Somebody that I used to Know |Miya Atsumu Fanfiction - Befejezett|

ten

Reggel késésben voltam, és emiatt nem is tudtam nem reggelizni. Elaludtam, és futva tettem meg a lépéseket a lépcsőn, és ahogy szaladtam nekifutottam valakinek, aki ha nem kapaszkodik meg, hátraesik.

  - Jézusom, ne haragudj, bocsánat! - álltam meg hirtelen és elkaptam az illető karját,  nehogy elessen.

  - De eleven valaki! - röhögte el magát Terushima, majd megállt rendesen - Hova rohansz ennyire?

  - Elaludtam és lekéstem a reggelit. Most pedig szakadok a csapatomhoz - hadartam el.

  - A kis törpe és a kopasz most mentek le - magyarázta.

  - Oké, köszönöm, és most rohanok, sajnálom! - szóltam hirtelen majd el is rohantam a lépcsőn.

Az épületből kirohanva megcsapott a meleg levegő. Azt nevezem. Még csak reggel van szinte, de már elég meleg van. 
  Rohanva estem be a B csarnokba, és siettem arra a helyre, ahol a mi sulink volt.

  - Sajnálom! - kapkodtam a levegőt ahogy odaértem - Bocsánat, elaludtam!

  - [Név] - pislogott rám Noya, miközben felhúzta a térdvédőjét.

  - Ahogy látom neked már megvolt a reggeli sportolás - röhögött ki Tanaka.

  - Szádat evésre - szóltam neki vissza egyből, majd lehuppantam az egyik padra.

  - Küzdeni akarsz, csaje? - állt harci pozícióba Tanaka.

  - Menj már - terültem el a padon levegőt kapkodva.

  - Vele mi történt? - hallottam meg egy ismerős hangot, mire egyből felültem. 

  - Elaludt - nevetett rajtam Tanaka.

Atsumu elém sétált, majd leguggolt.

  - Olyan kis álmos fejed van - tette a kezét a combomra - Nem tudtál aludni?

  - Nem nagyon - ásítottam.

  - Na, miért nem? - simogatta meg az arcomat.

  - Boldog voltam - vallottam be őszintén, mire Atsumu csak elmosolyodott. 

  - Mindent értek - bólogatott mosolyogva - Képzeld én is az vagyok - simogatta tovább az arcomat, ami nagyon is jól esett.

  - Boldog vagy fáradt?

  - Mindkettő - nevette el magát, majd a szemembe nézett - Nem zavarok?

Megráztam a fejemet, majd tekintetemet belefúrtam az övébe.

  - Te sose.

Atsumu mosolyogva közelebb hajolt, majd egy puszit adott az ajkamra.

  - Majd edzés után beszélünk? - suttogta ajkaimra, mire csak bólintottam - Rendben - adott egy hosszabb puszit, majd ezt követően felállt, és visszament a saját csapatához.

Itt volt a csütörtök. Három nap és megyünk haza. De nem akarok. Itt szeretnék lenni vele. A tegnapi este után nem tudom, hogy együtt vagyunk-e vagy csak alakulóban van ez az egész, de ha lehet, akkor szeretném jobban megismerni a jelenlegi énjét, és ha úgy adja a sors, akkor utána összejönni vele. 

  - [Név]! - dalolta Tanaka, majd elém lépett - Ki volt ez a fuckboy?

  - Fuckboy? - röhögtem el magam.

  - Hé, hé - csúszott mellém Noya is - Ő nem az Inarizaki egyik feladója?

  - De - bólintottam.