Somebody that I used to Know |Miya Atsumu Fanfiction - Befejezett|

sixteen

A délután hamar elment. Tetsuékkal mentem vacsorázni, majd ezt követően a Karasunos fiúkkal voltam. A társalgóban helyezkedtünk el, és beszélgettünk valamint halkan hallgattunk zenét. Ott volt Takeda-sensei és Ukai-san is.

  - Komolyan nem láttátok? - nevetett Tsukishima, majd Tanakara nézett - Tanaka-san pedig fetrengett tőle.

  - Én láttam sajnos - emeltem fel a kezem.

  - Mi az, hogy sajnos? - nevetett Tanaka - Ez baromi jó volt.

  - Már annak, aki nem élte át - nézett ránk morcosan Hinata.

  - Én tényleg nem láttam - szólt Takeda-sensei - Mi is történt pontosan?

  - Hinata túl közel ment a hálóhoz, beakadt a feje és hátraesett a tegnap esti edzésen - nevette el magát Tanaka.

  - Ez nem vicces! - szólt ránk Hinata.

  - A lényeg, hogy jól vagy, Shouyo - nézett rá kedvesen Noya.

  - Szerintem is ez a legfontosabb - sóhajtottam. 

  - Ennél már csak az volt jobb, amikor Kuroo-san elesett és rántotta magával Miya-sant - röhögött Tsukishima.

  - Jó, az azért tényleg vicces volt, hiába aggódtam - húztam mosolyt az ajkaimra.

  - De azért azt se hagyjuk ki, hogy te milyet ugrottál Bokuto-sannal - nézett rám Noya.

  - Na arról nem akarok beszélni! - néztem rájuk hirtelen - Az a gyerek nem normális.

  - Lehet az agya lepárolgott az izmaiba - gondolkodott el Suga.

  - Hé, azért okos ám! - védtem meg a fiút - Jó jegyei vannak az iskolában.

  - Az nem jelenti azt, hogy általánosságban is az - magyarázta Tsukishima.

  - Gonoszak vagytok! - biggyesztettem el az ajkam.

  - Viccelünk csak nyugi! - paskolta meg a vállamat Noya.

  - Egyébként akkor mi is van veled, meg azzal a Miya gyerekkel? - nézett rám Ukai-san.

Én voltam az egyetlen lány a sok fiú között. Igen kellemes volt ez a kérdés.

  - Nem tudom - szóltam zavartan - Nem vagyunk együtt.

  - Kavartok? - kérdezte hirtelen Tanaka.

  - Asszem?

  - Pár napja még biztosabban mondtad. Mi lett azóta? - kérdezte őszinte kíváncsisággal.

  - Mindenki mond mindent - szóltam majd a fiúkra néztem - Van xy aki nem szeret minket együtt látni, és elmondta a véleményét erről az egészről. Azóta valahogy nem érzem magam biztosnak. 

  - Mit mondott? - kérdezte Tobio.

  - Ki volt az? - kérdezte Hinata.

  - Az most nem lényeg, hogy ki volt - ráztam meg a fejemet - Azt mondta, hogy lehet ez csak a múlt miatt van, és csak visszajöttek az érzések, mert újra találkoztam vele, de nem szeretem. Csak a régi fájdalmamnak a megmaradt érzése.

  - Oké, én tudom kiről van szó - fonta össze a karját Tobio.

  - MI?! Mondd el! - támadta le őt Tanaka, Noya és Hinata

  - Sajnálom, de nem mondhatom - nézett Tanakara és Noyara - Te pedig használd az agyadat, és jöjj rá egyedül - nézett Hinatara.

  - Ez nem ér! - fújta fel az arcát Hinata.