Szenvedélyem... |BEFEJEZETT|

▪️Hetedik Rész▪️

▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️

A szobámban feküdtem háton és a plafont tanulmányoztam.

Olyan szép lila a falam, talán egy kis sötét nem ártana. Már unom a színét.

Na jó, igazából nem is ezen törtem a fejem... Inkább kin? Nem is tudom mit csináljak.

Ott van Liam, aki ha úgy adódik normális is tud lenni. De mikor el kezdett a csábító hangján közeledni felém, szinte bele remegett mindenem. Nem tudtam ellen állni, kénytelen voltam végig hallgatni a lágy, halk hangját, amikor a fülembe sugótt.

És ott van Zayn, aki... aki meg.. aki meg egy nagyon kedves srác. Aranyos, kedves, vicces és persze nagyon helyes is. Nyilván való, hogy tetszem neki, észre vettem én is.

Nem tudom mitévő legyek?!

-Hali. - rontott be a szobámba Em. Csak úgy. Mivel itt lakik, már nem is tudom mióta, azóta mindig ezt csinálja. Idegesít. - Emily. - ültem fel a kényelmes fekvésemből - Ha ez az ajtó berontást nem hagyod abba, kint fogsz aludni a teraszon.

-Jól van már. Nyughass. - istenem, amennyire egy öszvér, egy idióta, annyira is szeretem. - A bátyáddal elmegyünk bowlingozni, nem jössz?

-Nem az én játékom. - vágtam fintort. - Na ne csináld már Lisa, gyere el velünk. - kérlelt Lisa. - Igen, ne csinald már Lisa. - jött a képbe Brandon is. - Nincs semmi izgalom az életedben. - igaz. Mindig azt mondja, hogy unalmas az életem.

-Rendben! - adtam be a derekam. - Szupi! - ugrált örömében Em. - Na akkor fél óra és indulunk. - csapta össze a kezét Brandon, majd távozott. - Utállak! - mondtam Emily-nek komoly arcal. - Nem, nem utálsz. - hajolt közel hozzám - Hanem, te imááádsz. - támadott le a saját ágyamon. Igaz, imádom. Nagyon is.

-Hallod Emily.

-Mi az? - kezdett el motyogni a vállamba miközben még mindig rajtam feküdt és össze nyom. Ahhh. De nehéz ez lány. - Nem akarsz rólam leszállni, igaz?

-Nem hinném, túl kényelmes vagy. - gondoltam, hogy így érez, de majd meglátjuk. Egy hirtelen mozdulattal elkezdtem felé nyúlni, majd csikizni kezdtem. Emily - ről tudni kell, hogy nagyon csikis. A talpán, a hónajján, a hasán, a nyakán, mindenhol. Ezért is ez az egyik trükköm mindig, hogy leszálljon rólam. Egy nagy sikonyálás hagyta el a száját. - Ááááá. - ugrott fel hirtelen. - Liiii, fejezd bee. - sikonyált röhögve. Mikor már nem volt rajtam, abba hagytam a basztatását.

-Ezt élvezed igaz? - kérdezte Em mikor már nyugodt állapotban volt. Csak egy 'de még mennyire' mosolyt pásztáztam feléje, mire óvodás szinten kiöltötte rám a nyelvét.

Emily-vel épp hogy indulásra kész lettünk. Brandon, annyira türelmetlen típus, hogy borzasztó.

Fél óra utazás után, már ott is voltunk a bowling pályán. Mikor kiszálltam a kocsiból, egy ismerős járgányt véltem felfedezni. Csak nem?

És de! Ki is lenne, mint Liam, és a bandája. Mit keresnek ezek itt? Brandon elintézte a pályát, hogy játszani tudjunk. Brandon és Emily kezdtek először, nekem egy ideig kedvem nem volt játszani, szóval leültem az ott lévő kanapéra. Elnézem a bátyám és Emily - t, ahogy egymás után gurítanak, nagyon furcsa. Jó látni Brandon - t nevetni Caroline után. Tudom, hogy nagyon szerette a lányt, ezért végre jó látni, hogy mosolyog, de akkor is pont az én barátnőm kell neki? Majd megemésztem.

