A Herceg Szerelme

Megismerhetem

Elbúcsúztunk a családomtól, és elindultunk a Palota felé.
Nem is olyan sokára beértünk , és kipakoltunk , majd egyből a Herceg felé vettem az irányt.

-Szóval? - àlltam meg közvetlenül mögötte, hogy kissé idegesíthessem őt

-Szóval , mi?

- Szerinted?- fejeztem ki magam hisztérikusan- Na szerinted mire vagyok kíváncsi?

-Lenne tippem! Én például arra vagyok kíváncsi, mikor születnek megint gyermekeink.

-Tudtommal nem vagyunk gyerek gyár . Ráér. Már van egy fiad és egy lányod. Nekem pedig csak egyetlen egy ártatlan kérdésem, amire választ szeretnék lehetőleg ebben a szent pillanatban Harold! Ki volt az a nő , akivel a pavilonban nevetgéltél a helyett , hogy a gyerekeiddel vagy velem legyél?

- Az a nő... nos

-Elég ebből a szaros időhúzásból Harry! Tudni szeretném , hogy ki ő! Mi lehet a legrosszabb számomra? Hogy szexelsz vele , de mivel minden jogod megvan hozzá, ezért még csak tenni sem tudnék ellene ! Szóval? Ki az!

-Dehogy szexelek vele! Az a nő, a féltestvérem. Anyai ágról, de Apám nem tudja, szóval eszedbe ne jusson fecsegni róla! Senki nem tudhatja meg , hogy ő is a családunk tagja . Botrány lenne belőle. Legfőképpen abból , hogy Apa nem tud róla! Szóval kérlek tartsd a szád!

-Te jó ég - fagytam le egyből , hiszen fogalmam sem volt arról , hogy a Hercegnek van egy testvére , és a Király ezt nem is tudja- Soha nem mondanám el akaratod nélkül senkinek.

- Akarsz vele találkozni , ugye ? - kérdezte tőlem azt, ami számomra teljesen egyértelmű volt

-Igen! - mondtam izgatottan- szeretném megismerni a testvéredet!

-Fél. Csak a féltestvérem.

-Jaj ugyan már , ne legyél ennyire mogorva. Biztos olyan mint te. Hasonlítotok?

-Hasonlítunk , de csak külsőre. A belső tulajdonságaink kimondottan eltérőek.

-Mégis miért?

- Akaratos. A végsőkig küzd azért , amit akar. Erre mondhatnád, hogy én is hasonlítok, ami igaz is volna , de a különbség közöttünk az az akarat mennyisége. Illetve én jóval türelmesebb is vagyok. De neki egyből kell , ha lehet így fogalmazni, minden. Persze kívülről szép, és egészen tökéletesnek tűnik, de csak addig amíg meg nem ismered őt. Aztán persze a valódi énje megint csak egy más kérdés.

-Hát a hallottak alapján nem egyszerű, de mégis csodálatos.

-Úgy bizony. Már beszéltem vele. Ma a Pavilonnál találkozunk vele, és így bemutathatlak neki. -mondta fülig érő mosollyal. Nyilván, hiszen nem kell többé eltitkolnia előlem , családja egyik részét.