Vámpír Tord x Tom Szörny

Reggel

 Reggel Tom ágyában ébredtem. Konkrétan hárman ölelgettük egymást. Ha nem emlékeznék arra mi történt, akkor most megijednék. Kiszedtem magam Tom karaja alól és halkan, lábujjhegyen lementem a konyhába.. már ami maradt belőle.. most túlfáradt vagyok vissza varázsolni így csak felcsíptettem egy függönyt meg miután egy kancsó vizet szereztem elzártam a főcsapot. Marha sok lesz a számla. Sóhajtottam majd neki álltam szalonnát meg tojást sütni aztán a kávéfőzővel babráltam. Hallottam, hogy valaki bágyadtan csoszog le a nyikorgó gerendákon. Egy pillanatra hátranéztem és láttam, hogy a gyömbér az kócosan és nagyon, nagyon fáradtan. Még szemét se nyitotta ki rendesen. Hehe..
 - Szia, Matt - mondjam vidáman, de ő láthatóan nem örül az esti alvásnak és reggeli kelésnek - hogy aludtál? - kérdeztem automatikusan, de kicsit kuncogtam kinézete miatt, hisz nyilvánvaló.
Betöltöttem a csészémbe a frissen főtt kávét és kiskanállal cukrot tettem bele majd kevergetni kezdtem.
 Aztán éreztem, ahogy lassan karjai óvatosan derekamon végigsimítva átölelt hátulról és fejét vállamra tette
 - Vér kell.. - suttogta szavakat melyek egész testemben hideg rémület végighalad majd gyorsan elugrottam. A kanál csörömpölve a földre eset
 - Öhm.. bocsi, bocsi - mondjam a kezemet magam elé tartva miközben Matt lehajol a kanálért - Tudom, az én vérem nem innád csak.. a tegnapi - vakartam tarkómat először kínosan nevetve majd oldalra néztem aggódva, frusztráltan majd megdöbbentem egy pillanatra mikor Matt felém mozdult, de csak a kanalat nyújtotta, amit mosolyogva elfogattam.
 Elvettem a csészét és kicsit arrébb kavargattam. Csak el kéne menni neki kajáért. Lehet csak meg akart kérni.. biztos csak túlreagálom hisz mégiscsak.. tegnap megvédet.. meg haverok vagyunk..
 Próbáltam magam nyugtatni, hisz ennek egy alaptalan félelemnek kell lennie.. de éreztem, ahogy bambult.. méghozzá a nyakam. Szinte éreztem leheletét és fogait..
 - Sziasztok, srácok ! - lépett be Tom fáradtan.
 - Tom! - fordultam meg. Talán túlságosan is látszott, hogy örültem a jelenlétének és a témaváltásnak, még ha nem is beszéltem.. mégis olyan érzés volt mintha ez az lenne.. - Hogy aludtál? - mosolyogtam. Matt lassan asztalhoz csoszogott és leült.
 - Kicsit jobban.. Kösz srácok - mosolyog ránk, amin nevettem
 - Semmi gond! - örülök, hogy jobban van. Tegnap nagyon megijesztett. Beszélgettünk egy kicsit.
 - Mi volt tegnap? - kérdezte random mikor már mindenki előtt tányér volt. Elkezdtük a történetet. A név hallatán kikerekedett szemgödre és az asztalba markolt.
 - Tom! - tettem kezem a feszült kezére - Itt vagyunk! Legutóbb is sikerült! Legyőztük! Mi itt vagyunk és megvédünk! - mondtam mire gyenge mosolyt adott
 - Köszönöm!
 - Ez csak természetes! Barátok vagyunk! - vigyorogtam kedvesen.

 Jól eset a támogatások és tudtam bízhatok bennük kicsit segített.. de éreztem, hogy valami nagyon rossz közeleg..

 - Vagy inkább valaki.. drága Tomi~ - mondja az üstre nézve, keresztbe tett kézzel, hatalmas vigyorral, amit a boszorkány csak néz, majd megkeveri az üstöt.