Ajtó-nyitogaTo(m)

1K 72 5
                                    

- Maggie -

Tom pizsomájában még apróbbnak tűntem mint amúgy (pedig amúgy sem vagyok egy topmodell alkat a 165cm-el). Az előszobai tükör előtt álltam és próbáltam az ujjaimmal kifésülni a hajam, de nem mentem vele sokra. Vártam, hogy Tom megkeresse a kocsikulcsát, mert nem emlékezett, hogy hova tette tegnap éjjel.

Felfoghatatlan volt ez a reggel. Bebizonyosodott, amit gondoltam, hogy Tom és Benedict is nem csak kiváló színészek, de igazi úriemberek is. 

Azt pedig végképp nem tudom felfogni, hogy ott leszek Hollywoodban a Thor második részének premierjén. És nem egyszerűen csak úgy, hanem Tom Hiddlestonnal. Majd talán, akkor elhiszem, hogy ez mind velem történik, ha már ott leszek... leszünk.

- Na mehetünk kedvesem? - állt mögém Tom és a tükörbe nézve kutatta az arcom.
- Persze, csak elgondolkoztam - mosolyogtam fel rá a tükörben.
- Én pedig megtaláltam a kulcsot - hajolt meg előttem színpadiasan, mire felnevettem.
- Ezért taps járna?
- Mindenképpen legalább egy - kacsintott, én pedig összeütöttem a tenyerem. - Megtisztelsz.

Ezután kinyitotta a bejárati ajtót, majd a kocsi ajtaját is. (Komolyan minden ajtót kinyitott helyettem, ami az útamban volt.) Beült mellém a kocsiba és megkérdezte a címem, én kézségesen megmondtam neki, mire elindultunk.
- És mond csak Maggie van testvéred?
- Igen, egy öcsém.
Ilyen sokat beszélgettünk és az út további részében a hajammal
babráltam. Egy pirosnál oldalra néztem, az ujjai a kormányon elfehéredtek, olyan erősen fogta. Talán ő is zavarban van? Ugyan már ő Tom Hiddleston, nem lenne pont miattam zavarban.

Hamarosan a lakásomhoz értünk, ültünk egymás mellett előre nézve és nem tudtuk, hogy mit is kéne most tennünk.

- Majd a premierre viszem a pizsid - szólaltam meg, hogy legalább megtörjön a csend.
- Oké, rendben - mondta egykedvűen, majd hirtelen felcsillant a szeme. - Vagy akár, holnap este átjöhetnél hozzám és megmutatom, hogy egy japán teamester veszett el bennem.

Teljesen ledöbbentem és egy darabig meg sem tudtam szólalni, majd mikor már kíváncsi pillantásokat kaptam Tomtól ránéztem és azt mondtam:

- Este? A teában nincs sok koffein?
- Akkor legyen késő délután - kacsintott.
- Benne vagyok - mondtam, majd mielőtt az ajtóhoz nyúlhattam volna ő már ki is nyitotta nekem. Nem tettem szóvá, de magamban eldöntöttem, hogy egyszer magamnak nyitom ki az ajtót, mikor velem van!
- Köszönöm Tom!
- Ugyan én köszönöm az ébresztést és a palacsintát - ezen muszáj volt mosolyognom, de közben lehajtottam a fejem, mire ő megfogta az állam és magafelé fordította.
- Ha felérsz nézz ki az ablakon, hogy épségben el tudtalak hozni.
Na ezen már végképp nevettem, de hát nyilván beleegyeztem.
- Akkor holnap késő délután ott leszek nálad.
- Alig várom - mondta, majd kézcsókot adott és beült az autójába.
Felrohantam a lakásomba, majd kinyitottam az ablakot a szobámban és onnan intettem Tomnak, hogy élek (?).

Mosolyogva visszaintett, majd becsukta az autója ajtaját és elhajtott

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Mosolyogva visszaintett, majd becsukta az autója ajtaját és elhajtott. Nem tudtam kiverni a fejemből a történteket hisz ott volt rajtam Tom Hiddleston pizsomája. Úgy döntöttem, hogy mivel szombat van visszafekszek (addig sem kell godnolkoznom) és ledőltem az ágyra.

Csoda Where stories live. Discover now