Utunk folytatása~BEFEJEZETLEN~

Egy a cél

Sakura:

A labirintus folyosóin magabiztosan közlekedtem, mögöttem a még mindig kába Sasukéval. Amikor kiléptünk a friss levegő meglebegtette a rózsaszín tincseimet. Behunytam a szememet, és szellő álltál okozott szabadság érzetet élveztem.
•Hol van a kígyó?-Jött Sasuke borotva éles hangja mögülem .~Ekkora hangulat ingadozása lenne?~
•Nem edzeni hívtalak ki. Inkább Orochimaru tervéről lenne szó.-Megfordultam és komolyan néztem az ónix szemekbe. Csak nézett engem. Nem érttem, hogy ezzel mire céloz.-A gazda testes ügyről lenne szó. Miután meg gyógyítottam megálltam a szobája előtt és hallgatództam .Kabuto mondta a kígyónak, hogy a teste már nem húzza sokáig. Azt nem hallottam, hogy melyikünket választotta ,mert megjelent a hárpia és a beszéde miatt nem hallottam a döntést.-Elindultam messzebb a rejtekhely  kijáratához .Sasuke követett. Egy tisztás szerűségen lyukadtunk ki. Elterültem a fűben .Az eget kémlelve szedtem össze a gondolataimat a bátorságommal együtt.-Van egy tervem.
•Nekem sok.-Válaszolta flegmán.
•Megölöm a kígyót, aztán az egész Akatsukit. A többit kitudja.-Sasuke szemében számomra érthetetlen fény csillant. Leült mellém a fűbe.
•Hasonló cipőben járunk.-Egy kis ideig ő is vacillált ,hogy elmondja-e nekem.-Orochimaru halála után megalakítom a Hebit. Amiben te is benne leszel...
•Ez parancs vagy kérés?-Az egyik szemöldökömet "fel emeltem”. A kérdésemet figyelmen kívül hagyta.
•Megölöm Uchiha Itachit, ebben segítetek nekem.-Becsuktam a szemet.~ Ezek szerint parancs .~A ball szemhéjam alól felnéztem az Uchihára.-Aztán majd még eldől.
•Nem értek nagyon a klános dolgokhoz, se a múltadhoz, de Itachi is Uchiha. Akkor miért is akarod megölni?-Tettem fel azt a kérdés amit nem kellett volna. Az eddig fura fényben csillogó szempárt egy gyilkos homály fedte le. A kisugárzásával egy egész falunyi embert megölhetett volna.~Gratula nekem! Az eddig normális Uchihának az agyát sikeresen elborítottam. Ez valami érzékeny téma lehet.~
•Semmi közöd a múltamhoz és hozzám. Az Akatsuki-ig egy a cél. Utána elválnak útjaink. Nem kell a másikról mindent tudnunk. Világos?-Kérdezte folyton dühvel a hangjában. Nem tudtam milyen választ is adhatnék erre, ezért csak bólintottam. Valahova a távolba vezette a tekintetét. A kettőnk közti eddig kellemes hangulat átment feszélyeztetővé. Feláltam a fűről és hagytam elmélkedni az Uchihát. Találomra elindultam valamelyik irányba, mert én ilyen ügyes vagyok, hogy elfelejtettem merről is jöttünk .~Ki lehet Sasukénak Uchiha Itachi? Mitől változott meg a hangulata?~Ezekhez hasonló kérdések lepték el az agyamat.

/1 óra múlva/

Az agyam kezd elborulni, mert már vagy 10-szer mentem el ez a fa mellett .Megálltam az említett dolog mellett. Mély levegőt vettem. Az öklömbe csakrát koncentráltam.
•Shannaroo!!-A fába ütöttem teli erőmből. A növény eltarolt még 2 fát. Nagy zajjal értek a földre. ~Ha Konohában nem hallották meg, akkor sehol!~Török ülésbe lehuppantam a földre. A kezeimbe temettem az arcomat.
•Itt fogok megöregedni. Nem végzek az Akatsukival. Nem kések szerelmes. Nem lesz családom. Nem leszek boldog ,mert eltévedtem. Rohadt jó.-Mondtam a tenyerembe.
•Nem gondoltam volna, hogy ennyire egy csőd tömeg vagy nélkülem.-Mondta mögülem Sasuke nyugodtabb hangon, mint órákkal ezelőtt.
•Veled is ilyen vagyok Mr. Nagyképű.-Mondtam felkelve a földről. Valamit motyogott az óra alatt.-Mit mondtál? Nem hallottam.
•Semmit, semmit.-Megfogta a kezemet és húzni kezdett maga után.-Gyere mert már Kabuto öröm táncot jár, hogy eltűntünk.
•Roncsuk el a nyomika kedvét.-Mosolyogva követtem Sasukét. Sikeresen kikeveredtünk az erdőből. Megkönnyebbülve néztem hátra. Az örömöm hamar elmúlt ,mert újra a zárt, dohos labirintusban tudhattam magam. Sasuke keze még mindig az enyémben pihent. A szobánk folyosójára érve a hárpia az Uchiha nyakába vetette magát.
•Úgy aggódtam érted Sasuke-kun. Azt hittem valami bajod esik.-Az ónix szemű lelökte magáról a vöröst.-Most miért Sasuke-kun?-Kérdezte nyájasan Karin. Sasuke agyában valami bizarr ötlet születhetett meg mert (megint) valami fura csillogás került a szemébe. Az ajkaira egy tipikus Sasuke mosoly került. Lassan közeledni kezdett felém. Olyasmit tett amire én sem tudtam mit reagáljak. A gyomromban pillangók repkedtek. A szívem kiakart törni a mellkasomból, viszont az agyam villámokat szórt.