Életem Első Igaz Szerelme {Ereri} /BEFEJEZETT/

4. Vallomás?!

Előző rész vége

Leültünk megenni a sütit, a cukrászda nagyon nagy volt és mindenhol emberek ültek, bár amikor megláttam Levit egy kicsit furcsáltam az egészet, nem értem mi van, végig engem nézett... Tényleg furcsa.

Eren szemszög

-Figyelj Armin kimegyek a mosdóba. - mondtam neki kicsit megszeppenve.

-Okés . De nehogy sokáig elmaradj nekem. -kacsintott felém

Elindultam a mosdó felé és úgy tettem mintha nem látnám a tanáromat aki egyfolytában engem figyelt. Zavarba ejtő. Nagyon.

Megpróbáltam közelebb kerülni hozzá hátha nem távolodik el tőlem.

Levi szemszög

Biztos, hogy találkoztam már valaha ezzel a sráccal csak azt nem tudom, hogy mégis hol... Mintha közeledne felém. Talán furcsának talál? Lehet. Olyan szépek a szemei tudom, hogy láttam már valahol, az ilyet nem könnyű elfelejteni de egyszerűen nem jövök rá, hogy hol és mikor.

Eren szemszög

Egyre közelebb mentem hozzá majd leültem mellé. Nem csinált semmit csak köszöntünk egymásnak.

-Jó napot tanár úr!

-Jó napot Eren! Mi járatban erre ?

-Arminnal eljöttünk sütizni és gondoltam köszönök magának mivel megláttam.

-És miért ültél ide mellém? A távolból is rám köszönhettél volna.

-Sajnálom de így tudunk beszélgetni egymással.

-És miről szeretnél velem beszélni ?

-Hát mondjuk, hogy miért adott négyest arra a feleletre alig mondtam el akármit is...

-Nem tudom csak úgy jött magától. Jó volt hallgatni a hangodat - kicsit rám mosolygott, azelőtt sosem láttam mosolyogni, őszintén egy kicsit elpirultam.

-Tudom már!

-Mit tud?

-Hát, hogy honnan voltál olyan ismerős! Te vagy Mikasának az a német haverja ugye?

-Igen...

-Sokat mesélt rólad vagyis... amikor beszélünk ami elég ritka, de amikor sikerül kinyögnie valamit akkor csak rólad beszél.

-Tényleg? Nem tudom miért.

-Talán szeret téged. - kacsintott felém.

-Elég népszerű vagyok mit is ne mondjak.

Levi fura. Furcsán érzem magam mikor vele beszélgetek. Úgy érzem mindjárt elpirulok. Van benne valami különleges de nem tudom, hogy mi... Talán tetszik nekem? De hisz férfi! Az kizárt! Teljességgel lehetetlen! Nem hiszem el, hogy tényleg megtetszett egy kb nálam 5-6 évvel (azt hiszem) idősebb srác! Hogy történhet ez velem?!

-Valami baj van Eren? Hirtelen elcsöndesedtél.

-Sem..Semmi bajom jól vagyok. - kicsit elvörösödtem.

-Biztos?

-Biztos.

-Akkor jó.

-Csak... egy kicsit furcsán érzem magam - erre a mondatra hirtelen felkapta a fejét mert éppen egy újságot olvasott.

-Miért?

-Amikor a közeledben vagyok úgy érzem elpirulok...

-MI?

Hogy mondhattam ezt? Jézusom igazi született hülye vagyok! Most már biztos megutál. Mindig minden tanár utál. Most jött egy új, próbálok beszélgetni vele erre leégetem magam! Tényleg hülye vagyok...

-Rivaille.. úgy érzem lehet, hogy tetszel nekem vagy valami ilyesmi... - mondtam majd lehajtottam a fejem és leginkább a fejem színét egy vörös almával tudnám összehasonlítani.

Egyre rosszabb ki ne nyisd a szád Eren! Ne rosszabítsd még a helyzeted! De muszáj elmondanom neki mit érzek... MUSZÁJ!

Levi is elvörösödött ... Várj az azt jelenti, hogy lehet, hogy ő is valami hasonlót érez? Nem, az lehetetlen. Hisz ő mégis csak egy tanár én pedig egy diák.

-Túl nagy a korkülönbség köztünk. - nyögte ki Levi.

Levi szemszög

Jézusom azt hittem nekem kell majd szerelmet vallanom de ő megtette! De nem jó... Nem tudja hány év van köztünk igazából, biztos azt hiszi 4-5 év de ez nem igaz, sokkal de sokkal idősebb vagyok nála, nem engedhetek a kísértésnek.

Eren szemszög

-Nem érdekel! Pont leszarom. De te vajon, hogy érzel? áruld el nekem...

-Én... én azt hiszem kedvellek Eren.

Akkora kő esett le hirtelen a szívemről, hogy az csak na. Várj mi van Arminnal? Azt mondtam neki, hogy a mosdóba megyek... Biztos aggódik miattam. Nem érdekel, most csak Levi érdekel.

-Én is szeretlek Rivaille - próbáltam valami értelmeset visszaszólni

-Ne hívj Rivaillenak csak a gyerekek előtt. Amikor kettesben vagyunk nyugodtan hívj Levinek.

-Oké - bólintottam és egy nagy mosoly jelent meg arcomon.

-Még ne örülj annyira.

-Rendben... De akkor most mi legyen?

-Járni szeretnél velem nem igaz? Megadom magam. - tartotta fel a kezét, amire egy kicsit felkuncogtam.

-Tényleg?

-Ténylegy

-Mennem kell mert Armin vár, és megöl ha nem érek vissza időben. Majd beszélünk. Szia!

Végre ez a pillanat is eljött, hogy megírhattam életem első szerelmi vallomását jézus egész este azon gondolkodtam, hogy ezt a részt én, hogy a rákba fogom megírni hát így sikerült ne ítéljetek el miatta tudom, hogy béna lett de na...Ennyi volt a móka mára majd jövőhéten jövök a kövi részekkel.