Serendipity(Luke Hemmings) [BEFEJEZETT]

16.rész

Aznap, mikor Natalie elutazott Ausztráliába a gyomrom, akaratom ellenére görcsbe rándult. Nem tudtam mit kezdeni magammal. Luke-ot egy napja nem értem el és ez kezdett aggasztani.

Alig vártam az angol idő szerint 9 órát.

-Mi van Luke-kal? - kérdeztem köszönés nélkül Ashton-tól
- Neked is jó reggelt.. Vagyis inkább estét-zsörtölődött.
-Mondd meg mi van vele! - kiabáltam rá, talán kicsit keményebben, mint azt kellett volna.
-Nyugi, nyugi, nyugi - csitíttot el Ashton.
- Egy napja nem veszi fel a telefont.
- Tudod, Luke null' 24-ben dolgozik. Nem enged me senkit sem a szobájába.
- Nyiss be hozzá, ne várassad magadat! - utasítottam exemet.
- Hát jó, te akartad- sóhajtott,a kamerát az bejárat felé fordította. Majd, ahogy kinyitotta az ajtót, megszólalt a házunk csengője.

- Úgy hallom, valaki hiányolt-hallottam meg Luke hangját az előszobából.
- Ezért még számolunk... Irwin-néztem a kamerába, ahol Ashton értetlen fejet vágott. Ahogy letettem a telefont, két erős kar fogását éreztem a derekam körül.
- Annyira, de annyira hiányoztál, ez is biztosan csak egy álom- csókoltam meg.
-Tudom, olyan jóképű vagyok, hogy bele illek egy álomba, de most, ott hagytam Álomországot, hogy meglátogassam a szerelmemet-csókolt vissza, mire én elkezdtem levenni róla a pólóját, majd ő is ezt tette...

-Biztosan akarod? - kérdezte.
-Biztosan - bólogattam....

Reggel Luke mellett ébredtem fel az ágyamban, meztelenül.Hogy mi? Várjunk csak? Emlékeztem vissza a tegnap estére:kicseszettül lefeküdtem Luke Robert Hemmings-szel!

- Szia, Szívem-adott egy reggeli csókot, mikor végre lejött a konyhába.
-Jó reggelt! - mosolyogtam.
- Jól vagy? - kérdezte a tegnap este miatt.
- A lehető legjobban- mondtam.
-Akkor készülődj, mert indulunk Párizsba!
- Hogy mi, de.. ki.. Anyuék tudnak róla? - dadogtam.
-Velük már mindent megbeszéltem.
- Mennyire szeretlek, édes Istenem..
- Istent, vagy engem?
-Téged, te buta- pöcköltem orron, mire furán nézett rám.

-Utoljára pólyás koromban voltam Párizsban, amikor a szüleim üzleti út miatt jöttek ide és senkinek sem tudtak lepasszolni-mondtam a repülőn ülve.
- Akkor nem sok mindenre emlékezhetsz.

Az utat kb. 20 perc alatt megtettük és én már láttam a várost a vasmadár ablakából is.

-Mit szeretnél ma csinálni? - kérdezte Luke a szállodába érve,ami eszméletlenül csodálatos volt.
- Hmm mi lenne, ha felmennénk az Eiffel toronyba?-ajánlottam.
- Remek ötlet, de szerintem várjuk meg a naplementét - javasolta Luke, mire én csak bólogattam.

- Én most dobok egy gyors zuhanyt és jövök is-mondta.
-Várj! - állítottam meg.
-Mondjad, Kicsim!
- Nem csatlakozhatnék? - kérdeztem lehajtott fejjel, mire ő csak magával rántott a fürdőbe.

A gyors zuhanyból kb. egy órás fürdés lett, ugyanis ahelyett, hogy a zuhanyzóban letusoltunk volna, beültünk a fürdőkádba és csak csodáltuk egymást. Miért van megint dejavum?

Amikor már láttuk, hogy a nap lemenő félben van, elindultunk VOLNA az toronyhoz, de a hotel bejáratát rajongók állták el.
- Na, ezt nem hiszem el. Nincs semmi bajom sem velük, de most tényleg rosszkor vannak rossz helyen-nézett ki Luke a nagy üvegajtón.
- Mi lenne, ha várnánk egy kicsit, amíg szép lassan elfogynak? - ajánlottam fel.
-Akkor viszont Eiffel torony sztornó.
- Van egy másik ötletem-kacsintottam rá.

