és Jaspernek muszály volt meccset néznie
- Fázol??- kérdezte Edward Bellától aki bólintott.
- Bízd csak rám.- mondta a mellette ülő Jacob aztán közelebb húzódott Bellához. Bella el mosolyodott mikor el kezdett át melegedni.
- Ne csináld ezt.- mondta Jacob.
- Mit??- kérdezett vissza Bella.
- Hogy úgy mosolyogsz mindhogyha én lennék a szíved csücske.- válaszolta Jacob.
- Pedig tényleg az egyik vagy. Akkor kerek minden ha te is itt vagy.- mondta Bella álmosan. Én ezen el mosolyodtam de le hervadt a mosoly az arcomról amikor Bella el kezdett nyöszörögni fájdalmában.
- Valahogy táplálékot kel jutattnunk a szervezetébe.- javasolta Esme.
- Legalább a magzatot látnám.- mondta Alice.
- A babát.- javította ki Rosalie.
- Talán rá jöhetnénk,hogy mit akar.- hagyta ezt figyelmen kívül Alice. Ha ez vámpír gyerek akkor talán vért akar.
- Igazatok lehet. Jacobnak és Alianak támadt egy ötlete.- nézett rám és Jacobra felváltva Edward.
- Túlzás,hogy ötlet volt. Inkább epés megjegyzés.- mondta Jacob.
- Én meg csak feltételeztem,hogy vámpír gyerek.- mentegetőztem.
- Miért mire gondoltatok??- kérdezte Carlisle.
- Hogy ki szívja valakinek a vérét.- mosolygott Jacob.
- Ja kb ugyanez.- bólintottam.
- A fiam szomjas.- értette meg Bella. Fia?? Fia lesz??
- Ismerem az érzést.- szólalt meg Emmett.
- Ha szomjas akkor nem állati vér kel neki.- nézett Carlislera Edward.
- Félre tettem egy kis nullás vért Bellának.- sétált el Carlisle. Jasper erre azonnal fel kapta a fejét,én meg kellemetlenül üldögéltem tovább.
- Gyertek velem.- fogta meg a kezemet Alice aztán ki vitt engem és Jaspert a szobából.