Egy nem várt személy pattant le mellém.

-Te miért nem játszol? - kérdezte, mikor leült és meghúzta a sörét, ami a kezében volt. - És te miért nem játszol? - kérdeztem vissza. - Nincs kedvem. - rántotta meg a vállát. - Nekem sem. - mondtam én is egyszerűen.

-Ma van Paul szülinapja, azt itt ünneplünk. - kezdte el mondani, a mondandóját. - Nem kérdeztem. - válaszoltam rá sem hederítve, inkább néztem a bátyám és Emily-t. - Most mi bajod?

-Semmi, csak nem kérdeztem, hogy mit keresel itt. - adtam egy egyszerű választ a kérdésére. - Én sem kérdezem meg, hogy mit keresel itt. - hát ez kész. Komolyan ilyen hülye?

-Mert, nem tartozik rád? - néztem végre rá. Nem válaszolt semmit, csak felpattant mellőlem, majd ment is.
Egy váratlan személy lépett be rajta és a sleppje. Cora és pudlijai. Na még csak ő kellett ide, még jó hogy nem jön ide a fél suli Paul kibaszott szülinapját ünnepelni. Cora egyből Liam nyakába borult, majd mielőtt egy nyál cserét ejtettek volna, Liam azelőtt rám nézett. Mi van?

Tényleg? Féltékennyé akar tenni? Elég rosszul csinálja! Hangosan felnevettem, de annyira, hogy észre vette ő is. Bocsánat, ők is! Cora csak egy lenéző arcot vágott felém.

Nyugodj meg Cora, a tiéd lehet! Kinek kéne pont a Herrison gyerek? - gondoltam magamban.

[...]

Szerencsére minden jól sikerült tegnap. Végül én is beálltam játszani. Liam, le se vettem rólam a szemét ami kurvára idegesített. Minden percben rám pillantott. Hogy szúrnám ki a retinád!

Reggel hamar el is indultunk a suliba Emily-vel, de persze ez sem ment könnyen ugyanis a drágalátos Emily nem volt hajlandó felkellni. Az sem segített rajta, hogy ráncigáltam. Az sem segített rajta, ha lehúztam róla a takarót. Akkor vissza húzta. Mindent próbáltam, de nem mindent.
Fogt magam és hoztam egy kancsó jéghideg vizet, ami Emily-n landolt. Na akkor felpattant.
El mondott mindennek. Végül sikerült elindulnunk.

Mikor beértünk a suliba, akkor muszáj volt a mosdóba mennem, mert menet közben éreztem hogy valami nem jó a melltartómmal. Kikapcsolodott. Bezártam magam az egyik fülkébe és elrendeztem.

Mielőtt még indultam volna ki, megnéztem magam a tükörben. Nyitottam volna az ajtót, de Cora megelőzött azzal, hogy belépett rajta. Nagyon jó...

-Jó, hogy látlak. - szólított meg, pedig már a kilicsen volt a kezem. - Miért is? - kérdeztem vissza semleges arccal. - Csak annyi, hogy szállj le Liam-ről. Liam, nem kíváncsi az olyan lányokra mint te. - adta fel nekem a leckét. Bravó. Kénytelen voltam, hangosan felnevetni.

-Cora. Liam a tiéd lehet. Engem nem érdekel, hogy kivel van. Veled is csak azért van, mert te vagy a legnépszerűbb csaj a suliban. Egyszer úgy is meg fog unni, szóval ne áltasd magad. Nem vagy neki több, mint csak egy hancur, amíg nem jön neki valaki más. - az arca már eltorzult ahogy ecseteltem neki a valós tényeket. - Szóval én csak annyit mondok, hogy éljetek boldogan együtt. - léptem ki a mosdóból és még hallottam, hogy dobbant egyet dühösen és felsikolt. Egy ravasz mosolyra húztam a szám.

▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️