Wild love (Bakugo x oc)

1.

Kis srác korom óta dolgozom a Tokiói állatkertben. A gondozók és az állatok egyaránt a családom tagjai lettek. De legfőképpen az igazgató. Aki befogadott.

Öt éves voltam, mikor a szüleim balesetet szenvedtek. És meghaltak. Egyedül maradtam.
Az utcákat róttam,mikor megjelent előttem az a férfi. És felajánlotta hogy élhetek vele. És az állataival. Nekem nem is kellett több. Vele tartottam. És ekkor kezdődött el az életem állatkerti gondozóként.

Az óta tizenkét év telt el. Az igazgatóra már úgy tekintek mintha az apám lenne. Őrült hálás vagyok neki. Mindenért.

Egy kedd reggelen, kb olyan fél hét körül nagy zajra ébredtem - Mi a jó életet csináltok basszameg? - morogtam majd kimentem a többiekhez. - Reggelt. Mi a büdös franc folyik itt? - néztem végig a többieken.
Deku és Uraraka az előtéri kanapén ültek és gondolom az etetési rendet tanulmányozták. Hitoshi szokás szerint az asztal közepén aludt egy lila hálózsákban. Kaminari meg fasz tudja mit csinált. - Bakugo. Képzeld. Új lakója lesz az állatkertnek. - mosolygott a barna hajú lány. - Mi? Milyen új lakó? És én erről miért nem tudok? - kezdtem ideges lenni. Miért nem szólt erről az öreg ember?

Majd a többiek elmagyarázták. Tegnap este fogták be. Valami tigrisről magyaráztak. - Jó. Nekem nyolc. Én mentem szétnézni. - morogtam és indultam megnézni az állatokat.

Először a pingvineket mentem megnézni. Persze ők már korán reggel aktívkodnak. Rengeteg energiájuk van. Folyamatosan csak úszkálnak meg a jég csúszdán szórakoznak.
Tovább mentem, egyenesen a farkasokhoz. Ők persze még aludtak. Az oroszlánok épp a kölyköt pátyolgatták, aki még csak három napja jött világra.

Még benéztem a majomházba, a rókákhoz, meg a rénszarvasokhoz. Utoljára hagytam a madárházat. Mivel már abból a házból is hallottam a papagájok rikácsolását ahol aludtam. És az az állatkert túl oldalán van.
Hangosak a kis rohadékok az biztos.

Amikor beléptem volna a madarakhoz, a nagy kapu hirtelen kinyílt és hoztak egy őrült nagy, letakart ketrecet.
Közelebb mentem - Sziasztok. Az új lakónkat hoztátok? - érdeklődtem. - Igen igen. De vigyázz vele. Harapós a kislány. - röhögött a ketrec mellett álló harmincas éveiben lévő férfi.

Lassan levettem a takarót a ketrecről. De amit ott láttam. Az teljesen lesokkolt.
Én egy tigrisre számítottam. De ez nem az. Vagyis nem teljesen.

Mert abban a ketrecben egy lány volt. Aki félig tigris.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Sziasztok. Remélem tetszeni fog nektek ez a sztori 😍😀