A Herceg Szerelme

Édes élet

Egy hónap telt el az óta , hogy összevesztünk. Az óta ,  nem igazán volt nagyobb veszekedésünk , persze azért voltak aprók, de azokat én , és a női hormonjaim okozták.
Sétálni mentem a kertbe , de csak kísérettel mehettem , magam , és a baba épsége miatt .
A kerti tavat néztem , ahogy a halak lubickolnak a vízben , a kis vízesés csobogása , és a tavirózsák szépsége pedig egyenesen elbűvölt.
Nyugodt hangulatomból a két, derekamra fonódó , majd onnan hasamra csusszanó kéz zökkentett ki.
Először megijedtem , de amikor a két simogató kézhez egy csók is társult ,már tudtam , nem kell félnem.
-Gyere- húzott fel köszönés nélkül derekamnál fogva.

A kint álló pavilonhoz vitt , ahol terített kis asztal állt , a kényelmes székek mellett.

-Ezt mind miattam? - kérdeztem , és könnyek gyűltek a szememben.

-Miattatok- javított ki kedvesen .  - tegnap említetted , hogy nagyon kívánod a gyümölcsöt , így intézkedtem. Remélem eleget tehetünk a kívánósságodnak- mosolygott rám

-Így a fejedben tartottad ?

-Értetek mindent- kacsintott - na üljünk le , és egyél végre valamit . Rátok fér

- Már nem is tudok ellenállni - úgy éreztem , hogy lassacskán már a nyál fog lefolyni a szám szélén , annyira kívántam , a friss , zamatos gyümölcsöket .
Volt itt minden, eper, dinnye , málna , áfonya , de amire a legjobban vágytam , mangó . Imádom a mangót.  - nagyon finomak -mondtam , miközben csúnyán kifejezve , két pofára faltam a gyümölcsöket.

-Ízlik? -kérdezte

-Hogy ízlik-e? -nevettem fel - már mióta vágyom egy kis gyümölcsre! Csodás vagy!

-Előbb is szólhattál volna, és akkor már rég ehettél volna bármit. Amire vágysz . Neked mindent megadok . - mondta szenvedélyesen , majd megcsókolt.
Érzékeim felélesedtek , csak a víz csobogását , és a madarak csiripelését hallgattam, miközben Harry lefoglalta a számat.

-Hogy érzed magad - érdeklődött . Nem teljesen voltam biztos abban , hogy a kérdésre a megfelelő válasz az az-e , hogy én ,hogy vagyok , vagy , hogy a babák ,hogy vannak.

-Kimondottan jól . Minden nap szebb , és szebb , persze egyre növekszik bennem a feszültség is .

-Teljesen megértem. És arra szeretnélek kérni, - pillantott el mellettem - hogy most hagyd a papír munkát . Mindennek megvan a maga ideje . Vagy befejezem őket majd én , vagy majd a szülés után megoldod. De kérlek , most ne stresszelj ilyen butaságok miatt. Nem éri meg.

- De legalább a családommal kapcsolatosakat- nem hagyta , hogy befejezzem.

-Nem . Azok már készen vannak.

-Mi? Mikor?

-Mit gondolsz , hol voltam egész nap? -tette fel a kérdést , amire nem hagyott elegendő időt megválaszolni - Nem csak a gyümölcsöket intéztem .

-Igazán nem kellett volna . Szívesen megcsináltam volna, én magam is.

-A többi között bőven elfért , Szerelmem - szólított meg , nyugodt , észveszejtő hangján. Imádtam. Minden porcikáját. Minden mozzanatát .

-Szerinted - kezdtem bele a téma váltásába, mert már nem tudtam milyen indokot felhozni arra , hogy miért is akartam én megcsinálni ezeket a papírokat, illetve veszekedni sem akartam - Kisfiunk , vagy kislányuk lesz ? Vagy szerinted mind a kettő egy nemű lesz , és hasonlítanak majd egymásra ?
Bárhonnan nézem , a legcsodásabb az lenne , ha egy kisfiú, és egy kislány lenne. -hadartam el mindent gyorsan , s mielőtt befejeztem volna egy szem epret dugott a számba azért , hogy abbahagyjam.

-Ne felejts el levegőt venni ! - szólt viccelődve

Legyűrtem az epret , és folytattam . Te milyen babát szeretnél?