Beleolvadtam a pillanatba, mert annyi volt csupán csak egy pillanat, ahogy a földről felemelkedve már egy új világ talaján álltunk. Loki és én, míg ajkunk csókban forrt össze. Az elején lágyan, szinte félve ért hozzám, majd ahogy belefonódtunk egymás karjába egyre határozottabb, és diktálóbb lett. Ajka még többet követelve csúszott végig az enyémen, teljesen levegő nélkül hagyva, szó szerint beleszédültem. Mindkét keze most két oldalról fogta közre az arcom, majd lassan lecsúszott a derekamon. Akartuk egymást, akartuk a másik minden porcikáját, az összeset ismerni akartuk. Tudom, hogy ő is, lehetetlen volt nem érezni. Ám a pillanat a kelleténél hamarabb maradt abba ugyanis a Bifröst konkrétan kihányt magából minket, amit a két testvér sikeresen vett ám én csúnyán a földre zuhantam. Erős karok húztak fel az aranyozott padlóról, de számításaimat meghazudtolva nem Loki állt előttem.
- Örülök a szerencsének, már oly régóta tartom rajtad a szemem - mondta a sötét bőrű, arany szemű idegen. Kétség sem férhet hozzá, ő Heimdal.
- Köszö... aucs! - kiáltottam el magam, mert hirtelen éles fájdalom hasított a fejembe és egy kép villant be előttem, majd amilyen gyorsan jött úgy el is múlt. Alig bírtam kivenni belőle akármit, teljes hóvihar volt. Túl sokáig gondolkozni se tudtam rajta, mert Loki pillanatok alatt előttem termett.
- Mags, jól vagy? Mi fáj? A fejed? Hol van Bruce bogyója? - záporoztak felém a kérdései szinte egyből.
- Jól vagyok csak az út, szédítő volt - néztem rá egy félmosoly kíséretében, mire ő kihúzta magát és elmosolyodott.
- Hát igen, a jó öreg Loki papa is tud még ezt azt. Volt rá pár ezer évem.
- Inkább add a bogyókat - löktem meg a vállat nevetve. - Szóval, biztos te vagy Heimdal, nagyon örülök és köszönök mindent! - mosolyogtam rá, mire viszonozta ám utána egyből Lokira nézett szúrós szemekkel.
- Átvertél.
- Heimdal, régi, öreg barátom, hát haragszol rám? Nem így kellett lennie? - próbálta puhítani Loki, de nem igazán használt.
- Átvertél.
- Sajnálom barátom, de most az egyszer igazat kell adnom az öcsémnek. Hasznos volt a Földön - sandított Lokira Thor, mire Heimdal is félreállt és útnak engedett minket.
Thor előrerepült pörölyével, hogy lovakat hozzon vissza nekünk így kettesben bandukoltunk Lokival a hosszú szivárványhídon.
Nem sokkal később már lóháton értünk be Asgard szívébe. A látvány több volt mint fényűző. Teljesen magába szívott ez a világ, mégis úgy éreztem ez nekem nem új teljesen.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Ez az érzés pedig a palotát megpillantva vált egyértelművé ugyanis egy újabb kép vibrált a szemem előtt, majd ez is, mint az előző hirtelen eltűnt. A földről kémleltem az ég felé, majd egyszercsak karok nyúltak felém. Ennyi, semmivel se több. Loki már észre sem vette, hogy történt valami és úgy döntöttem nem is fogom felhívni ezekre a figyelmét. Rosszat sejtek.
A palota bejáratához érve azonnal őrök vettek körbe minket és szétválasztva Lokitól vezettek minket Odin elé. A trónterembe beérve megpillantottam Mindenek Atyját a trónon ülve és a katonák unszolására egyből térdre estem előtte. Oldalra pillantottam, de a barátom csak gúnyosan mosolygott, majd parancs híján magától állt fel.
