4

166 13 0
                                    

A levegő is bennem rekedt, azzal fenyegetve hogy szétrobbantja a testem.

-Azt akarod mondani, hogy nem 26 éves vagyok, hanem 46?!

-Hát ez attól függ hogy hogyan nézzük.

Mino szarkasztikus hangjára felment bennem a pumpa. Éppen ekkor nyitott be az egyik őr....szerencsétlenségére.

-Főnök minden rendben?

-Nem látod hogy éppen beszélgetünk?!

Idegesen megfogtam a tehén lábat és az ajtó felé lendítettem. A kés kipattant az asztalból. A tehénnel együtt nekirepült az embernek, aki elrepült a súlytól. 

-Most felállsz és megmutatod az utat az Olümposzra!

-Ne parancsolgass kislány! Idősebb és erősebb vagyok nálad!

-Óh! Igazán?!

Hagytam, hogy eluralkodjon rajtam a  harag. Misztikus energiát bocsátottam ki a férfira, aki ledermedt, mint egy szobor. Tekintete üvegessé vált, kifejezésmentes volt.

-Töröld meg a szád és vigyél az Olümposzra.

Mino engedelmes bábként viselkedett. A szolgálói nem mertek megállítani minket, így autóba szálltunk és egy távoli erdő szélénél megálltunk. Kiszálltunk a járműből, majd az erdő sötétjébe mentünk. Egy köves dombnál megállt és egy barlangba mutatott.

-A Portál. Bemész és ott vagy.

A bejárathoz mentem, de visszafordultam a férfihoz. Tekintete kezdett tisztulni és hatalmas haragot véltem felfedezni.

-Nem érdemes engem felidegesíteni Mino. Mindenesetre örültem a találkozásnak.

Rákacsintottam és arcon csókoltam.

-Nos, ideje mennem és még utoljára megbabonázlak, hogy épségbe eljussak az istenek otthonába.

Természetfeletti erőmet összegyűjtve a szemeim keresztül távoztak az övéibe.

-Most haza mész és azt csinálod, amit ilyenkor szoktál.

Mino szemei ismét üvegesekké váltak, megfordult és elment. A barlang szája szűkös volt, de nekem gyerekjáték. Mélyen a barlangba elég sötét volt, de Medúzától örököltem a sötétbe látás képességét, így hamar elértem a portált, amit két lány őrzött. Egyformák voltak, kivéve a hajuk színe, ugyanis az egyikük fekete, míg a másikoknak fehér színű haja volt.

-Mi titánok gyermekei vagyunk.

-Látjuk a jelent és a jövőt.

-Tudjuk, hogy ki vagy, Medison.

-Te vagy Médea és Klétosz közös gyermeke, akinek hatalma a főistenekkel vetekszik.

-Tudjuk, hogy miért jöttél.

-Tudjuk, hogy mit tervezel.

-És csak annyit kérnénk.

-Hogy ígérd meg.

-Nem fogsz megölni senkit.

-Ha így teszel életben hagyhatod el az Olümposzt.

A lányok felváltva beszéltek, ami rohadt menő volt. Leporoltam magam, majd kedvesen rájuk mosolyogtam.

-Szimpik vagytok orákulumok. Ha itt végzek elmehetnénk kávézni.

A lányok nem mondtak semmit csak mosolyogtak és utat adtak nekem.

Medúza GyermekeiWhere stories live. Discover now