Amikor már csak két "túélő" maradt, belenéztem barátom csodaszép kék szemeibe, mire ő csak bólintott és kiléptünk az épületből.
- Szia Luke! - köszönt a két lány.
-Csinálnál velünk egy képet?-kérdezte az egyikük félénken.
-Természetesen-mosolygott Luke.
- May, megkérhetlek erre a nemes feladatra? - viccelődött Luke, majd a kezembe nyomta az egyik lány mobilját.
- Ennél nagyobb megtiszteltetés még nem ért életem során-nevettem el magam majd lőttem pár képet.

-Itt is volnánk-értünk Luke-kal egy aranyos kis utca kávázójához.
- Nyitva van ez még ilyenkor? - nézett rám kételkedően.
-Biztos lehetsz benne-mondtam és elővettem a kulcscsomómat.

Igen, azt el felejtettem említeni, hogy a nagypapámnak itt volt régen sütizője, de mivel nemrég meghalt, ránk maradt az üzlet.

- Azta! Erről nem is meséltél még-döbbent le.
-Nem, viszont most nincs időm magyarázkodni-mondtam, majd elővettem egy gitárt a sarokból.
-Hát ez? - esett le az álla Luke-nak.
- Anno a nagyapámé volt - mondtam- de most már a tiéd, mivel senki más nem tud itt gitározni.
- Hát, nem tudom mit mondhatnék, köszönöm-adott egy szenvedélyes csókot.
- Játsz valamit, valamint az új albumotokról-kérleltem.
-Hát legyen..
"So look at me in the eye
Is anyone there at all?
Is anyone there at all?
'Cause I'm not dreaming
So look at me in the eye
Is anyone there at all?
Is anyone there at all?
'Cause I'm not leaving...."

Amikor a szám végéhez ért tátott szájjal néztem elé:
- Ki írta ezt a.. a.. Szavak nincsenek rá. - dadogtam. Valahogy biztos voltam benne, hogy Luke volt.
- Ashton - mondta halkan- miután szakítottál vele-hajtotta le a fejét.
- Oh-fagyott le a mosoly a számról.
- Még mindig szeret téged-rázta meg a fejét Luke,miközben gúnyosan vigyorgott.
- De ugye nem vesztetek össze? - kérdeztem.
- Ami azt illeti, de. Már ebbe a meglepetés dologba is alig akart bele menni.
- Én nem akartam, hogy ez történjen..-kezdtem a magyarázkodást.
-Szerinted hányszor jött oda hozzám sírva, miután faképnél hagytad?
- De hisz te is tudod.. -keztem volna elmondani.
- Semmi de. Nagyon nehéz volt neki elmondanom, hogy tetszel, de muszáj volt.
- Én ezt értem.. - folytattam volna.
- Nem fejeztem be! - kiabált rám úgy, mint, amikor először összekaptunk.
- Szerinted, hogy mertem a szemébe nézni, amikor már egy pár voltunk? Láttam rajta, hogy szomorú és hogy gyötri valami. Aztán leültünk és elmondta, hogy mi a szitu. Szerinted, miért tudtál olyan hamar kibékülni vele? - állította elém a kész tényeket.
-De..
- Semmi de. Üdv a való világban, May!
- Most ez arra ment ki, hogy itt sajnáltasd magadat? - kérdeztem gúnyosan.
-Most meg miről beszélsz? - kérdezte felháborodottan.
- Tudod te azt nagyon jól. Egyébként is? Miért ezt a dalt választottad, ha tudtad, hogy miről szól?
-Nehogy már én legyek a hibás. Te kérdted, hogy énekeljek neked. Sőt te ráncigáltál ide ebbe a régi szarba-a szemei szinte elfeketültek.
-Tudod mit? Töltsd azzal a hetedet, akivel csak akarod! Én holnap reggel haza repülök-mondtam neki, könnyes szemekkel, majd kirohantam a kávézóból, leintettem egy taxit és már indultam is a hotelbe, hogy összepakoljam a holmijaimat..

Sziasztok! Itt az új rész, amivel nagyon nagyon sokat szenvedtem, mire kész lett.. De itt van. Kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok róla. ❤️
Ui: Új rész vasárnap/hétfő
Megint beillesztettem a számot, amit Luke énekelt :)