- Legyetek üdvözölve Asgardban! - mennydörögte Odin tiszteletet parancsolva. - Lokin és a lányon kívül mindenki hagyja el a termet, azonnal! Dolgom van velük - parancsolta és míg a többiek kimentek és Thor is abbahagyta a hisztit, hogy ő miért nem maradhat, hirtelen elképzeltem Odinnal a threesome sadomazot. Undorodva ráztam meg a fejem, amit Odin is észrevett és trónjáról leszállva felém lépkedett. Már épp magamban imádkoztam, hogy könyörgöm csak ő ne lásson a fejembe úgy mint Loki, mert akkor most az előbbiért végem, mikor megállt közvetlen előttem és felhúzott a földről, majd állam alá tette ujját és magára irányította a tekintetem. - Szép példány. Ügyes vagy Loki - mondta majd körbenyalta a szájat. Oldalra sandítottam, de Loki még mindig csak vigyorgott. Mi. A. Fasz. - Adj egy csókot gyermekem - mondta finoman Odin, mire teljesen lefagytam - Azt mondtam adj egy csókot! - kiáltott most már rám és nemleges választ tiltva nézett mélyen a szemembe.
Felém hajolt, míg én mozdulatlanul álltam egy helyben és életem legkínosabb csókjára gondoltam, ami pár másodperc múlva be is fog következni. Odin a derekam után nyúlt és kezét teljesen a fenekemre csúsztatta, mire megremegtem. Ajkai már majdnem hozzáértek az enyémekhez, mikor hirtelen zöld köd csapott fel és Loki állt előttem, Odin helyén. Trükk.
- Loki a kurva életbe! - kiáltottam a már földön fetrengő és hahotázó istenre - Tudod, hogy beszartam????
- Ne-neem tehe hahaha tehetek róla, Te gondoltál sadomazora - nyögte ki két nevetés hullám között. Ráugrottam és körülfogtam az arcát.
- Rohadj meg Loki Laufeyson! - mondtam már én is röhögve és szájon csókoltam. Nem tartott sokáig azonban, mert hirtelen képen csapott a felismerés - Várjunk csak! Ha Te voltál Odin akkor Odin hol van?
- Ajj, kit érdekel? Inkább gyere vissza még - nyögte majd ismét a számra tapadt.
- De nem Loki állj. Hova tüntetted?
- Kit? Azt a vén bolondot? Valahol a Földön van ne aggódj, minden rendben lesz. Már van is egy tervem.
MINDEKÖZBEN A FÖLDÖN
- Steve -
- Steve, muszáj enned valamit! - kiáltott Natasha a konyhából, de mióta Maggieék elmentek egy falat sem csúszott le a torkomon. Tudom, hogy itt gyorsabban telik az idő igy míg ott csupán pár óra telt el, itt már két nap. De mindhiába, aggódom. Loki szereti ez nem kérdés, de attól még egy tömeggyilkosról beszélünk. Fogalmam sincs, hogy lehetne jobb már.
- Uram - hallottuk meg Jarvist a megszólítást Tonynak címezve - A ház előtt baleset történt. Egy fiatal nő motorral ment bele az épülete aljába. A károkozás mértéke alacsony, de a jogszabály alapján fel kell mérnie a kár mértéket és egyezség vagy külső erő útján kártérítésben megegyezni.
A hangra többen pattantunk fel és rohantunk a lifthez, míg Tony az asztalnál ügyködve csak intett, hogy hívjuk fel az illetőt.
Az épület aljához érve egy motort a fáknak csapódva és összeroncsolódva tálaltunk, nem messze pedig egy fiatal lányt vérző fejjel a földön fekve. Egyből odarohantam hozzá és szerencsémre az illető megszólalt.
- A kurva életbe! - jött ki a száján a káromkodás.
- Hé, nagyot estél, de nem kell csúnyán beszélni azért. Segíteni jöttem. Nézz rám kérlek! Mi a neved? - guggoltam le mellé. A lány rám emelte a tekintét, bennem pedig megállt az ütő. Teljesen úgy nézett ki, mint Peggy fiatalon. Úgy tűnt ő is eléggé elképedt tágra nyílt szemeiből ítélve, majd le se véve rólam a tekintét felelt a kérdésemre.
- Darsha. A nevem Darsha.
♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡ jó napot kívánok!
3. ÉVAD ELSŐ RÉSZ FUCKIN' PIPA!!!
remélem tetszik és remélem keresztülhúztam a számításaitokat;)
