SZJG-Új Élet | ✔

Reni 🐞

07. 14.

-Cortez, megint késésben vagyunk! -néztem rá dühösen, miközben a -egyre csak növekvő pocakommal- próbáltam behúzni a bőrönd cipzárját.

-Segítek szívem. Sietünk, oké? Előbb hívott Ricsi, azt mondtam 10 perc és ott vagyunk szóval tényleg kapkodni kell magunkat. -húzta el a száját.

Na megint ki miatt vagyunk késésben? Segítek: nem miattam.

Amióta Cortez nem megy annyit a szüleihez, mondása szerint ,,elszokott a csomagolástól,,. Na ebben nem vitatkozhatok vele. Tényleg ,,elszokott,, ettől.

-Leviszem a bőröndőket és már mehetünk is. Ülj be a kocsiba addig. -és már fel is kapta a bőröndöt és sietett le.

Utána mentem, bezártam az ajtót és beszáltam az autóba.

Mivel Balatonnak lőttek így közösen úgy döntöttünk Olaszországba megyünk.

Tavaj volt szerencsénk eljutni oda Cortezzel ketten. Nemsokára pedig majd 3-an is mehetünk nyaralni.

A 15. hétben vagyunk a babával. Szerencsénkre a baba megmutatta a nemét és megtudtuk, hogy kisfiúnk születik.

Cortez nagyon örült neki. Állítása szerint így lesz kivel gameplay-ezzen és olyan filmeket nézzen amit velem nem lehet. (Nem értem miről beszél, velem mindent lehet nézni. Csak lehet neki nem lesz olyan jó a film, mert egyfolytában beszélek hozzá vagy bökdösöm.) De ezzel még várnia kell. Addig be kell érnie velem.

-Ha még többeg késünk leszedik a fejünket. -mondtam, mikor Cortez is beszállt a kocsiba.

-Megoldom okosba. -kacsintott és beindította az autót.

-Mint mindig. -nevettem fel.

-Szerinted mennyire lesznek mérgesek ha gyors beülünk még sütizni? -nézett rám egy pillanatra.

-10-es skálán szerintem 3-om! -vágtam komoly fejet. Ahogy ő is.

-Akkor siessünk. Nekik is vegyünk?

-Engesztelés képp, persze.

Megálltunk egy cukrászdánál és kiszálltunk.

-Hölgyem. -tartotta meg az ajtót Cortez és beengedett.

-Köszi. -mosolyogtam- Mit vegyünk?

-Virág tuti valami csokisat kérne. Ricsi egy krémeset. Te gyümölcsös, jól tudom?

-Ühüm. -mosolyogtam továbbra is.

-És mivel te két embert etetsz választhatsz többet. -erre a mondatára puszit nyomtam az arcára.

Megértette mért mosolyogtam annyit. Úúúúúúúúgy szereteeeeeem.

Kikérte a sütiket, amit közösen választottunk Virágéknak. Utána meg azokat amiket mi kértünk.

Vissza siettünk az autóba és -mostmár tényleg- Ricsiék felé vettük az irányt.

5 perc alatt oda értünk.

-Sziasztok. -szálltam ki a kocsiból. Megöleltem Virágot aztán Ricsit.

-Ez nem ér. Rád így nem lehet haragudni. -háborgott Ricsi.

És ezzel elkezdődött a szokásos szívatásuk a srácoknak.

○○○○

-Vettünk engesztelés képp sütit. Amiért annyit késtünk! -néztem hátra a kocsiban ülve, mikor már úton voltunk egy 15 perce.

-Milyen süti? -csillogott egyből mindkettejük szeme.

-Itt van nézzétek meg! -adtam hátra.

-Úhh enyém lehet a csokis? -kérdezte Virág.

-Aha. De úgy egyetek, hogy ne legyen minden sütis! -nézett a visszapillantóba Cortez.

-Persze-persze haver. -motyogta Ricsi és már evett is.

-Asszem takarítani kell majd a kocsit. -nevettem Cortez idétlen fején.

-Ha leesztek valamit ti takarítjátok ki. 

-Jóvan na, má' enni se lehet?

-Így nem! -nézett szúrósan a visszapillantóba.

Erre csak kinevették és ettek tovább. Körülbelül így telt az út.

⭐⭐