BE SOMEBODY ||Alastor x Oc|| ✔️

|8.: Kékes Aura |

Köszönöm az eddigi voteokat és kommenteket, nagyon-nagyon jól esnek!:) ❤️Remélem továbbra is tetszeni fog nektek a sztori,ugyanis, innentől kezdve fognak beindulni igazán az események...:P

|Elias|

A saját ágyamban ébredtem. Ami elég fura volt, hiszen az utolsó dolog, amire emlékszem az az volt, hogy egy széken aludtam el, Alastor előtt.

"Ő hozott volna...Be ide?"-A gondolattól halvány pír telepedett az arcomra, de szinte rögtön meg is ráztam a fejemet, remélve hogy ezzel elüzőm a vörösséget, de sajnálatos módon, ennyivel nem tudtam eltörölni. "M-miért kellett bealudnom pont előtte?"

-Na mi újság, Babe?-Angel váratlanul nyitotta ki az ajtómat, aminek következtében enyhén megrezzentem. Pimasz mosoly ült az arcán, mint eddig oly' sokszor.-Hallod, ha láttad volna az arcodat mikor-

-Angel, Alastor hozott be?-Motyogom kérdő tekintettel, s a perverz vigyora rögtön elárulja az igazságot, amit kérdésem feltevése után villant nekem.

-Olyan óvatosan hozott mintha valami törékeny baba lennél.~-A megfogalmazásától csak még vörösebb leszek, s mivel nem volt abban a pillanatban jobb ötletem, zavaromat azzal próbáltam meg elbújtatni, hogy az arcomat a legközelebbi párnámba fúrtam.-Haha, csak nem történt valami, miközben ápolt téged?~

-Nem történt semmi sem! Csupán furcsáltam, hogy a saját szobámban ébredtem fel, miközben az utolsó dolog amire emlékszem az az volt, hogy az orvosi szobában alszok el...

-Mhm~.-Nézett végig rajtam, majd elvigyorodott.-Figyelj El', arra gondoltam hogy elmehetnénk egy buliba, ma este.-Gyanakvó tekintetem láttán csak elröhögte magát-Nyugi nem fogok rád mászni, Babe. Csak mi még sosem voltunk ketten kicsapni magunkat, szóval mi lenne ha ez most megváltozna?

-Sosem voltam nagy parti arc...-Motyogom, de Angel csak legyint. Halványan elmosolyodok.-Hát jó, de én nem fogom halálra inni magamat!

-Már halott vagy, Babe~.-Kacsint, majd kilép az ajtómon, de még ennyit hátra szól, a válla felett.:-Kilenckor indulunk~!

Bólintok, és szinte rögtön ezután meg is nézem az időt a faliórámon, s eközben Angel már el is tűnt az ajtómból.

19:25

"Átaludtam egy egész délutánt?"-Lepődök meg saját magamamon. Megráztam a fejemet, majd minden további nélkül felkeltem az ágyamról, és a ruhásszekrényemhez vettem az irányt.

Még pár hete, Angel sikeresen rávett arra, hogy menjek el vele venni pár göncöt. Először furcsáltam, hogy ennyire szeret vásárolni, hiszen számomra meglepő dolog volt azt látnom, hogy egy fiú ennyire szeret vásárolni, de végülis nem bántam meg. A fiú sokmindenre mondta, hogy jól állna nekem, én viszont csak néhányukat próbáltam fel, s vettem meg. Angelnek nagyon jó szeme van a ruhákhoz, ez pedig meg is látszik a ruháin.

Szóval így történt meg, hogy most pár ruhával végre megtelt a szekrényem, és nem csak egyfajta viseletem volt. Kivettem egy bőrdzsekit, egy szürkésebb pólót, illetve egy fekete, térdénél kiszaggatott farmert, amiket ezután a székemre helyeztem, hogy induláskor majd ne kelljen kapkolódnom.

-Charlie!-Intek a folyosón, s egyben előttem elhaladó lánynak, mikor kinyitom az ajtómat. Olyan gyors ütemben ment, hogy szinte nem is tudtam volna neki köszönni.-Kell valami segítség?